Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Pénzügy

Kiderült: furcsa “tanulmányokra” költöttek az MNB alapítványai havi 6 milliót

24.hu
24.hu

2017. 04. 26. 10:57

Korábban a témában:

A Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné alapítványok közzétették azokat a gazdasági tanulmányokat, amelyek darabjáért havi 750 ezer forint fizettek a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás BanKonzult Kft. nevű cégének. Ezeket itt lehet megtekinteni.

Mint arról beszámoltunk, a díjazás a piaci viszonyokhoz képest meglehetősen túlárazott. A GKI például hasonló jellegű, de sokkal komolyabb elemzéseit 60 ezer forint/hó áron kínálja. A még mélyebb, 60 oldalas, egész évre szóló negyedéves előrejelzéseit pedig 650 ezer forint/év áron nyújtja, annak, aki előfizet rá. Korábban amúgy a GKI is készített az MNB-nek gazdasági elemzéseket, de ezeket Matolcsy György elnöksége idején lemondták.

A másik – súlyosabb – probléma a Bankonzult tanulmányaival az, hogy nincs bennük semmi eredeti anyaggyűjtés, ami esetleg költségessé tenné az előállítást, sem egyedi megközelítés, ami értékessé tenné őket.

A tanulmányok átolvasása után legalábbis nem találtunk bennük semmi újszerűt. A “jelenség-folyamat-eredmény” szerkezetben összerakott anyagok az adott hónap legfontosabb globális és pénzügyi trendjeit foglalják össze. A havi jelentések 12 témát érintenek, a legutolsó 2016. augusztusiban például megállapítják, hogy “az elektromos autók forradalmasíthatják az autóipart”. Vagy: “gyorsulhat a GDP-arányos államadósság csökkenése”.

Mind a hat alapítvány, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, és még az MNB-tulajdonban lévő GIRO Zrt. is rendelt Matolcsy unokatestvérének cégétől. Ezekért összesen havi hatmillió, évi hetvenkét millió forint körüli összeget fizettek. Volt olyan tanulmány (ugyanaz), amelyet többször megvettek a Pallas Athéné alapítványok.

Az MNB alapítványai eredetileg titkolni szerették volna a közpénzből vásárolt tanulmányok közzétételét. Arra hivatkoztak, hogy a nyilvánosság a Bankonzult üzleti titkait sértené. Azokat azonban mégis közzétették az alapítványok, és így talán már érthető, miért is akarták őket eltitkolni.

A Pallas Athéné Alapítványok reagálása cikkünkre

Cikkünk megjelenése után a Pallas Athéné Alapítványok lapunkkal azt közölték, hogy a tanulmányok közzétételét az tette lehetővé, hogy a Bankonzult hozzájárult a kiadvány hat hónapnál régebbi számainak közzétételéhez, “azok üzleti értéke ugyanis elsősorban aktualitásukban rejlik, az időmúlással azonban a nyilvános elérhetővé tétel már nem sérti a tanácsadó cég gazdasági érdekeit”. Azt is írták, hogy a Bankonzult személyes konzultációkat is biztosított az alapítványok számára, így a tanácsadói csomag semmiképpen sem tekinthető túlárazottnak, illetve az árszabás a jelenlegi piaci gyakorlatnak megfelelő mértékű. Hozzátették: visszautasítják azt is, hogy a tanulmányokban nincs eredeti hozzáadott érték, hiszen azokban előremutató megállapítások találhatóak. Példaként hozzák fel azt, hogy a tanulmányok már 2014. májusában előre jelezték a magyar lakás és ingatlanpiac fellendülését.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.