Pénzügy

Hatalmas az oktatási kiadások hatása a gyerekek felnőttkori jövedelmére

24.hu
24.hu

2016. 05. 02. 09:04

Az oktatási kiadások növelése jelentősen növeli a diákok felnőttkori jövedelmét, mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Magyarországon a közoktatási kiadások évek óta zuhanórepülésben vannak. Ha visszaállnánk a 2008-as szintre GDP-arányosan, az a Defactón megjelent tanulmány becslése alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket. A szegény családba születetteknél a hatás még nagyobb lehet.
Korábban a témában:

Hogyan alakultak az oktatási kiadások Magyarországon, és ez milyen hosszú távú következményekkel jár? Magyar adatok és egy amerikai tanulmány összekapcsolásával próbál a Defacto blogon megjelent írás válaszolni ezekre a kérdésekre.

Az első ábrán több ország alapfokú és középfokú oktatásra fordított kiadásait mutatja a GDP arányában. Ez arról ad képet, hogy egy ország saját lehetőségeihez képest mennyit fordít az oktatásra.

Látható, hogy a 2000-es évek közepén Magyarország felzárkózott az Európai Unió átlagos oktatási kiadási mértékéhez, a GDP 3,5 százalékát költve erre a célra. Ezzel jelentősen meghaladta a cseh és szlovák, és megközelítette a lengyel és osztrák szintet. Ezt követően azonban az alap- és középfokú oktatásra költött összegek évről évre csökkentek. 2012-ben már a GDP 2,5 százalékára zsugorodott az oktatási költségvetés, amivel Csehország és Szlovákia mögé kerültünk. Sem az Európai Unió átlagában, sem a visegrádi országokban nem látni a magyar kiadásokhoz hasonló mértékű csökkenést.

De mekkora az oktatási kiadások hatása az oktatás eredményességére?

Erre a rendkívül fontos kérdésre azért nehéz meggyőzően válaszolni, mert kevés ország kísérletezik az oktatási kiadások változtatgatásával.

A három közgazdász új cikkében azt használta ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1970-es és 1980-as években a helyi finanszírozású oktatást sok államban részben állami finanszírozás váltotta fel. Ez pedig a szegényebb iskolakörzetekben jelentősen növelte az iskolákra fordított pénzt. Ezeken a helyeken tanárokat vettek fel, növelték az iskolaév hosszát, és megemelték a tanárok fizetését.

Hogy a megemelt kiadások hatását megbecsüljék, a kutatók összehasonlították a változások által érintett diákok felnőttkori (25-40 éves) kereseteit az azonos iskolakörzetben tanult, de a változások előtt végzett, ezért azok által nem érintett diákok kereseteivel.

A cikk alapján készített második ábra bemutatja, hogyan alakult a tanulókra fordított oktatási kiadás és a tanulók felnőttkori átlagos keresete. A vízszintes tengelyen azt látjuk, hogy a  tanulók hány évvel a változások után kezdték az iskolát. Viszonyítási pontként az azonos iskolakörzetben tanult, de éppen a változások előtt végzett, azok által ezért nem érintett korosztály szolgál.

Jelentős pozitív hatást látunk. Azok a korosztályok, akik több mint 12 évvel a változások után kezdtek, és így teljes pályafutásukat jobban finanszírozott iskolákban töltötték, átlagosan több mint 20 százalékkal kerestek többet, azoknál, akik a változások előtt végeztek, és így rosszabbul finanszírozott iskolákba jártak.

A cikk az adatok elemzésével azt is megmutatja, hogy ha az alap- és középfokú oktatás 12 évének mindegyikében 10 százalékkal megnövelik az oktatásra fordított összeget, az érintett diákok átlagosan 7 százalékkal keresnek többet felnőttkorukban. Ráadásul a hatás különösen erős a családok kevésbé tehetős felébe tartozó gyermekek esetén. Náluk 10% többletráfordítás átlagosan 10 százalékkal magasabb felnőttkori keresetet jelent.

Mi történne Magyarországon, ha…?

A cikk szerzői, Kézdi Gábor  (Közép-európai Egyetem) és Szabó-Morvai Ágnes (HÉTFA Kutatóintézet) ezek után az amerikai tanulmány eredményei alapján megkockáztattak egy bátor gondolatkísérletet: mi történne hazánkban, ha az oktatási büdzsét visszaemelnénk a 2008-as szintre, a GDP 3 százalékára? Ez viszonylag nagy, 20 százalékos emelést jelentene a 2012-es kiadásokhoz képest. A teljes pályafutásukat ilyen iskolába járt gyermekek későbbi életükben jóval többet keresnének. A tanulmányban  becsült hatással számolva például az egyedülálló, gyermektelen, a hazai átlagbér felét kereső munkavállalók keresete a jelenlegi nettó 79 ezer forintról 95 ezer forintra emelkedne. Ezzel megközelítenék a hasonló helyzetű lengyel munkavállalókat, akik jelenleg havi 97 ezer forintnak megfelelő összeget visznek haza.

Nyilvánvaló, hogy az oktatási kiadások növelése önmagában nem oldja meg a közoktatás összes problémáját. Az is kétségtelen, hogy az oktatási kiadások növeléséből származó hasznok nem jelentkeznek azonnal. A fent bemutatott nagyon magas hosszú távú nyereség miatt azonban a Defacto szerint sürgősen és jelentősen emelni kellene a közoktatásra fordított kiadásokat.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.