Döntött az AB – nem kaphatnak több pénzt a Quaestor-károsultak

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás

Az érintettek úgy vélik, milliárdokat bukhatnak.
Korábban a témában:

Csaknem hatvanan támadták meg a Quaestor-kárrendezési törvényt, az Alkotmánybíróság azonban ma elutasította az indítványaikat.

Kártérítés – nem ment simán

A brókerbotrányok után az volt a legfőbb kérdés, hogy mennyi kártérítésre számíthatnak a károsultak. A Beva egy egyszerű csőd után hatmillió forintot ad vissza a befektetőnek, de a tavalyi összeomlások után a 32 ezer becsapott károsultnak ennél jóval több pénze ragadt bent, a jogászok és a politikusok ezért új megoldásokat kezdtek keresni.

Aztán jött a Quaestor-törvény, amelynek több rendelkezését eltörölte az AB. Majd az újabb törvény, amely a Quaestor és a Hungária Értékpapír károsultjainál a Kárrendezési Alapból is biztosította a kártérítést. Viszont a maximális 30 millióból le kellett vonni a 2008 után kifizetett hozamokat (később itt is korrigáltak egy kicsit), és a megmaradt pénznek is csak 90 százaléka járt vissza. Ráadásul a kártalanításból kimaradt az, aki pereskedett.

Az AB nem a károsultaknak adott igazat

Az Alkotmánybíróság a panaszaikkal kapcsolatban általánosságban megállapította, hogy mivel a csődben érintettek kártalanítása kivételes jellegű, méltányosságon alapuló állami juttatás, a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a jogosultak körének, illetve a juttatás mértékének és feltételeinek a meghatározása során is.

A törvény most érvényes verziója az Ab szerint már tárgyilagosan és ésszerűen határozta meg a jogosultak körét, a személyenként kifizethető összeg maximálásával pedig – tekintve, hogy a kárrendezés az állam méltányosságán alapul – nem valósult meg tulajdonelvonás.

A károsultak úgy gondolják, milliárdokat bukhatnak el – írta a hvg.hu, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszukkal.