Pénzügy

200 ezerbe fájhat a katásnak, ha nem jelenti be 1 millió forint feletti partnerét

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 06. 27. 16:22

Korábban a témában:

2013 januártól lehet választani az abszolút kedvezményes, és egyszerű adózási módot, a kisadózó vállalkozások tételes adóját, rövidítve a katát. Egyéni vállalkozók, egyéni cégek, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok és közkereseti társaságok élhetnek a lehetőséggel.

Az adózási forma legfőbb vonzereje, hogy rendkívül kedvező az adókötelezettség: évi legfeljebb 6 millió (havi 500 ezer) forint bevételig főállásban havi 50 ezer (vagy 75 ezer), mellékállásban pedig havi 25 ezer forint.

1 millió felett külön be kell jelenteni

A kisadózó vállalkozások tételes adója tehát olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára – összehasonlítva a „hagyományos” adózási formákkal – lényegesen alacsonyabb mértékű közteherfizetéssel és kevesebb adminisztrációs teherrel jár. Mint írtuk, pl. a normál bérközteher kevesebb mint nyolcada a kataadó. Ami eléggé csábító.

Nem véletlenül született az a törvénymódosítás, amely előírta 2014-től (már a 2013-es adóévre vonatkozó bevallásnál is), hogy a katás vállalkozónak be kell jelentenie, ha az egyik megrendelőjétől megszerzett bevétele a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot. (Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha a bevétel magánszemélytől származik.) Fontos: nem arról van szó, hogy van-e egymillió forint feletti számla, hanem hogy egy év alatt összességében van-e olyan partner, akinek egymillió forintnál többet számláztak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kérdeztük, milyen következményekkel jár a bejelentés, és mi történik akkor, ha a katázó elmulasztja a kötelességét.

A cél a bújtatott foglalkoztatást kiszűrése

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) többféle garanciális szabályt tartalmaz azért, hogy a kifizetők, munkáltatók ne tudják csökkenteni a közteher-fizetési kötelezettségüket (főként a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségüket) oly módon, hogy az egyébként velük munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló magánszemélyekkel – ezen jogviszonyok helyett – kisadózó egyéni vállalkozóként kötnek szerződéseket, írta megkeresésünkre a NAV.

Ezért van az is, hogy a kisadózó vállalkozásoknak adatot kell szolgáltatniuk az állami adó- és vámhatóságnak azokról, akiktől egy naptári évben 1 millió forintot meghaladó összegű bevételt szereztek (kivételt képeznek ez alól azok a bevételek, amelyekről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki). Ezt az adatszolgáltatást a katás vállalkozásoknak az éves bevételről szóló nyilatkozatban, a tárgyévet követő év február 25-éig a ’KATA nyomtatvány kitöltésével kell teljesíteniük.

Harmaduk jelentett

Kíváncsiak voltunk, a katások hány százaléka tett ilyen bejelentést 2014-2015-re. A bevallási adatok alapján a katások 33,3 százaléka szolgáltatott adatot 2014. évre vonatkozóan a más adóalanytól a naptári évben megszerzett, 1 millió forintot meghaladó bevételről. A 2015-ös évről készült bevallásnál ez az arány 35% volt.

2015 végén egyébként összesen 131 597 katás volt (ebből 70 566-an végezték tevékenységüket főállásban). Közülük ezek szerint mintegy 46 ezren jelentették, hogy egy partnernek több mint egymillió forintot számláztak.

Nem jár automatikus ellenőrzéssel

A NAV-tól azt is megtudtuk, hogy a más adóalanytól a naptári évben megszerzett, 1 millió forintot meghaladó bevételről nyilatkozó adóalanyok körében az ellenőrzési szakterület 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban mindösszesen 1 563 ellenőrzést végzett (153 alkalommal adóellenőrzést, 1 410 esetben pedig célellenőrzést). Vagyis mintegy a bejelentők 3,4 százalékát ellenőrizte a NAV.

Az ellenőrzés tehát nem automatikus. Az adóhatóságnál az ellenőrzések elrendelését kockázatelemzés előzi meg, amikor megvizsgálják az az adózó által benyújtott bevallásokat, az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartásokat, az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatait, vagy más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatokat.

Ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a kockázatelemzés eredménye azt indokolttá teszi, azaz a szóban forgó adatszolgáltatás teljesítése önmagában nem eredményez ellenőrzést – jelentette ki a hatóság kérdésünkre.

Hétből legalább kettő

Az adóhatóság az ellenőrzéskor azt vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben adatszolgáltatásra kötelezett adózó (vagyis a megrendelő) között munkaviszony jött létre. Ilyenkor a kisadózó vállalkozásnak kell bizonyítania azt, hogy esetében nem állnak fenn a munkaviszony feltételei. Abban az esetben, amikor a kisadózó nem tudja bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó, az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Vagyis utólag meg kell fizetni a normál munkaviszonynak megfelelő adóterheket (plusz büntetést is).

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a vélelem megdöntéséhez a törvényben felsorolt hét feltétel közül legalább kettő teljesülése szükséges:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (praktikusan fogalmazva a megrendelőjétől) szerezte;
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve főállású vállalkozásban.

Azonban mint a NAV írta nekünk, a konkrét ellenőrzés során feltártakon múlik, hogy az adatszolgáltatás alapján felállított vélelem megdőlt-e vagy sem.

Életszerű-e az egymilliós határ?

A jogalkotó tehát évi egymillió forint felett kéri a bejelentést, és ha a NAV ellenőriz, akkor ilyen összegű számlázás felett kell vélelmeznie a munkaviszonyt. Ami azért érdekes, mert 8 órás munkaviszonynál a minimálbér összege jelenleg havi bruttó 111 ezer forint, azaz évi 1,332 millió forint. A katásoknál mégis 1 millió forintnál húzták meg a határt.

Mi a helyzet, ha a katás nem jelenti be az 1 millió forint feletti partnereit?

A Katv. ugyan nem tartalmaz erre vonatkozó jogkövetkezményt, de ilyen esetben az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni – írta a 24-hu-nak a NAV. Ez azt jelenti, hogy ha a kisadózó vállalkozás nem teljesíti a Katv-ben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget, akkor az állami adó- és vámhatóság 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

A 200 ezer forintos bírság egy főállású katásnál alapesetben 4 havi adónak felel meg, vagyis a teljes évi adókötelezettség harmadát fizetheti be büntetésként, aki elmulasztja kötelességét.Ha nem jelent a katás, akkor is tudhat róla a NAV

Nem árt azzal is tisztában lenni, hogy a szerződéses kapcsolatban résztvevő felek mindegyikét terheli a jelentési kötelezettség. Tehát a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek is adatot kell szolgáltatniuk az állami adó- és vámhatósághoz azokról a kisadózó vállalkozás(ok)ról, amelyeknek a naptári évben 1 millió forintot meghaladó, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő kifizetést (juttatást) teljesítettek. Nekik az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtaniuk az adóhatósághoz a ’K102-es nyomtatványon.

Ebből következően a nyilvántartás – a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek adatszolgáltatása révén – akkor is tartalmazza azoknak a kisadózó vállalkozásoknak az adatait (név, cím, adószám, bevétel összege), amelyek egy adott személytől egy adott naptári évben 1 millió forintot meghaladó bevételre tettek szert, ha a katás vállalkozások nem tettek eleget bejelentési kötelezettségének.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.