Pénzügy

Brutális lakhatási szegénységben élünk Magyarországon

gyermekszegenyseg(1)(960x640).jpg (szegénység, gyermekszegénység, )
gyermekszegenyseg(1)(960x640).jpg (szegénység, gyermekszegénység, )

A Habitat for Humanity Magyarország jelentése szerint továbbra is mély a lakhatási válság Magyarországon.

A jelentés szerint:

  • Magyarországon 2015-ben 840 ezer embernek volt “rezsiproblémája”
  • 2,5 millióan – közülük 500 ezer gyerek – éltek beázó, nyirkos lakásban
  • négymillió embert érintett a túlzsúfoltság
  • háromszázezren pedig olyan leromlott településrészeken laktak, ahol kevés volt a munkalehetőség, az oktatási intézmény, illetve nem volt megfelelő az egyéb szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi intézményekhez való hozzáférés

Kiemelték: a méltányos lakhatást a hosszú távú, megfizethető bérlet is biztosíthatja, ehhez azonban például sokkal több bérlakásra lenne szükség. Cikkajánló: a lengyel kormány nagyszabású bérlakásépítést hirdetett a szegényebbeknek >>

A magyar kormányzati intézkedések – családok otthonteremtési kedvezménye (csok), áfa-visszatérítés, az építésügyi jogszabályok egyszerűsítése – azonban kizárják a lakhatási szegénységben élők egy részét és hozzájárulnak a lakásárak emelkedéséhez. Hozzátették: az intézkedések segíthetnek ugyan a minőségi és zsúfoltsági problémákon, de a források nagy része inkább a magasabb státusú háztartásokat szolgálja.

A Habitat for Humanity szerint a legszegényebbek jártak rosszabbul a normatív lakásfenntartási támogatás tavalyi megszüntetésével. A magáncsőd intézményéről azt mondták, nemzetközi összehasonlításban meglehetősen szigorúak az igénybevétel feltételei.

A szervezet megállapítása szerint Magyarországon jelenleg nincs központilag koordinált lakáspolitika, a költségvetés átláthatatlan, nem egyértelmű, mire mennyit szán a kormány. További probléma az aránytalanság, a kormány sokat költ azokra a támogatásokra, amely a jobb helyzetben lévőknek segít.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik