Pénzügy

Rezsiharc újratöltve – soha nem érhet véget

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 11. 23. 08:53

Az ügy ismét a politikai napirend TOP-témái közé emelkedhet.

A Fidesz alelnöke törvényjavaslatot nyújtott be a „rezsicsökkentés megvédése” érdekében. Németh Szilárd kezdeményezése gyakorlatilag a korábbi, az Európai Bizottsággal letárgyalt, júniusban elfogadott törvényi változás „visszaállítása” – írja legfrissebb elemzésében a Policy Agenda, emlékeztetve rá, hogy a javaslat elfogadásához kétharmados többség kell, így nagy kérdés, lesz-e ellenzéki párt, amely kisegíti a kormányoldalt.

A kutatók szerint a kormánynak 2012 végétől a rezsiharc lett az egyik fő politikai szimbóluma. Az előző kormányzati időszakban ez hozta vissza a Fidesz támogatottságát, 2014-től pedig már nem a további rezsicsökkentésekről beszél a kabinet, inkább az eredményeinek megvédéséről. A „harc” már nem a szolgáltatókkal, hanem Brüsszel (Európai Bizottság) ellen folyik, amely a kormány szerint jogi eszközökkel próbálja növelni a magyarok rezsiköltségeit.

A „harc” egyik fő eleme valójában az, hogy a rendszerhasználati díjak számításának módja és kihirdetése hogyan történik. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mire a magyar kormány belement, hogy nem rendeletben, hanem határozatban állapítja meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a rendszerhasználati díjat.

Ez ugyan nem jelent automatikus végfelhasználói díjemelést, de lehetőséget nyit arra, hogy a magántulajdonban lévő cégek jogilag megtámadhassák a határozatot, vagyis bíróság döntheti el, a jogi kereteknek megfelelően történt-e a díj megállapítása. Egy ilyen – akár a rendszerhasználati díj korrigálására szóló – jogi procedúra végén pedig akár a végfelhasználói ár is emelkedhet.

Hátraarc. De kivel?

A rezsibiztos által javasolt hátraarc fontos politikai eleme, hogy a törvényjavaslatot nem tudják a kormánypártok egyedül elfogadni, ahogy júniusban, most is kellene néhány ellenzéki képviselő támogatása. Az MSZP-nek és a DK-nak nem jelentene politikai előnyt, ha megszavazná az előterjesztést, a szocialistáknál pedig magyarázatra is szorulna ez, hiszen júniusban ők segítették át az “ellenjavaslatot”. (Az MSZP pedig maga is külön frontot nyitott a rezsiharcban – a szerk.)

A nyári szavazáson a Jobbik és az LMP tartózkodott. Velük elképzelhető az alku, hiszen az alkotmánybírák kapcsán erre éppen most volt példa az LMP-vel. Ugyanakkor éppen ez utóbbi párt helyzete mutatta meg, hogy nem egyszerű egy ilyen kormány-ellenzék együttműködést „eladni” a közvélemény számára.

A törvényjavaslat elfogadtatásának kérdése egyértelműen csak politikailag motivált.

Egyértelmű, hogy a kormánypárti oldalnak elő kell állítani egy olyan értelmezési keretet, amelyből kiderül: „a rezsiharc folytatódik”, aki nem támogatja a kormányt, az a magyarok ellen van, a nemzetközi vállalatok, Brüsszel oldalára áll. Ha nem sikerül biztosítani a többséget, a Fidesz elemi érdeke, hogy úgy állítsa be az ellenzéki pártokat, mint amelyek azt szeretnék, hogy növekedjen villany- és a gázszámla. Ez persze azt is jelentené, hogy a rezsiharc ügye ismét a politikai napirend TOP-témái közé emelkedne.

Ennek főleg akkor lenne létjogosultsága, ha valamelyik piaci szereplő az energiahivatal elnökének határozatát a rendszerhasználati díjakról valóban bíróság elé vinné. Ebben az esetben a Fidesz ismét támadhatná a szolgáltatókat, illetve az ellenzéki pártokat is. Azt is látni kell, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén akár a bíróság előtt is eldőlhet, hogy jövőre mennyi lehet például a villamos energia lakossági ára. Egy esetleges emelés pedig súlyos kudarc lenne a kormánypártok számára, hiszen elemi politikai érdekük az, hogy ezt elkerüljék.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.