Pénzügy

A magyarok bő harmada élt tavaly a létminimum alatt

szegeny-gyermek(210x140).jpg (Array)
szegeny-gyermek(210x140).jpg (Array)

A Policy Agenda 2016. évre elvégzett létminimum-számítása szerint a létminimum egy fogyasztási egységre (=1 főre) számított átlagos értéke havonta 88 619 forint volt. Az előző évre már szintén a Policy Agenda számolta ki a létminimumot: tavaly a kutatók arra jutottak, hogy 2015-ben a létminimum átlagos értéke havonta 88 016 forint volt.

Ennek oka, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ben bejelentette, szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. A Policy Agenda azért, hogy az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, elkészítette a számítást. A kutatók szerint az pontosan beleillik az elmúlt 10 év idősorába.

A létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256 995 forintnak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 64 249 forint volt.

1 fős nyugdíjas háztartásnál tavalyra 79 757 forintos létminimum jött ki, két nyugdíjasra pedig 137 359 forint.

A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2016-ban a 71,8 ezer forintos átlag körül, az 55 ezer és 88,6 ezer Ft közötti sávban szóródtak.

Az 1–2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a gyermekek fogyasztása – globális összegét tekintve – a felnőttekénél kisebb. Az egyes háztartásokban a létminimumérték és élelmiszer-normatíva hányados 2,61 – 3,68 között mozog.

A legmagasabb értékek az egyszemélyes háztartásokra, a legalacsonyabbak az 5 fő felettiekre jellemzőek.

A számítási módszernek a korábban megfigyelt és az általunk is tapasztalt egyik sajátossága, hogy az eredményekben érezhetően megjelenik az életszínvonal változásának hatása is. Miközben az élelmiszer-normatíva fix, az élelmiszeren kívüli költésekre hatással van az életszínvonal alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, míg az életszínvonal javulásával pedig növekszik. Azaz a változatlan normatíva szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb szükségleteikre. 2015 és 2016 között valamennyi háztartástípusban csökkent ez az arány.

Becsléseik szerint 2016-ban a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 36 százaléka.

2015-ben az arány még 41,5 százalékos volt.

Azon családok harmadánál, ahol legalább egy fő dolgozik, a nettó bevétel nem érte el 2016-ban a létminimum összegét.

A 24.hu megnézte: a bruttó 127 500 forintos minimálbér nettó értéke 84 788 forint, azaz a nettó minimálbér még mindig alatta van a létminimum összegének.

A létminimum-számítás a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel, naplóvezetés 2016. évi anonimizált adatállományának felhasználásával készült. A számítások és az azokból levont következtetések kizárólag a Policy Agenda, mint szerző szellemi termékei. A kutatás a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség támogatásával valósult meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik