Pénzügy

Hatalmas az oktatási kiadások hatása a gyerekek felnőttkori jövedelmére

24.hu
24.hu

2016. 05. 02. 09:04

Az oktatási kiadások növelése jelentősen növeli a diákok felnőttkori jövedelmét, mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Magyarországon a közoktatási kiadások évek óta zuhanórepülésben vannak. Ha visszaállnánk a 2008-as szintre GDP-arányosan, az a Defactón megjelent tanulmány becslése alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket. A szegény családba születetteknél a hatás még nagyobb lehet.
Korábban a témában:

Hogyan alakultak az oktatási kiadások Magyarországon, és ez milyen hosszú távú következményekkel jár? Magyar adatok és egy amerikai tanulmány összekapcsolásával próbál a Defacto blogon megjelent írás válaszolni ezekre a kérdésekre.

Az első ábrán több ország alapfokú és középfokú oktatásra fordított kiadásait mutatja a GDP arányában. Ez arról ad képet, hogy egy ország saját lehetőségeihez képest mennyit fordít az oktatásra.

Látható, hogy a 2000-es évek közepén Magyarország felzárkózott az Európai Unió átlagos oktatási kiadási mértékéhez, a GDP 3,5 százalékát költve erre a célra. Ezzel jelentősen meghaladta a cseh és szlovák, és megközelítette a lengyel és osztrák szintet. Ezt követően azonban az alap- és középfokú oktatásra költött összegek évről évre csökkentek. 2012-ben már a GDP 2,5 százalékára zsugorodott az oktatási költségvetés, amivel Csehország és Szlovákia mögé kerültünk. Sem az Európai Unió átlagában, sem a visegrádi országokban nem látni a magyar kiadásokhoz hasonló mértékű csökkenést.

De mekkora az oktatási kiadások hatása az oktatás eredményességére?

Erre a rendkívül fontos kérdésre azért nehéz meggyőzően válaszolni, mert kevés ország kísérletezik az oktatási kiadások változtatgatásával.

A három közgazdász új cikkében azt használta ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1970-es és 1980-as években a helyi finanszírozású oktatást sok államban részben állami finanszírozás váltotta fel. Ez pedig a szegényebb iskolakörzetekben jelentősen növelte az iskolákra fordított pénzt. Ezeken a helyeken tanárokat vettek fel, növelték az iskolaév hosszát, és megemelték a tanárok fizetését.

Hogy a megemelt kiadások hatását megbecsüljék, a kutatók összehasonlították a változások által érintett diákok felnőttkori (25-40 éves) kereseteit az azonos iskolakörzetben tanult, de a változások előtt végzett, ezért azok által nem érintett diákok kereseteivel.

A cikk alapján készített második ábra bemutatja, hogyan alakult a tanulókra fordított oktatási kiadás és a tanulók felnőttkori átlagos keresete. A vízszintes tengelyen azt látjuk, hogy a  tanulók hány évvel a változások után kezdték az iskolát. Viszonyítási pontként az azonos iskolakörzetben tanult, de éppen a változások előtt végzett, azok által ezért nem érintett korosztály szolgál.

Jelentős pozitív hatást látunk. Azok a korosztályok, akik több mint 12 évvel a változások után kezdtek, és így teljes pályafutásukat jobban finanszírozott iskolákban töltötték, átlagosan több mint 20 százalékkal kerestek többet, azoknál, akik a változások előtt végeztek, és így rosszabbul finanszírozott iskolákba jártak.

A cikk az adatok elemzésével azt is megmutatja, hogy ha az alap- és középfokú oktatás 12 évének mindegyikében 10 százalékkal megnövelik az oktatásra fordított összeget, az érintett diákok átlagosan 7 százalékkal keresnek többet felnőttkorukban. Ráadásul a hatás különösen erős a családok kevésbé tehetős felébe tartozó gyermekek esetén. Náluk 10% többletráfordítás átlagosan 10 százalékkal magasabb felnőttkori keresetet jelent.

Mi történne Magyarországon, ha…?

A cikk szerzői, Kézdi Gábor  (Közép-európai Egyetem) és Szabó-Morvai Ágnes (HÉTFA Kutatóintézet) ezek után az amerikai tanulmány eredményei alapján megkockáztattak egy bátor gondolatkísérletet: mi történne hazánkban, ha az oktatási büdzsét visszaemelnénk a 2008-as szintre, a GDP 3 százalékára? Ez viszonylag nagy, 20 százalékos emelést jelentene a 2012-es kiadásokhoz képest. A teljes pályafutásukat ilyen iskolába járt gyermekek későbbi életükben jóval többet keresnének. A tanulmányban  becsült hatással számolva például az egyedülálló, gyermektelen, a hazai átlagbér felét kereső munkavállalók keresete a jelenlegi nettó 79 ezer forintról 95 ezer forintra emelkedne. Ezzel megközelítenék a hasonló helyzetű lengyel munkavállalókat, akik jelenleg havi 97 ezer forintnak megfelelő összeget visznek haza.

Nyilvánvaló, hogy az oktatási kiadások növelése önmagában nem oldja meg a közoktatás összes problémáját. Az is kétségtelen, hogy az oktatási kiadások növeléséből származó hasznok nem jelentkeznek azonnal. A fent bemutatott nagyon magas hosszú távú nyereség miatt azonban a Defacto szerint sürgősen és jelentősen emelni kellene a közoktatásra fordított kiadásokat.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.