Pénzügy
Elderly couple in their bedroom

Szülőtartás – pereljék be a gyereket, ha nem segít!

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 12. 25. 10:00

Sorozatunk második részében a már saját családdal rendelkező középkorosztályt véleményét kérdeztük. Igencsak szélsőséges véleményeket kaptunk. Folyt. köv. 26-án.
Korábban a témában:

A szülőtartás alaposan felkavarta nyáron az állóvizet – úgy gondoltuk, a szeretet ünnepén, amikor a családok összejönnek, nyugodt légkörben érdemes elővenni a témát újra. Mert nemigen csillapodtak az indulatok.

Nem tudom, mi lesz – próbálok segíteni

Ibolya 36 éves – a szülei az ország keleti felében élnek, szerény nyugdíjból, és mellette még dolgoznak is. Ő élettársával Pesten lakik, albérletben, gyerekük még nincs, de szeretnének majd. Mindkettejüknek van lakáshitele, és diákhitele is, szóval hiába keresnek viszonylag jól, sok elmegy ezekre az állandó kiadásokra. Viszont így is igyekeznek segíteni a szüleiknek.

A nő nem is mer arra gondolni, mi lesz, ha édesanyja és édesapja lerobban. Testvére nem tud segíteni, mert magának is napi megélhetési gondjai vannak (őt is segíti Ibolya). Vidékre nem akar visszaköltözni, és a szülőket sem tudná magához venni. Úgy véli, náluk az otthon jöhet majd szóba – körültekintő kiválasztással.

A szülőtartási szabályt feleslegesnek tartja, mert abból indul ki, hogy aki tud, úgyis segít a rokonain. Nincs nyugdíj-megtakarítása, mert erre egyszerűen már nem futja neki, és nem is akar azzal foglalkozni, mi lesz, ha öreg lesz.

Ne ezen spóroljon az állam!

Jenő 50 éves, sofőrként dolgozik, két felnőtt, ám még tanuló gyereke van. Szerinte a kormánynak nem lenne szabad előírnia, hogy ki mikor, hogyan tartsa el a szüleit. Ha olyan a helyzet, akkor segítsen a gyerek, ahogy tud. Az ő olvasatában a szülőtartási törvénnyel kvázi le akarja pattintani az állam a felelősséget magáról. Ahelyett, hogy maga gondoskodna anyagilag, és fizikálisan is az idősekről. Mert a munkával töltött évek alapján az lenne a minimum, hogy az öregeknek ne legyen megélhetési gondjuk – jegyzi meg, hozzátéve, hogy az államnak nem ezen kellene spórolnia.

Szülei meglehetősen idősek, náluk már lassan szóba kerülhet a gondoskodás – ha úgy adódik, ápolót fogad majd melléjük, de az otthont is elképzelhetőnek tartja, viszont mindenképpen jól lecsekkolná előtte a helyet, mert nem sok bizalommal van az intézmények iránt.

Szülei azt szeretnék leginkább, ha ő ápolná őket, munkáját azonban nem szeretné feladni, mert akkor a saját családja megélhetése is veszélybe kerülne. Magáról igyekszik előre gondoskodni – van nyugdíjpénztári megtakarítása, amióta ez lehetséges.

Minek perelni?

Lili 32 éves, három gyerekét egyedül neveli. Most éppen van munkája (minimálbéres) – az özvegyi nyugdíjból, a gyerekek után járó pénzből és a keresetéből élnek, szerényen. Szülőként arra számít, hogy neki nemigen lesz nyugdíja, mert alacsony a keresete, többször volt munkanélküli és nem tud félretenni.

Szerinte a mai világban egyértelmű, hogy aki tudja, támogassa a felmenőit, ő is ezt teszi, szerény lehetőségeihez képest – a közelükben lakik, ha pl. főz, akkor visz át belőle nekik. Nem is háborodott fel a szülőtartáson. Azt nem tartja csak jó ötletnek, hogy perelhetik a gyereket. Mert szerinte mindenki úgy segítsen, ahogy tud. Ha valakinek családja van magának is, és azt is nehezen tudja fenntartani, akkor úgysem fog tudni segíteni. Minek annak a nyakába egy per? (Ami egyébként meg sem nyerhető meg ilyen esetben a törvény szerint.)

Ha arra kerül a sor, szülei ápolását is bevállalná. Bár lehet, hogy ha olyan problémájuk lenne, vagy ha a munka mellett nem menne az ápolás, akkor inkább felfogadna valakit, a testvérével közösen.

Pereljék be a gyereket, ha nem segít!

Albert 48 éves, három felnőtt gyereke van, ők még tanulnak. Vállalkozó, feleségével együtt, nincsenek anyagi gondjaik. Ingatlan-befektetéseiből akar megélni idős korára. Már most is segíti szüleit, apósáékat, bevásárol nekik ezt-azt, mert kevés a nyugdíjuk. Mindig azt mondják neki, hogy nem kell, de ő látja, hogy kell. Biztatja őket, hogy ne spóroljanak folyton olyan nagyon, néha engedjenek meg maguknak egy kis luxust – ezért is segít, hogy ez beleférjen.

Az öregek otthonáról nincs túl jó véleménye, szerinte ez akkor kerül szóba, amikor a gyerekeknek kell a szülők lakásának ára – úgy tudja, ilyenkor szokták rábeszélni őket, hogy mennyivel jobb lesz ott nekik. Hiába próbáltuk meggyőzni, hogy ez biztosan nem általános, lepergett róla. De olyanról is hallott, hogy hasonló okból a szülő ajánlja fel, hogy bevonul. Sem szüleivel, sem saját magával kapcsolatban nem tudja elképzelni az otthont, szerinte nem humánus dolog. Legfeljebb olyanoknak lehet jó, akiknek senkijük sincs – teszi hozzá.

Jogosnak tarja a szülőtartást.

Ha a szülő becsületesen felnevelte a gyerekét, és egyszer szükséget szenved, akkor a gyereke igenis tartsa el, lássa el, és ha nem akarja, kötelezni lehessen erre. Pereljék be. Helyes! Maximálisan támogatom! A gyerek adja vissza, amit kapott a szülőjétől. Nem is értem, miért lehet kérdés ez – zárta rövidre a beszélgetést.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. augusztus 19.
Csapolt sör a Magyar Ízek Utcája rendezvényen az I. kerületi Lánchíd utcában 2017. augusztus 19-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.