Pénzügy
trombita (trombita, )

Nyugdíjriadót fújtak – az emberek még mindig az államtól várják a megoldást

24.hu
24.hu

2016. 06. 29. 15:44

Korábban a témában:

A nemzetközi Aegon csoport együttműködésében jelent meg egy új kiadvány, amely a munkavállalóknak a jövőbeli nyugdíjas éveikre való megfelelő pénzügyi felkészültségével kapcsolatos kihívásokat vizsgálja. A jelentés, amely az Ébresztő! Készüljünk fel a nyugdíj(unk)ra! Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás 2016 címet kapta, az elmúlt öt év kutatási adatai alapján vizsgálja a témával kapcsolatos tendenciákat, és fogalmaz meg javaslatokat Európára, Ázsiára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő elemzés alapján.

A nyugdíjas évekre való felkészülés mindannyiunk közös felelőssége, ami közös megoldásokat kíván

Az emberek egyre tovább élnek, és a nyugdíjrendszer finanszírozása egyre többe kerül az államnak, a munkáltatónak és az egyénnek is – mondta a biztosító vezérigazgató-helyettese, Horváth Gyula. A jövő nyugdíjasainak biztonságát megoldani közös feladat. Erre egyedül egyik fél sem lesz képes.

A megkérdezettek arra számítanak, hogy nyugdíjaskori jövedelmük mintegy felét (46 százalékot) az állami nyugdíjrendszer fogja biztosítani a számukra. Spanyolországban a legmagasabbak az ezzel kapcsolatos elvárások (64 százalék), míg Indiában a legalacsonyabbak (25 százalék). Az Egyesült Államokban élők a nyugdíjaskori jövedelmük 43 százalékára számítanak a társadalombiztosítástól, és egyéb állami juttatásokból.

Mivel óriási a nyomás az állami társadalombiztosítási rendszereken, a kutatásban azt is megkérdezték, hogy az államnak milyen lépéseket kellene tennie az egyre növekvő kiadások fedezésére. A legtöbben érzik, hogy reformokra lenne szükség:

  • 31 százalék szerint az államnak növelnie kellene a társadalombiztosítási juttatásokat, részben az adók emelésével, anélkül, hogy az egyéni kifizetések értéke csökkenne;
  • 15 százalék szerint az államnak csökkentenie kellene a kiadásokat a juttatások csökkentésével, az adók emelése nélkül; és
  • 27 százalék szerint az államnak az előző kettő megoldás vegyítésével kellene kezelnie a helyzetet.

A korhatáremelés nem vonzó lépés

A kutatásban vegyes kép rajzolódott ki a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos nézetekről, hiszen ez hatással van a juttatásokra való jogosultságra, ellensúlyozandó a hosszabb várható élettartammal járó magasabb kiadásokat. Világszerte a megkérdezettek mindössze 20 százaléka ért egyet a várható élettartam kitolódása miatt a nyugdíjkorhatár emelésével, míg az Egyesült Államokban kissé másképp vélekednek, ott 32 százalék ért egyet a nyugdíjkorhatár emelésével.

A nyugdíjkorhatár emelése komplex kérdés. Egyrészt előkészítheti a terepet arra, hogy az emberek tovább maradjanak aktívak, és hosszabb időn át tegyenek félre a nyugdíjas éveikre. Másrészt csak akkor lesz sikeres, ha az idősebb generáció foglalkoztatásában is lesznek erre lehetőségek – mondta Horváth Gyula.

Elkerülhetetlen a megtakarítások növelése

A nyugdíjas évekre takarékoskodni elengedhetetlenül fontos mindenkinek. A nyugdíjra való felkészülés kulcsa a megfelelő megtakarítási szokások kialakítása, és a kellő időn át történő rendszeres takarékoskodás – mondta Horváth Gyula.

A megkérdezettek mindössze 26 százaléka véli úgy, hogy jó úton jár a nyugdíjjal kapcsolatos jövedelmi céljai elérésében.

A megtakarítási szokások terén a kutatásból kiderült, hogy világszerte a munkavállalók mindössze 38 százalékát teszik ki az ún. „rendszeres megtakarítók”, akik rendszeresen tesznek félre a nyugdíjas éveikre, és 23 százalékra tehetők az „alkalmi megtakarítók”, akik időnként tesznek félre valamennyit erre a célra.

A kutatás egy fontos lehetőséget tárt fel a munkáltatói nyugdíjprogramokkal kapcsolatban, mégpedig azt, hogy

a munkavállalók automatikus beléptetése munkáltatói nyugdíjprogramba a megtakarítással nem rendelkezőket elindíthatja a rendszeres megtakarítások irányába. A kutatásban résztvevők 65 százaléka tartja nagyon, vagy valamelyest vonzónak az éves jövedelem 6 százalékát kitevő levonás mellett a munkáltatói nyugdíjprogramba való automatikus csatlakozást.

A megtakarítások összegének növelése mellett a munkavállalókra nagyobb egyéni felelősség hárul a nyugdíjtervezésben – mondta Horváth Gyula. Világszerte a munkavállalók csupán 13 százaléka rendelkezik írásos nyugdíjtervvel.

A rugalmas nyugdíjba vonulásé a jövő

Az emberek úgy számolnak, hogy 20 évet fognak leélni nyugdíjasként, de a valóságban ez az idő ennél hosszabb is lehet. A várható élettartam növekedésével hosszabb idejű munkavégzésre lesz szüksége az egyénnek a nyugdíjas évek megfelelő finanszírozásához – mondta Horváth Gyula. „ munkában töltött idő kitolódása jótékonyan hat az aktív életmódra, és az egészséges időskorra is – tette hozzá.

Sok munkavállalónak a nyugdíjazás a teljes munkaidős elfoglaltság helyett részmunkaidős foglalkoztatást jelenthet. Másoknak egy más szerepkörben való helytállást, vagy a meglévő munkájuk folytatását. A nyugdíjazás hagyományos értelmezése, miszerint valaki egyik napról a másikra abbahagyja a munkát, hamarosan idejétmúlt fogalommá válik.

A munkáltatók azonban nem mindenben tudnak megfelelni azoknak az új elvárásoknak, hogy a munkavállalók tovább tudjanak dolgozni, és fokozatosan nyugdíjba menni. A munkavállalók 58 százaléka szerte a világon nagyon vagy különösen fontos lehetőségként tekint a fokozatos nyugdíjba vonulásra, miközben csupán 28 százalék mondta, hogy a lehetőség számukra nyitva áll.

Azoknak a válaszadóknak az 57 százaléka, akik nyugdíjasként is dolgozni szeretnének, legfőbb okként az aktív életmód és a szellemi frissesség megőrzését jelölték meg, 37 százalék szereti a munkáját, és 70 százalék pedig jövedelmi és megtakarítási megfontolásokból tenne így.

A nyugdíjfelkészültség jelenlegi helyzete a világban

Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) a nyugdíjra való felkészültséget méri egy 1-10 közötti skálán, ahol a 8 vagy annál magasabb pontszám magas, 6-7,9 közötti közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent.

2012 óta az index kissé emelkedett, ám ennek mértéke nagyon változó a kutatásban résztvevő országok között. A kutatás kezdete óta résztvevő 9 országban az index a 2012-ben mért 5,2 pontról 5,5-re nőtt 2016-ban, ami még így is alacsony pontszámnak tekintendő.

A 2016-ban felmért 15 ország indexe 5,8, ám ha az egyes országokat sorra vesszük, akkor azt látjuk, hogy India érte el a legmagasabb pontszámot (7,3), és Japán a legkevesebbet (4,7). Tavaly óta Kína indexe jelentősen csökkent (2015: 6,5 2016: 6,0), amely egybeesik a részvénypiacon tapasztalható zuhanással.

Az Egyesült Államok indexe a 2012-es 5,6 pontról 6,7-re nőtt 2016-ban, amellyel az ország az alacsony sávból átkerült a közepesbe.

RIADÓ!

A nyugdíjrendszerek szerte a világban hatalmas pénzügyi szorításban vannak a várható élettartam kitolódása és a társadalom elöregedése miatt. A nyugdíj finanszírozásának költsége egyre jobban az egyénre tevődik át, és sokan nem takarékoskodnak kellőképpen – mondta Horváth Gyula.

Az embereknek abban kell segíteni, hogy minél több lehetőségük legyen megtakarítani, sokkal könnyebben hozzájussanak a megfelelő tanácsokhoz a tervezéshez szükséges eszközökhöz, és képesek legyenek meghosszabbítani a munkában töltött éveik számát. Ébresztőt kell fújni a világnak – tette hozzá.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.