Cape Town, South Africa
Pénzügy

Meg nem fizetett adó után is járhat a családi adókedvezmény? Az attól függ!

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 05. 17. 15:37

Korábban a témában:

Balázs vagyonőri cégnél dolgozik. Azt hitte, minden rendben van a foglalkoztatásával, mert van munkaszerződése, minden hónapban megkapja a bérjegyzéket, és tudomása szerint be van jelentve. Viszont nemrégiben megtudta, hogy a cége tavaly nem fizette utána a közterheket. Abban kért segítséget lapunktól az adóbevallás előtt, hogy ilyen esetben neki jár-e a családi adókedvezmény, érvényesítheti-e két gyermeke után. Azért is volt bizonytalan, mert a munkahelyén azt mondták neki, hogy az a főnökén múlik. Amit egyáltalán nem tudott hova tenni. És mi sem. Hiszen a családi adókedvezmény érvényesíthetőségéről törvény rendelkezik.

Attól függ, volt-e bejelentés, bevallás

Korábban nyugdíjtémában már foglalkoztunk a kérdéssel, és akkor az derült ki, hogy ha van munkaszerződés, bejelentették a munkavállalót és készültek bevallások, akkor a nyugdíjba beleszámít a munkaviszony akkor is, ha járulékot nem fizetett a foglalkoztató.

Első körben a NAV-hoz fordultunk az adókedvezményes kérdéssel, de mivel tőlük nem érkezett válasz, így adószakértőt kérdeztünk. Ruszin Zsolt részletesen elmondta, milyen munkáltatói magatartás esetén mire számíthat a dolgozó. Két lehetséges alapeset van.

Az egyik, ha az egész „foglalkoztatás” a levegőben lebeg, nincs bejelentés, vagy van ugyan bejelentés, de nincsenek bevallások, szja, adóigazolás. Ezekben az esetekben nincs miből visszaigényelni a családi adókedvezményt. Ha ugyanis nincs munkáltatói bevallás, akkor nincs szja, járulékok. Vagyis hivatalosan nem kapott bért a dolgozó.

Mi a helyzet, ha ilyenkor mégis visszaigényli a családi adókedvezményt a munkavállaló? Akkor az adóhatóság ezt minden bizonnyal felül fogja bírálni, illetve megállapítást fog tenni. Hiszen ami nincs, abból nem lehet visszakapni.

A másik eset, ha a cég valóban bejelentette a dolgozót, és elkészítette a havi bevallásokat. Ekkor hivatalos volt a foglalkoztatás. Függetlenül attól, hogy végül is fizette-e a közterheket a cég, vagy sem. Tehát ha a munkáltató nem is fizette a közterheket, attól még a dolgozó visszaigényelheti az adókedvezményt, de csak ha voltak bevallások.

Azt egyébként, hogy a cég adott-e le havi bevallásokat a dolgozóról, a saját ügyfélkapuján keresztül ellenőrizheti a munkavállaló, az úgynevezett „járulékadat-kivonat” menüpontban, az eBev-en – mondta a szakértő. Ez a menüpont megmutatja, hogy valakire volt-e járulékbevallás, és hogyha járulékbevallás volt, akkor szja-t is kellett vallania a cégnek. Balázsnak tehát ezt tanácsoljuk, még mielőtt kitöltené a bevallását, nézzen utána, valóban vallott-e utána a munkahelye. Ettől függ ugyanis a családi adókedvezménye visszaigényelhetősége.

Mennyi kedvezmény jár?

Mivel most a 2015-ös év után készítjük el az adóbevallást (leadási határidő péntek, május 20., éjfél), így a tavalyi évre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. A családi kedvezmény mértéke: fő szabályként egy vagy két eltartott után (gyermekenként) havonta és gyermekenként 62 500 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez gyermekenként legfeljebb havi 10 ezer forintot jelenthet. Legalább három eltartottnál pedig gyermekenként 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap, ami maximum havi 33 ezer forint visszaigénylést hozhat az adóbevallásnál, amennyiben év közben nem igényelték a szülők, gondviselők az összeget.

Amit még tudni kell, hogy 2014-től már nem csak a fizetendő személyi jövedelemadóból érvényesíthető a kedvezmény. Tehát ha a szülőnek nincs annyi keresete, hogy kimerítse az szja-nál a neki járó adókedvezményt, akkor a fizetendő nyugdíj- (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) is le lehet faragni. Az adó- és járulékkedvezmény kiszámításához segítséget jelenthet a NAV kalkulátora.

Újdonság volt még, hogy 2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre: a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa is igényelheti. A jogosultakról itt olvashat még. 

Eredetileg úgy volt, hogy 2015-től csak akkor lehet érvényesíteni a kedvezményt, ha a gyermeknek van adóazonosító jele, ezt a szabályt hatályon kívül helyezték. A NAV a tervek szerint idén július elsejéig állapít meg adóazonosítót azoknak a gyerekeknek, akiknek még nincs, és azt ki is küldi, november 30-ig. Vagyis utánajárás nélkül minden gyereket ellátnak adókártyával. A követező éves bevallásba, és 2017 elején az adóelőleg nyilatkozatokba (ami a kedvezmény év közbeni érvényesítéséhez kell) viszont már tényleg be kell majd írni a gyerekek adóazonosító jelét is. Most még elég a név, születési hely, idő, anya leánykori neve, és a lakóhely beírása.

A NAV válasza

A magánszemélyt nem érheti kár amiatt, hogy béréből a munkáltató ugyan levonta az adóelőleget és a járulékokat, de azokat nem fizette be a költségvetésnek. A magánszemély az igazolások alapján kitöltött bevallásában természetesen érvényesítheti a családi kedvezményt.
Abban az esetben, ha a magánszemély összesített igazolást nem kapott a munkáltatójától, a havi fizetési bizonylatok alapján kell a bevallását kitöltenie.

Ha a munkáltató bejelentés nélkül foglalkoztatta, azaz a magánszemély vélhetően semmilyen bizonylatot nem kapott – összesített igazolás vagy havi fizetési bizonylat nem áll rendelkezésére – és azt a munkáltató kérésre sem adta ki, ezt a tényt és a bejelentés nélküli foglalkoztatást az adóhatóság felé jelezni kell. Ebben az esetben a magánszemélynek az általa ismert összegű megszerzett jövedelméről kell benyújtania a bevallását. (Ilyenkor értelemszerűen év közben nem történt szja-előleg levonás, ezért ezt a bevallásban nem lehet feltüntetni.) A gyermekek után járó családi adókedvezmény a bevallott munkaviszonyból származó jövedelemből ebben az esetben is levonható, azonban megfizetett járulékok hiányában családi járulékkedvezmény érvényesítésére nincs mód.

Azon foglalkoztatottak részére, akik azt gyanítják, hogy a foglalkoztatójuk nem tette meg a szükséges intézkedéseket a munkaviszonyuk bejelentésére, nem fizeti utánuk a járulékokat, biztosított az a lehetőség, hogy ennek saját maguk, a foglalkoztató megkérdezése vagy felelősségre vonása nélkül is utána járjanak. Ügyfélkapus hozzáféréssel, a társadalombiztosítási egyéni számla alapján bárki ellenőrizheti, hogy a munkáltatója eleget tesz-e a foglalkoztatásával járó adókötelezettségeinek. Ügyfélkapus regisztráció hiányában is adott a lehetőség, hogy akár levélben, akár személyesen a lakóhelye szerinti kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán kérje ki – illeték-, és költségmentesen – a társadalombiztosítási egyéni számlájának tartalmát.

(A NAV válasza cikkünk megjelenése után egy héttel, május 24-én érkezett meg. A kérdést április 29-én küldtük el először nekik.)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.