A becslések szerint ma a hazai privátbankokban, vagyis a legtehetősebbek által elérhető banki szegmensben már több mint 4 ezer milliárd forintnyi összeg lehet. Természetesen a privátbankokon kívül összegeket is figyelembe véve (egyéb pénzügyi és ingatlanvagyon, nem legális vagyon) a tényleges vagyon jóval nagyobb lehet.
Van azonban egy olyan szelet, amire még nehezebb rálátni, ez pedig a magyarok által külföldön tartott vagyon nagysága. Ezernyi oka lehet annak, hogy a befektető külföld felé fordul, a legfőbb motívum a kedvező adózási formák kihasználása, de sokan egyszerűen a vagyon mérete miatt osztják meg országok között a megtakarítást.
Valószínűleg mindenki hallott már arról legendákat, hogy a leggazdagabbak pénze például svájci bankszámlákon hever, ahol akár privátbankárok hada foglalkozik a vagyonuk befektetésével. Ez valóban így van, hiszen Svájc méltán híres a privátbankjairól, melyek már akár több milliárdos vagyonnal rendelkező magyarok számára is felkapott célpontnak számítanak.
Hamarosan azonban jelentősen változhat a helyzet, ugyanis az életbe lépő nemzetközi adatcsere-egyezmény keretében kötelező lesz a külföldi bankoknak felfedni, mekkora pénzek is parkolnak náluk. Ugyanakkor a megszűnő adóamnesztiával az eddigi kiskapuk is bezárulnak, így akinek rejtegetnivalója van, ezentúl komoly akadályokba ütközhet.
Így lehetett fájdalommentesen hazahozni a külföldi vagyonokat
Jól mutatja, hogy mekkora a külföldön tartott magyar vagyon nagysága, hogy az állam már többször is próbálkozott adóamnesztiával hazacsalogatni az országhatáron túlra menekített pénzeket. A kezdeményezések nem bizonyultak igazán sikeresnek, azonban a 3 évvel ezelőtt elindult és egészen az év elejéig elérhető stabilitási megtakarítási számla (SMSZ) bevezetését már nagyobb érdeklődés övezte.
2014 és 2016 között több mint 2000 ilyen számlát nyitottak a bankoknál, amelyek révén 155 milliárd forintnyi vagyon hazahozatala valósult meg. A lehetőség egyébként még befektetésnek sem volt rossz, hiszen a számlára érkező pénzből állampapírt kellett vásárolni, és már egy év után rendkívül előnyös, 10 százalékos adó megfizetése mellett lehetett a vagyonhoz hozzájutni. A kapott papír birtokában pedig senki sem vizsgálhatta annak a vagyonnak az eredetét.
Az SMSZ-szel nem ért véget a történet, ugyanis egészen június 30-ig élt az adóamnesztia lehetősége, vagyis kedvező adózás mellett hazahozni a külföldön tárolt vagyonokat. Az utólagos adófizetés révén gyakorlatilag 10 százalékos jövedelemadó és önellenőrzési pótlék megfizetésével, vagy adó- és illetékmentes cégrészesedés vásárlással nyílt lehetőség a külföldi pénzek kifehérítésére. Azonban az elmúlt félévben az adóamnesztia nem mozgatott meg nagy vagyonokat, annak ellenére, hogy ez volt az utolsó hasonló lehetőség. Ugyan pontos adatok még nincsenek, de a piaci szereplők előzetes közlése szerint
Befektetést keres, de nem vállalna nagy kockázatot? A következő kalkulátor segítségével megtalálhatja a legkedvezőbb állampapír-befektetést!
Kiderül, mekkora összegek vannak külföldön
A külföldi pénzek nyomon követése legkésőbb jövőre világszerte megoldott lesz, életbe lép ugyanis ugyanis az OECD által kidolgozott automatikus bankszámlainformáció-csere. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
2018-ig 101 ország fog az egyezmény alá tartozni, többek közt olyan fontos pénzügyi központok is, mint Svájc, Szingapúr, Hongkong, Szaúd-Arábia. Nehéz lesz tehát külföldön elrejteni a félig legális vagy illegális pénzeket, hiszen a külföldi bankok gyakorlatilag minden információt megosztanak majd a NAV-val.
