A kereskedők kifakadtak: az újabb szabályozási javaslatok sértik a vásárlók érdekeit is

A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések érdemi előkészítésébe sajnálatos módon a szakmai szervezeteket nem vonta be – írja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) csütörtöki közleményében.

Mint megírtuk, az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Az előterjesztésben szerepelt többek között az, hogy

• évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért,
• kötelezően felvetetnének embereket a boltokba (kötelező alkalmazotti létszám az árbevétel arányában),
• durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra,
• és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
• módosítanák, mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni,
• a vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók, és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.
• + az is felmerült, hogy a nem élelmiszerek forgalmazásához szakképzett eladókat kellene felvenni.

Annyit lehetett még tudni, hogy kedden egyeztetett a javaslatokról a kormány a nemzetgazdasági tárca és a kereskedők érdek-képviseleti szerveivel. Az OKSZ közleményéből azonban az derül ki, hogy a 2017. március 14-i egyeztetésen a meghívott érdekképviseletek csak egy rövid szóbeli tájékoztatást hallgathattak meg és egy nyolc pontból álló, a tervezett változtatásokat néhány mondatban összefoglaló, kétoldalas listát kaptak. A szakmai szervezetek úgy ismertethették állásfoglalásukat, hogy a felkészüléshez hivatalos információt sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól előzetesen nem kaptak – szögezi le a szövetség.

Az OKSZ megítélése szerint olyan intézkedéscsomagot készítettek elő a Kormány részére, mely

• fékezi a kereskedelem egészének további fejlődését (a kisvállalkozásokét is),
• a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami
• súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és
• egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

A kereskedelmi kisvállalkozások fejlődését, megújulásukat, fejlesztéseik, beruházásaik, pénzügyi – pályázati – támogatásával kell segíteni annak érdekében, hogy ők is alkalmazhassák a legkorszerűbb értékesítési módszereket.

Hol vannak a hatástanulmányok?

Az egyeztetésen az OKSZ kérte bemutatni azokat a hatástanulmányokat, melyek a tervezett intézkedések megalapozását szolgálták. A március 9-i kormányinfón – minden bizonnyal az előzetes hatásvizsgálatok eredményeire támaszkodva – az hangzott el, hogy nem számolnak áremeléssel a változtatások nyomán, az OKSZ szerint viszont a tervezett intézkedések bevezetése következtében egyes termékek ára emelkedhet, ami a vásárlónak nyilván kedvezőtlen.

Kiemelten hangsúlyozza az OKSZ, hogy kész egyeztetéseket folytatni a kormánnyal a kereskedelem legsúlyosabb problémájának orvoslására, azaz a munkaerőhiány enyhítésére, a hazai, mobilizálható munkaerő, a közmunkások valós munkaerőpiacra terelése érdekében, mely közös érdek, csakúgy, mint a valóban a fogyasztóvédelemnek a vásárlók érdekeit szolgáló erősítésében, például a hamis élelmiszerek kiszorításáról.

Az eddig megismert javaslatokkal kapcsolatban az OKSZ a következő felvetéseket fogalmazta meg:

• A vasárnapi munkavégzés szigorítása, a 100 százalékos vasárnapi pótlék és a két szabad  hétvége előírása elsősorban a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozza  lehetetlen helyzetbe, sokuknak be kellene zárniuk a hét utolsó napján, amivel  versenyhátrányba jutnának. A kis- és középvállalkozások a megemelt minimálbért is  csak nagy nehézségek árán képesek kifizetni, újabb munkaerő- és bérterhet már nem  tudnak vállalni. Erről a kérdésről célszerű lenne külön társadalmi vitát indítani, a  munkavállalók képviselőivel közösen.
• A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj tervezett mértéke ugyan nem ismert,  de az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel jelentős terhet vetít előre.  Kérdés, hogy miért kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és  a bevásárlóközpontok lennének kötelezettek, több más, környezetet terhelő  beruházással, vagy éppen parkolóhelyet kínáló létesítménnyel szemben. A napi  fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakat korábban már kötelezték a parkolóhelyek  számának emelésére, emellett pedig jelentős terhet ró rájuk az elektromos jármű  töltőállomások kötelező telepítése is, amelyhez hosszú hónapokkal ezelőtt a terhek ésszerű  arányosítását kérték a szakmai szervezetek.
• A kötelező létszám előírása ugyancsak súlyos pénzügyi teher az eddig megismert  információk alapján, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlen egy  ilyen arányú létszámnövelés. Nem ismert, milyen alapon épült a javaslat a 36 millió  forint személyenkénti árbevételi követelményhez, mint ahogyan az sem derült ki, hogy  pontosan mely, az üzletben munkát végző személy minősülne eladónak. Az előírt  létszám feltöltését nem teljesítő kereskedők pénzbeli terhelése a környezethasználati  díjhoz hasonló köztehernek minősülne.

Az utóbbi ponttal kapcsolatban írja még az OKSZ:

• A kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat. A vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a  világon, az uniós követelmények is erre épülnek.
• A termékkel kapcsolatos, a  vásárlóknak szóló, a  jogszabályokban előírt információt a gyártó köteles a  csomagolásra, vagy a  terméktől elválaszthatatlan címkére rányomtatni. A kereskedő  feladata a  megfelelő árukihelyezés és az árfeltüntetés, néhány egyedi esetben pedig az  előírt  tájékoztatást elhelyezni a polcon.
• Élelmiszerek esetén a vásárló a gyakorlatban a termék csomagolására írt gyártói  információk elolvasásával tájékozódik.  Az eladók képtelenek is lennének a  boltjukban árusított élelmiszer tetemes  mennyiségű, minden egyes tulajdonságát  fejben tartani, hiszen még egy kisebb boltban  is számos cikkféleséget kínálnak,  ezek ráadásul a termékfejlesztések következtében  folyamatosan változnak.
• Szigorú követelmény jelenleg, hogy a gyártónak a csomagoláson megadott  információin túl más terméktájékoztatást a kereskedő nem is adhat a vásárlónak,  hiszen a fogyasztó tájékoztatása óriási felelősséggel is jár. Szóbeli tájékoztatás  nyomán később akár vita is kialakulhat, ezért a gyártók csomagoláson feltüntetett,  elolvasható tájékoztatási rendje a legbiztonságosabb minden piaci szereplő, így a  vásárlók számára is.

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszer-áruházak a bolti dolgozóiknak már most is  átlag feletti  béreket fizetnek, az alkalmazottaikat hivatalosan bejelentett módon  foglalkoztatják, a közterheket megfizetik, a  létszámot pedig az értékesítési  rendszerükhöz igazítják, ugyanúgy, mint bármely más  országban. Nyugtát,  számlát minden vásárlónak adnak. Az elmúlt időszakban a fizikai dolgozók bérét két számjegyű ütemben emelték. A legjobban fizetett bolti alkalmazottak havi kereseti  lehetősége – nyolc órára vetítve – több helyen is eléri, vagy meg is haladja a 300 ezer  forintot, így a külföldi tulajdonban lévő élelmiszer áruházak anyagilag is megbecsülik  az alkalmazottaikat – nyomatékosítja a szövetség.

• A reklámköltségeknek az árbevételhez mért 0,5 százalékos korlátozása súlyosan sérti a  vásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miért és éppen ilyen arány mellett kellene  tiltani ezt a lehetőséget. Egy ilyen intézkedés az OKSZ szerint az éppen védeni kívánt fogyasztókat  fosztaná meg a legelemibb tájékozódási lehetőségektől. A vásárlók éppen a tudatos  döntéshozatal érdekében igénylik a reklámot és különösen az áruházi újságokat.  Számukra iránytű a reklám a boltok és az egyes élelmiszerek közötti választásban,  annak érdekében, hogy a számukra legmegfelelőbb tudják kiválasztani.

• A gyűjtőcsomagolás tervezett megtiltása ellentmond a vásárlók érdekeinek. Az  élelmiszerek kihelyezése a polcra a gyűjtőcsomagolásban világszerte elterjedt. Az  alkalmazottak számára általában sokkal könnyebb munkavégzést jelent. Hatékonyan  szolgálja a termékbiztonságot is. A vásárlók számára is előnyös, mivel a polcokra  helyezett gyűjtőcsomagolás védi a terméket a sérüléstől, a feldőléstől, a lecsúszástól, a  leeséstől. Számos esetben – nagyobb mennyiség vásárlása esetén – sokkal egyszerűbb  a vásárlónak gyűjtőcsomagolásban leemelni a polcról és úgy szállítani haza a  kiválasztott árucikket.

A tájékoztatás követelménye a gyűjtőcsomagolás polcra  helyezésével semmit  sem  sérül, mivel a szükséges információk megszerzéséhez  (elolvasásához) amúgy is le  kell emelni a terméket.

Az OKSZ felmérése szerint a gyűjtőcsomagolás rendje balesetveszélyt nem jelent,  sérülésről, balesetről az elmúlt évekből nincs tudomása. Érthetetlen, hogy –  amennyiben valóban a balesetveszély elkerülése a módosítás egyik kiemelt célja – mi  indokolja, hogy éppen a kisebb alapterületű, 400 m2-nél kisebb bruttó alapterülettel  rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben lenne engedélyezett a  gyűjtőcsomagban történő értékesítés.

• Az online házhoz szállítással kapcsolatban megjegyzik: a kiszállítás egyidejűleg egy járművel több  vásárló részére történik, így a környezet terhelése is csökken. A tervezett intézkedés  kizárólag a napi cikkeket forgalmazó kereskedőkre vonatkozik, miközben az online  kereskedelemben ennek az árucsoportnak a részesedése a legkisebb.
• A fogyasztóvédelmi ellenőrzésért járó felügyeleti díj bevezetése az OKSZ szerint további költség  lenne, ami indokolatlan terhet róna ki az ágazatra.