Alaptörvény-ellenes, hogy a törvényalkotó nem biztosította az adózóknak, hogy egyszázalékos egyházi felajánlásuknál valamennyi vallási közösség közül válasszanak. Egy magánember kifogásolta, hogy korábbi rendelkező nyilatkozatát a Nemzeti Adó és Vámhivatal érvénytelennek nyilvánította, mert olyan szervezetet jelölt meg, amely nem minősült elismert egyháznak, nem volt technikai száma.
Az ügyben eljáró bíróságok a NAV döntését jóváhagyták és az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság is elutasította, mivel az adóhatósági, bírósági döntések a hatályos jogszabályok alapján születtek, hiszen a kedvezményezetti státuszt a jogalkotó csak a bevett egyházaknak tette lehetővé. A testület ugyanakkor megállapította, hogy
Az indoklás szerint az állam azt mérlegelheti, milyen kedvezményt, támogatást, mentességet ad a vallási közösségeknek, azok akár eltérő jogokat is élvezhetnek, de
Mindezek alapján alkotmányosan nem indokolható az olyan megkülönböztetés, amely miatt a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk egy százalékát egyházuknak felajánlhatják, míg a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai nem. E tekintetben egységes szabályozás kell.
Az Országgyűlésnek biztosítania kell, hogy az adózók valamennyi vallási közösség közül választhassanak, amikor az egyszázalékos egyházi felajánlásról döntenek. A testület év végéig adott időt arra, hogy törvényhozás e jogalkotási kötelezettségének eleget tegyen. A határozathoz a 15 tagú testületből egy alkotmánybíró, Salamon László fűzött különvéleményt. (mti)
