Pénzügy

A kormány nem adja a rezsicsökkentést

24.hu
24.hu

2017. 03. 22. 14:35

Korábban a témában:

A kormány készen áll a rezsicsökkentés megvédésére, és a hamarosan kezdődő nemzeti konzultáció során megkérdezik erről a magyar embereket is – hangsúlyozta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár elmondta: a tavaly novemberi, Tiszta energiát minden európainak elnevezésű program azt mutatja, hogy Brüsszel egyre több ügybe akar beleszólni, és az egyik ilyen az energiaárak meghatározásának módszertana. A csomag kilátásba helyezi, hogy nem lehet szabályozott áron szolgáltatni az elektromos áramot a fogyasztóknak, ami lényegében a rezsicsökkentés betiltását és az eddigi eredmények lenullázását jelenti – jelentette ki.

Aradszki András kiemelte: fontos, hogy nemzeti hatáskörben maradjon az áram árának meghatározása.
Az államtitkár úgy fogalmazott: bízik abban, hogy értelmezhető, a kormány álláspontját támogató válaszokat kapnak a nemzeti konzultáció során, hiszen a   magyar emberek mindennapi életét közvetlenül érintő kérdésekről van szó.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a brüsszeli tervezet a szabályozott árak megakadályozásán túl sok hatáskört is elvonna az unió országaitól.

Nem az államok döntenének az árak meghatározásáról, az ellátásbiztonságot szolgáló beruházásokról, az áramszükséglet biztosításának meghatározott szabályozási formáiról – összegezte, hozzátéve, hogy mindez jogi kérdéseket is felvet.

Múltidézés

Aradszki András hangsúlyozta: 2010 és 2015 között azokban a tagállamokban drágult a gáz és az áram, ahol nincs szabályozott ár és a piac határozza meg az árakat. Ha a tervezett folyamatokat Brüsszel végigviszi, akkor a családok megint ki lennének szolgáltatva a multinacionális cégek érdekeinek, ahogy ez megtörtént 2010 előtt – közölte.

Felidézte, hogy 2010 előtt Magyarországon fizették az emberek a legmagasabb árat az energiáért, a családok jövedelmük jelentős részét fordították a rezsire.

A rezsicsökkentés megkezdése, 2013. január 1-je óta 25 százalékkal lett olcsóbb a távhő, a gáz, és az áram ára, így átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a családok évente, összesen 821 milliárd forint maradt az embereknél – emlékeztetett.

Veszélyben az eredmények!

Jelenleg a magyar fogyasztók az uniós átlag alatt, az egyik legalacsonyabb áron jutnak hozzá az áramhoz és a földgázhoz. A fizetési hajlandóság jelentősen nőtt, csökkent a hátralékos fogyasztók száma, és több tízmilliárd forinttal csökkentek a kintlévőségek. Ezek az eredmények kerülnének veszélybe, ha a kormány engedne Brüsszelnek – mutatott rá Aradszki András.

Felhívta a figyelmet arra, a rezsicsökkentés értéke nem csak abban jelenik meg, hogy a magyar fogyasztók olcsóbban jutnak az energiához, hanem abban is, hogy alacsonyan tartva az inflációt, nő a bérek és a nyugdíjak reálértéke. Ezért is tekinti a kormány nemzeti ügynek a rezsicsökkentést – hangsúlyozta az államtitkár.

Orbán csúsztat

A miniszterelnök februárban jelentette be, hogy a kormány öt pontból álló nemzeti konzultációt indít. Ennek első pontja a rezsicsökkentés megvédése Brüsszeltől. Orbán Viktor szerint az Európai Unió támadást indított a rezsicsökkentés és annak nyertesei, a magyar családok ellen, illetve újra a multik kezébe akarja adni az energiaárak megállapításának jogát. Az általunk megkérdezett energiapiaci szakértők szerint Orbán értelmezése csúsztatás.

Hamis azt a képzetet kelteni az emberekben, hogy az Európai Unió megszabja, hogy az egyes tagországokban mennyiért vehetik az emberek az áramot

mondta a 24.hu-nak Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai vezetője.

Valójában az Európai Uniónak az áramár egyetlen tételébe van beleszólása: a rendszerhasználati díjak kialakításának módjába. A villamosenergia-rendszer fenntartását közösen kell fizetniük a fogyasztóknak. Az EU versenyszabályozási okokból úgy tartja, az a tisztességes, ha ezek a költségek egyenlő módon oszlanak meg a különböző típusú fogyasztók (lakosok, cégek, ipar, önkormányzatok stb.) között – mondta Fülöp. A szakértő szerint a hazánk ellen 2015 februárjában indított kötelezettségszegési eljárás is éppen erről szól: az EU azt kifogásolta, hogy Magyarországon ez az egyenlőség nem érvényesül, és más áramárat fizet a lakos, mást az ipari szereplő.

Fülöp szerint az igazi probléma az, hogy Európa számos országában valódi energiapiaci verseny van, míg Magyarországon a lakossági áram árát a kormányzat szabja meg.

Ősszel pedig írtunk arról, miért hatalmas kamu a rezsicsökkentés

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.