Jól betesz a bankoknak a Kúria friss határozata

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás

Már nem mindent vihet a bank: a jövőbeni követeléseken önmagában a zálogjog megalapításával nem jön létre zálogjog.

Hátrányosan érintheti a finanszírozó bankokat a Kúria friss határozata, amely szerint a jövőbeni követeléseken önmagában a zálogjog megalapításával nem jön létre zálogjog. A pénzintézetek az érvényes zálogszerződés alapján nem támaszthatnak igényt az adós azon követeléseire, amelyek már a felszámolási eljárás megindulását követően keletkeznek, így például egy irodaház havonta esedékes bérleti díjából származó bevételére.

Az elvi jelentőséggel bíró határozat várhatóan egységesíteni fogja az eddigi ellentmondásos bírói gyakorlatot, amely befolyásolhatja a bankok által alkalmazott biztosítéki struktúrákat is.

Bajban lesznek a felszámolásoknál a bankok

A Kúria (EBH2016. G.4.) határozata szerint a zálogjogosult bankok többé nem hivatkozhatnak a Csődtörvény szerinti kielégítési elsőbbségre az adósokat megillető olyan követelések tekintetében, amelyek a felszámolási eljárás megindulását követően válnak esedékessé – hívja fel a figyelmet a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

Egy hazai banknak egy irodaház-beruházás finanszírozásával kapcsolatos jogvitája kapcsán a Kúria felülvizsgálati eljárásban elvi jelentőséggel mondta ki, hogy a jövőbeni követelések esetén a zálogjog az adott követelés létrejöttének időpontjában keletkezik, és a Csődtörvény csak a felszámolási eljárás megindulását megelőzően létrejött zálogkövetelések esetén biztosít elsőbbséget a zálogjogosult bankok javára.

A Kúria határozata után a jövőbeni követelésekre vonatkozó jogalkalmazás egységesülése várható, amelynek fényében a bankoknak érdemes lehet átalakítaniuk az általuk használt biztosítéki struktúrákat. Ajánlott átgondolni többek között a Ptk. új szabályai alapján ismételten alkalmazható fiduciárius hitelbiztosítékok alkalmazást, amely szerint a biztosítéki céllal engedményezett jövőbeni követelések nem képezik részét a felszámolási vagyonnak – kommentáltak az iroda szakértői, Dr. Vági József és Dr. Vinglman Máté.