Pénzügy

Kicsit beugratós a fizetős Díjnet

Meglepődtünk, hogy az elektronikus számlák kiküldését végző Díjnet nem teljesen lesz díjmentes a jövőben. Mert úgy véljük, az e-számlázásé a jövő, a csekk pedig a múlté. Az okokról érdeklődtünk és megtaláltuk a kiskapukat is.

Fizetős lesz a Díjnet néhány szolgáltatása – írtuk pár napja a Pénzcentrum cikke alapján. Történt ugyanis (november 14-i hatállyal) egy Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF) módosítás, amely szerint a 18 hónapnál régebbi számlák tárolásáért a jövőben évente 991 forintot számolnak fel. (Tárolási díj korábban nem volt.) És aki nem fogadta el az új ÁSZF-et, annak nem is továbbítják november 14-től a számlákat.

Kiderült azonban az is, hogy külön szerződést kell kötni a fizetős tárolásra. Amiből nekünk az jött le, hogy az ÁSZF elfogadása nem jelenti automatikusan azt, hogy igényt tartunk a 18 hónapon túli, díjköteles őrzésre.

Most akkor kell díjat fizetni, vagy nem, ahhoz, hogy használhassuk magát a szolgáltatást, és ha kell, miért kell? Többek között ezt kérdeztük a Díjnettől.

Túl sok lett a számla

Kérdésünkre megerősítették: a Díjnet szolgáltatásait abban az esetben veheti igénybe a felhasználó, ha elfogadja az ÁSZF-et és az Adatkezelési Tájékoztatót. Közölték továbbá, hogy a Díjnet 2007 áprilisi indulásától kezdve azt vállalta mindenkori ÁSZF-ében, hogy a felületén bemutatott számlákat 18 hónapig ingyenesen megőrzi. De ezt eddig a régebbi számlákra is (a törvényi előírás szerint maximum 5 évig) biztosította.

Azzal indokolták, hogy most a 18 hónapnál régebbi számláknál bevezették a díjfizetést, hogy a felhasználók részére nyilvántartott és bemutatott számlák száma meghaladta a 22 milliót.

Azt is jól értettük, hogy a fizetős számlamegőrzési szolgáltatás igénybevételéről a felhasználónak külön kell nyilatkoznia. Vagyis az ÁSZF elfogadásával nem jön létre automatikusan az erre vonatkozó jogviszony. Tehát ha az ÁSZF-et elfogadjuk, azzal önmagában még nem igényeljük a díjköteles számlamegőrzést (18 hónapon túl). 

Nem muszáj kérni a díjköteles számlaőrzést

A 24.hu kérdésére azt is világossá tették, hogy a 18 hónapon túli számlamegőrzési szolgáltatást nem kötelező igénybe venni. Amennyiben a felhasználó jelzi, hogy nem tart rá igényt, illetve nem jelez semmit, de nem fizeti meg a díjat, akkor a számlamegőrzési szolgáltatás nem lesz elérhető számára.

A számlák törlését a Díjnet végzi, évente egyszer, ezzel kapcsolatosan a felhasználónak nincs teendője. A törölt számlák a későbbiekben többé nem lesznek elérhetőek a szolgáltató felületén keresztül. Viszont a felhasználó, amíg számára a Díjnet felületen elérhetőek – vagyis legalább 18 hónapig – (díjmentesen) lementheti saját számítógépére és tárolhatja azon a számláit.

Jár-e hátránnyal, ha nem kérjük a számlaőrzést?

Amennyiben a felhasználó úgy dönt, hogy a számlamegőrzési szolgáltatás igénybevétele helyett a saját gépén tárolja a továbbiakban a 18 hónapnál régebbi számláit, akkor csak annyi történik, hogy a jövőben nem fogja elérni a megszokott módon, a Díjnet felületén ezen számláit – írta az e-számla szolgáltató. És rögtön azt is hozzátették: a saját gépre lementett számlák „egyenértékűek” a Díjnet felületen bemutatottakkal. Vagyis nem érhet minket hátrány, ha nem fizetünk.

Viszont ha nem kértük a szolgáltatást, és nem is mentettük le a számlákat a gépünkre, akkor a 18 hónapon túliakat nem fogjuk tudni elérni.Mire kérnek 11 430 forintot?

A cikkben szerepelt az is, hogy aki az október 1. és január 15. közötti időszakon túl akar a számlamegőrzésre szerződést kötni, annak 11 430 forintos díjat számítanak fel. Ami elég borsos díj, ezért külön rákérdeztünk, mi indokolja.

Megtudtuk, hogy mivel újdonságról van szó, egyszeri alkalommal, 2017. szeptember 30-ig lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felhasználók meggondolhassák magukat (ha 2017. január 15-ig ugyan nem kérték, de később mégis szeretnék a a 18 hónapon túli számlamegőrzést). A forgatókönyv így az lesz, hogy 2017. január 15-e után megkezdik az 5 éven túli számlák törlését, de a 18 hónapon túli számlákat egyelőre csak elfedik (=inaktív státus) azoknál, akik nem kérték a számlamegőrzést.

A 11 430 forintot pedig akkor kell megfizetni, ha legkésőbb szeptember végig mégis elérhetővé szeretnénk tenni a 18 hónapnál régebbi (de 5 éven belüli) számláinkat. Ha ezt meg akarjuk úszni, mentsünk, mihamarabb.

Másik kiskaput is találtunk a díjfizetés kikerülésére.

A szolgáltató oldalán is elérhetjük a számláinkat

Olyan szolgáltatókat kerestünk meg, akiknek a számláit kérhetjük a Díjneten keresztül – rákérdeztünk, hogy mi a helyzet, ha befürdünk a Díjnettel (például szükségünk lenne a 2 évvel korábbi számlákra, mondjuk, mert NAV-ellenőrzést kaptunk, de nem kértük a Díjnetnél a számlamegőrzést, és nem is mentettük le a bizonylatokat a gépünkre).

A FŐGÁZ erre a kérdésünkre azt válaszolta, hogy rendelkezésre tudja bocsátani a számlamásolatot, de a hiteles elektronikus számlát (amely időbélyeggel is ellátott) a Díjnetnél lehet elérni. Vagyis, ha hiteles számlára van szükségünk (a NAV-nál ez kellhet), akkor ez bukta. Ha nem, akkor nem.

Megtudtuk viszont azt is, hogy pl. a Főgáz számlái elérhetőek a fogaz.hu-n is, ha valaki a gázcég online ügyfélszolgálatán e-számlát kért. Díjmentesen, 5 évre visszamenőleg. Tehát ez is megoldás lehet. És a papírszámlákról is kérhető másolat.

A Telekomnál sem érhet hátrány

A Magyar Telekom Kommunikációs Igazgatósága azt válaszolta megkeresésünkre, hogy a legtöbb ügyfelük 5 évre visszamenőleg díjmentesen megtekintheti és letöltheti mobil és otthoni szolgáltatásaira vonatkozó számláit az online ügyfélszolgálatra belépve, illetve a Telekom Fiók igénybevételével, akár egy helyen is.

Hozzátették: nem érheti hátrány a fogyasztót, ha nem kéri a Díjnetnél a 18 hónapon túli számlák őrzését. Hiszen a Díjnet szolgáltatásának igénybevételétől függetlenül a Telekom mobil és otthoni ügyfelek díjmentesen elérhetik és letölthetik számláikat legfeljebb 5 évre visszamenőleg a Telekom saját rendszerében. A rendszerben nem megtalálható, régebbi számlákról az ügyfél – az ÁSZF-ben foglalt díj ellenében – az ügyfélszolgálaton kérhet számlamásolatot.

18 hónap után nemigen van számlareklamáció

Végül arra voltunk kíváncsiak, vajon van-e relevanciája annak, hogy 18 hónapon túli számlával kapcsolatban legyen vitája a fogyasztónak a szolgáltatóval. Tehát, hogy emiatt szükség lehet-e a régebbi számlákra.

A Főgáz azt válaszolta, hogy jellemzően két éven túli követelés, tartozás nem áll fenn, ilyen időtávban fogyasztói reklamációk sincsenek. (Viszont a 18 hónap ugye csak másfél év – szóval mentsünk, amíg lehet.)

A Telekomnál is hasonló a helyzet. Mint írták, az ügyfelek általában a számlakiállítást követően jelzik, ha vitatják a számla valamely tételét. A 18 hónapon túli számlákat érintő reklamációk ritkák, de előfordulhatnak. A már behajtási szakaszban érintett ügyfelek esetében fordulhat leginkább elő a régi számlákkal kapcsolatos vita.

dijnet_1

Pénteken a Díjnet hivatalosan is értesítette felhasználóit, hogy január 16. után törlik a 18 hónapnál régebbi számlákat. És van már neve is a számlamegőrzési szolgáltatásnak: ez a SzámlaPlusz-előfizetés, ami mint írtuk, évi 991 forintba kerül.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik