Pénzügy

Egyetemi ösztöndíj: többet érhet a bulizás, mint a kiváló tanulmány

Levelet kaptunk egy a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Természettudományi Karát „közelebbről is ismerő” személytől, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a tanulmányi ösztöndíjnál jóval több lehet a közösségi ösztöndíj.

El is küldött két linket, az egyiken a már említett 500 fős kar tanulmányi, a másikon közösségi ösztöndíjai szerepelnek az egyetem honlapján.

Ebből az látszik, hogy a matematika alapszakosok 7600 és 25 400 forint, a matematikus mesterképzésen résztvevők 7000 és 23 595 forint, a fizika alapszakosok 8770 és 27 000 forint, a fizikus mesterszakosok 6900 és 22 500 forint, más fizikusok 6800 és 23 500 forint, a kognitív tanulmányok (mesterképzés) résztvevői pedig 6400 és 16 500 forint illetve 6110 és 23 500 forint közötti ösztöndíjat értek el tanulmányaik alapján a 2016/17-es őszi félévben.

Ehhez képest a közösségi ösztöndíjasok 3500 és 62 500 forint közötti ösztöndíjat kaptak.

Ha a maximumösszegeket nézzük, valóban igazoltnak látjuk az állítást, hogy tanulással kevesebbet lehet elérni, mint közösségi munkával. Olvasónk megfogalmazásában egyébként a közösségi munka gyakorlatilag bulizással egyenlő, amire hozott is néhány példát (gólyatábor, szervezőtábor, regisztrációs hét, sportprogramok szervezése, részvétel). Ő a jelenséget így fordította le magában:

Tehát aki eltölt fél év alatt pár 10-20 órát szervezéssel és ott van bulikon, jól érzi magát stb., az sokkal többet kap, mint aki 4-5 közötti átlagot szerez. Felháborítónak tartom, hogyan tűnnek el a pénzek a felsőoktatásból, legfőképpen a valódi tehetségek elől – tette még hozzá.

Megkérdeztük az egyetemet, többek között arról, miért van, hogy átlagon felüli tanulmányokkal sem lehet annyi ösztöndíjat elérni, mint közösségi munkával. Erre a kérdésre mondjuk pont nem kaptunk választ. Viszont megtudtuk, mi alapján dőlnek el az ösztöndíjak, hányan, milyen juttatást kapnak, milyen összegben.

A jogszabály és a TJSZ a mérvadó

A különböző ösztöndíjak elosztási módjait, és az intézményi keretösszegeket a vonatkozó jogszabályi keretek között a BME Szenátusa által elfogadott Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSZ) határozza meg. Ösztöndíjjal jutalmazható többek között a hallgatók mintatantervében meghatározott követelményeken túlmutató közéleti munka, amely tevékenység nagyon sokféle lehet – írta a 24.hu megkeresésére a BME HÖK elnöke, Krisztián Dávid, és a BME HSZI igazgatója, Keresztes Péter.

Megtudtuk, hogy a különböző ösztöndíjak feltételeit pályázati kiírásaikban a jogszabályi, és az egyetemi szabályzatok által meghatározott keretek között az összegyetemi szintű pályázatok esetében az Egyetemi Hallgatói Képviselet, a kari szintű pályázatok esetében a kari hallgatói képviseletek határozzák meg. A különböző ösztöndíjakat e pályázatok alapján a hallgatói képviseletek egyénileg ítélik oda, számos szempont, közösségi munka esetében elsősorban a tevékenység jellege, és a mögötte álló időráfordítások alapján.

Közéleti kontra tanulmányi

Hangsúlyozták, hogy míg a tanulmányi ösztöndíj a hallgató alapvető kötelezettségének, tanulmányi teljesítményének egyfajta jutalmazása,addig

a közéleti jellegű ösztöndíjak a hallgató tanulmányi kötelezettségein túlmutató többlettevékenységet jutalmazzák. A tanulmányi követelményeken túlmutatóan azonban nem csupán a közéleti jellegű „többlettevékenységeket” értékelnek, hanem a kiemelkedő szakmai, tudományos tevékenységet nyújtó hallgatók is kaphatnak ösztöndíjat.

A TJSZ határozza meg az egyes célokra szánt keretösszeget is. E szerint tanulmányi ösztöndíj, valamint intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj kifizetésére kell felhasználni az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók után biztosított hallgatói normatíva keretösszege legfeljebb 79 százalékát, ebből tanulmányi ösztöndíjra legalább a hallgatói normatíva összegének 60 százalékát.

Azaz a rendelkezésre álló keretet túlnyomórészt tanulmányi ösztöndíjra használják fel, úgy, hogy tanulmányi ösztöndíjban jelentős számú hallgató részesül. Ezzel szemben intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra jóval kisebb keretösszeget határoznak meg, és abból arányosan a hallgatók jóval kisebb százaléka is kaphat.

Tanulmányi ösztöndíjban egyébként a felsőoktatási intézmény államilag támogatott, teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50 százaléka részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget (a vonatkozó kormányrendelet alapján).

Mint írták, a TJSZ összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz a visszaélések megelőzésére. A Kancellária Hallgatói Szolgáltatási Igazgatósága pedig ellenőrzi a kifizetések szabályosságát. Fő szabály, hogy ugyanazon munkát csak egyszer lehet figyelembe venni, vagyis pl. közéleti teljesítményét a hallgató csak egyszer ismertetheti el.

Az egyes pályázatok az Egyetemi Hallgató Képviselet, valamint a kari hallgatói képviseletek honlapján érhetőek el.

Egyéb ösztöndíjak

A fentiek a hallgatói előirányzatból származó hallgatói juttatások szétosztására vonatkoznak, ugyanakkor az egyes egyetemi szervezeti egységek pályázat útján egyéb ösztöndíjat is alapíthatnak. Ennek megfelelően – amennyiben erre fedezettel rendelkezik – akár egy-egy tanszék (kar) is fizethet például tanulmányi ösztöndíjat. Tipikusan ilyen a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BME GTK 400+ ösztöndíjprogramja, melynek célja szintén a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatók díjazása.

Nemleges választ kaptunk arra a kérdésünkre, érkezett-e már panasz az egyetemhez azzal kapcsolatban, hogy a közösségi munka ösztöndíja kiemelkedő lehet a tanulmányi ösztöndíjhoz képest. Ezek szerint olvasónk sem reklamált az egyetemnél emiatt.

Ki mennyi ösztöndíjat kapott?

Elküldték továbbá a kifizetések legfontosabb statisztikai adatait tartalmazó linket is.

Ebből az látszik, hogy például a 2015/16 őszi félévben a legtöbben (30 048-an) tanulmányi ösztöndíjat kaptak, 1800 és 163 000 ezer forint közötti összegben. (A létszámmal átlagolt összeg ebben a kategóriában 18 271 forint volt.)

A linken szereplő táblázatokban nem szerepel egyébként „közösségi ösztöndíj”, sem az ösztöndíjakról szóló TJSZ-ben. Keresztes Péter azt javasolta, a TJSZ alapján ítéljük meg, mi tartozhat a „közösségi ösztöndíjba” és mi nem. A TJSZ-ben egy ösztöndíjat találtunk, ami lefedheti a „közösségi” fogalmát, ez pedig a kiegészítő ösztöndíj, amiről a következőt írják:

Az egyetemi és kari kiegészítő ösztöndíj a hallgató mintatantervében meghatározott követelményeken túlmutató szakmai, valamint kiemelkedő sport, közéleti vagy közösségfejlesztő tevékenysége alapján megítélt, pályázat alapján elnyerhető juttatás.

Ha a 2015/16 őszi félév adatait nézzük, akkor azt látjuk, hogy egyetemi kiegészítő ösztöndíjat mindössze 1291-en kaptak, a legkisebb kifizetett összeg 1500, a legnagyobb pedig 950 000 forint volt (átlagban 29 350 forint). Kari kiegészítő ösztöndíjat pedig 9162-en kaptak, 500 és 298 200 forint közötti összegben (átlag 9115 forint).

Szóval ha csak a maximumokat nézzük, akkor szintén az látszik, hogy jobban megéri a kiegészítő ösztöndíjra hajtani, mint a tanulmányira.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik