juh, nyáj, legelő (Array)
Pénzügy

Beperelik a magyar államot a juhászok Strasbourgban

24.hu
24.hu

2017. 01. 09. 13:38

Korábban a témában:

Várhatóan az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak azok az állattenyésztők, akik korábban vesztettek a hortobágyi állami földekre kiírt földhaszonbérleti pályázatokon.

Néhány pert jelenleg másodfokon, illetve a Kúria előtt tárgyalnak, de tavaszig feltehetően azok is lezárulnak – mondta az agrárszektor.hu-nak Rezes Gábor gazdálkodó, a váncsodi Rezes-Farm Kft. ügyvezetője, aki az évek során egyfajta „szószólója” lett az ügyben érintett 50-60 állattartó családnak. Azt, hogy együttesen vagy külön-külön fordulnak majd a strasbourgi testülethez, jogi szakértőik döntik el.

A vitatott állami legelők jó része a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében van. Itt jelentős a természetvédelmi területek aránya. Az elmúlt évtizedekben számos gazdálkodó, egész családi generációk rendezkedtek be állattartásra (jellemzően birkalegeltetésre), ám a kiírások révén a földek új bérlőkhöz kerültek, és a régiek hoppon maradtak.

A változások mögött nehéz más indítóokot találni, mint a pénzt, mivel a nemzeti parki földekre hektáronként 150-200 ezer forintnyi területalapú támogatást is össze lehet szedni, ami sokak számára vonzónak bizonyult.

Az összes haszonbérbe vehető terület 65 780 hektár volt. A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes, a megkötött szerződések száma 762 volt.

Az eddigi hazai perekben – egy kivétellel – a gazdálkodók vesztettek. A bírósági ítéletek szerint a földhaszonbérleti pályáztatásnál minden törvényesen és szabályosan történt, vagyis nem látták indokoltnak a felperesek panaszait. A gazdák szerint az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az alaptörvénybe ütköznek, ám ezt az érvelést egy korábbi alkotmánybírósági határozat már elutasította.

A Fővárosi Törvényszék 2016 októberében fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint a Nemzeti Földalappal kapcsolatos, és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az alaptörvénybe ütköznek, és sértik az ENSZ korrupció elleni egyezményét is. Tavaly decemberben azonban az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa elutasította a kezdeményezést, vagyis a hajdú-bihari állattartók már erre sem hivatkozhatnak a jövőben.

Berettyóújfalu környékén 35–40 ezer anyajuh számára nem jutott legelő, ami ideális esetben 7-8 ezer hektár földet jelentene. Ehhez még hozzájön 8–10 ezer kiszorult szarvasmarha, vagyis ezzel az újabb 4-5 ezer hektárnyi területtel összesen 11–13 ezer hektárt tesz ki az, amit a régi gazdálkodók a magukénak szeretnének tudni. A pályázati döntések hozzájárultak ahhoz, hogy már országosan is folyamatosan csökken az anyajuhlétszám – vélte Rezes Gábor.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.