Budapest, 2016. október 13.
Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport volt elnök-vezérigazgatóját érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli.
MTI Fotó: Marjai János
Pénzügy

Az MNB feljelenti a quaestoros Tarsoly Csabát, és Beatricét idéz

24.hu
24.hu

2016. 11. 24. 11:58

Az MNB büntető feljelentést tesz a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt, és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett Tarsoly Csaba vádlottnak, a Quaestor volt elnök-vezérigazgatójának a jegybankkal, illetve annak tisztségviselőivel szemben ma napvilágot látott – a rágalmazás és becsületsértés tényállításait kimerítő – valótlanságai miatt - adott ki közleményt a jegybank. A Magyar Narancs Tarsoly-interjúja van a háttérben. Alcím: "Aki hazudik az csal, aki hazudik az lop" - itt bevillant a Beatrice slágere.
Korábban a témában:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvételét követően, határozott és megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt három befektetési szolgáltató, a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária brókercégeinél.

A jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában. Az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyelésüket (pl. ÉSZLA) – szögezik le a közleményben.

A Tarsoly-interjú verte ki a biztosítékot az MNB-nél

Az MNB határozottan cáfolja a Magyar Narancs hetilapban ma megjelent – a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt, és így akár 25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett – Tarsoly Csaba vádlottal készült interjúban a vádlottnak az MNB-vel vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításait.

Íme az MNB cáfolata:

  • Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez – az interjúban megjelent hamis állítással szemben – az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.
  • A vádlott hamis kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke „határozatlanság” helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos – s mint utóbbi kiderült, hamis – „öncsődjét” március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. Tarsoly Csaba vádlott ugyanis március 9-én délután az első meghallgatás során még mindig – hamis csődhelyzetre hivatkozva – megpróbálta félrevezetni a felügyeleti munkatársakat, továbbra is leplezni próbálván a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetését.
  • A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt – és semmiképpen sem „határozatlanság” – az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése. Emiatt került sor néhány órán belül a Quaestor-vezetők második meghallgatására, amely végén a vádlott vallomását jegyzőkönyvezték.
  • Valótlan Tarsoly Csaba vádlott azon állítása is, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank – új felügyelési módszerének köszönhetően az ügyfelek értékpapír- és pénzfedezettségi adatainak a helyszínen való előállíttatásával, illetve a brókercég teljes szerverállományának azonnali tükörmásolásával, valamint támaszkodva az aznap lefolytatott több meghallgatásra is – e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, kb. 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik.
  • A vádlott szintén a közvélemény – vagy az ellene folyó büntetőeljárást – kívánja félrevezetni azzal az állítással, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban az MNB (vagy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet) nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Az Európai Unióban hatályos úgynevezett Prospektus-direktíva szerint az uniós (magyar vagy az interjúban említett luxemburgi, stb.) felügyeleti hatóságoknak ugyanis nincs jogköre a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére.
  • Valótlan a vádlott állítása azért is, mert a Quaestor-csoport korábbi években meghirdetett kötvénykibocsátásai 12 hónapra szóltak, nem adódnak össze (vagyis ha a Hrurira ezen időszak alatt nem bocsátotta ki ténylegesen az általa meghirdetett kötvényállományt, azt a következő években jogszerűen már nem tehette meg). Harmadsorban az MNB egyetlen 70 milliárd forintos kötvény-kibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben (ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte). A kiadott határozat teljes mértékben jogszerű volt. A vádirat szerint a károkat ugyanakkor éppen az okozta, hogy a Quaestor nem valódi, hanem a közzétételi engedéllyel rendelkező tájékoztatónak megfelelő kötvényeket bocsátott ki, hanem csalással megkárosította ügyfeleit.

A Tarsoly Csaba által nagy nyilvánosság előtt tett, a rágalmazás és becsületsértés tényállásait kimerítő kijelentések miatt az MNB haladéktalanul büntetőfeljelentést tesz a vádlottal szemben. Az MNB a szakmai munkájának befolyásolására tett kísérleteket visszautasítja. A jegybank a honlapjának ‘Quaestor fogyasztóvédelmi aloldalán’ folyamatosan közzéteszi az ügy kapcsán közérdeklődésre számot tartó információkat.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

London, 2017. január 24.
Kaya Mar uniópárti művész Theresa May brit kormányfő gúnyfiguráját ábrázoló festménnyel tüntet a brit legfelsőbb bíróság épülete előtt Londonban 2017. január 24-én. Ezen a napon a brit legfelsőbb bíróság ismerteti döntését arról, hogy a kormánynak kell-e kérnie előzetes parlamenti jóváhagyást a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. A szigetország lakossága 2016. június 23-án népszavazáson döntött az ország kiválásáról az Európai Unióból. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.