| 1. Reprezentációs alkalom: – üzleti tárgyalás a piaci szereplők között, – igazgatósági, felügyelő bizottsági ülés, közgyűlés, – az adott szakmát érintő rendezvények: bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztató, konferencia, kongresszus, továbbképzések. 2. Nem reprezentációs alkalom: – az olyan vendéglátás, amely a munkavállalók szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki: napi rendszeres kávézás, étkezés, italautomata-használat. – névnapi köszöntő, karácsonyi, újévi koccintás. 3. Reprezentáció értéke: – mindig az áfát is magában foglaló értéket kell figyelembe venni, – az étel-ital, a szabadidőprogram költsége a rendezvény minden résztvevője számára reprezentáció, – ha a juttató tevékenységével összefüggő üzleti eseményen történik a reprezentáció, akkor annak értékébe nem kell bele- számítani azoknak a juttatás- oknak a költségét, amelyek a rendezvény lebonyolításának feltételeit képezik: így a terem- bérleti díjat, a bemutató eszkö- zök használati díját, vagy a kifizető tevékenységében hivatalból résztvevő, kiküldetés- ben lévők utazási és szállás- költségeit sem – a reprezentációs juttatás a gazdálkodó szervezet adóévre elszámolt éves összes bevételé- nek 0,5 százalékáig, de legfeljebb éves szinten 2,5 millió forintig adómentes – a fenti összeg fölötti rész adóköteles, amely után 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t kell fizetni (tb-járulék és munkaadói járulék nincs) |
Ugyanakkor az adószakértők nem csodálkoznak ezen: a revizorok kedvenc ellenőrzési témái közé tartozik a reprezentáció és az üzleti ajándék vizsgálata, ezért aztán itt érdemes némi adóhiányt „felkínálni” az ellenőrnek, s akkor más, esetleg problémásabb elszámolásokat nem feszeget, hiszen már sikerült némi eredményt elérnie. Nem kizárt persze, hogy a revizor másképp gondolkodik: ha már a repivel is gond van, akkor más területen még nagyobb gondok lehetnek… Már csak ezért is érdemes minden vállalkozásnak az átlagosnál kicsit nagyobb figyelmet fordítani a reprezentációs költségei elszámolására.
Az adóhatóság ilyen tárgyú ellenőrzési tapasztalatai egyébként igen széleskörűek. Akadtak például olyan közepes méretű multi leányvállalatra, amelyik „elfelejtette” bevallani és megfizetni a reprezentáció utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, miközben a számlát reprezentációs költségként lekönyvelte.
Még 1999-ben tartott az egyik építőipari kft. az egyik színvonalas hotelben egy műszaki-gazdasági konferenciát a cég vezető munkatársai számára. A számla is tetemes volt: több mint 1 millió forintot számlázott a hotel a kft.-nek, amely az áthárított áfát teljes mértékben levonásba helyezte. A revizorok viszont más véleményen voltak: szerintük közel 800 ezer forint értékű szolgáltatás – étel- és italfogyasztás, fürdőjegyek vásárlása, programszervezés – esetén a kft.-t az áfa-levonási jog nem illette volna meg. Ráadásul a kft. a természetbeni juttatások utáni közterhek megfizetését is elmulasztotta: így utólag tetemes szja, tb-járulék és munkaadói járulékhiányt állapított meg az ellenőrzés.
Üzleti ajándék vagy áruminta
Az üzleti ajándék elszámolása is okoz gondok az adóhatóság tapasztalatai szerint a vállalkozásoknak, többnyire reklám célúnak minősítik, és semmilyen közterhet nem fizetnek utána. Egy kft. például több mint 2 millió forintot számolt el szabadpalack-felhasználás címén. Az elajándékozott termékek után nem fizetett adót, mert azt reklám érdekében történő felhasználásnak, s így adómentesnek minősítette.
| Üzleti ajándék: – nem része a reprezentációnak, hanem természetbeni juttatás. – adómentesnek minősül a 10 ezer forint egyedi értéknél nem drágább üzleti ajándék, feltéve, ha az ajándék együttes értéke nem haladja meg a létszámmal – az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám (alkalmazottak), és a személyesen közreműködő tagok száma együttesen –szorzott 1500 forint értéket, – adókötelesnek számít a fenti összeg fölötti rész, illetve nem számítható be az adómentes keretbe, hanem a teljes összeg után meg kell fizetni a közterheket – 44 százalék szja-t, 11 százalék eho-t –, ha az ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint. |
Egy másik kft. decemberben egy nagy értékű aranyláncot ajándékozott egy magánszemélynek, amit reprezentációs költségként számolt el. Bár a magánszemély az értéktárgyért semmit sem fizetett, mégsem tekintette a kft. természetbeni juttatásnak.
Több cégnél előfordult az, amit egy részvénytársaság átfogó ellenőrzése során tapasztaltak az ellenőrök: az rt. olyan bizonylatok után számolt el oktatási költségeket, amelyek az oktatáson kívül egyéb járulékos költségeket (így étkezési költséget) is tartalmaztak. Az oktatás keretében nyújtott étkeztetés költségei után viszont nem fizette meg a természetbeni juttatások után fizetendő közterheket.
Gyakran változó szabályok
| Általános forgalmi adó Ez év január elseje óta a reprezentációs kiadásokat növelik, mivel nem vonható le az előzetesen felszámított áfa: 1. élelmiszerek és italok beszerzésénél, 2. éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevételénél, 3. bizonyos szórakoztatási szolgáltatásoknál: így például vásári, vidámparki szórakozás, bárok, hasonló vendéglátás, máshová nem sorolható egyéb szórakozás, máshová nem sorolható egyéb szabadidő szolgáltatás esetén. |
Azzal eleve érdemes tisztában lenni, hogy a munkahelyi névnapi, születésnapi köszöntő nem számítanak reprezentációs alkalomnak, ugyanakkor egy üzleti tárgyalás, a felügyelőbizottsági és igazgatósági ülések, egy adott szakmát érintő rendezvények már annak minősülnek. Vagyis reprezentálásról akkor lehet beszélni az adótörvények szerint, ha a vendéglátás valamilyen eseményhez, rendezvényhez kötődik.
A reprezentáció és üzleti ajándék adómentes értéke fölött bizonyos közterhek nehezednek az ilyen típusú természetbeni juttatásokra: az szja-törvény szerint például 44 százalék adót kell fizetni utána, valamint – a magánszemély illetőségétől függetlenül – 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Más természetbeni juttatásokkal ellentétben munkaadói járulékot nem kell fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék értéke után, még akkor sem, ha a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is részt vesz. A társasági adótörvény elismert költségnek minősíti az szja-törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándékozás címén adott természetbeni juttatásra fordított kiadást és annak közterheit. A reprezentációs kiadásokkal kapcsolatos nem levonható áfa a társasági adó szempontjából költségként elszámolható.
| Célszerű nyilvántartást vezetni – törvény nem írja elő, hogy az adózónak hogyan kell bizonyítani, hogy a felmerült költség reprezentáció vagy üzleti ajándék volt, – ha az adózó nem bizonyítja az adott költség reprezentációs voltát, vagy üzleti ajándék voltát, akkor az adóhatóság általában adóköteles természetbeni juttatásnak minősíti, – ezért érdemes az adott üzleti eseményről, a vendégül látott üzletfelekről (a cégről és annak képviselőjéről is) részletes nyilvántartást vezetni, illetve a megajándékozott üzletfelekről nyilvántartást vezetni. keretes |
