pénztárca (Array)
Pénzügy

Hiába szórják rá a pénzt, nemigen fejlődött a pénzügyi kultúránk

24.hu
24.hu

2016. 04. 15. 11:58

Az Állami Számvevőszék frissen megjelent kutatási jelentése a pénzügyi kultúra fejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és az általuk vezetett programokat méri fel. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a képzésekre jelentős közpénzt használnak fel, a tematikák, tananyagok gyakran nem megismerhetőek, a képzések legtöbbje középiskolásoknak szól, alig 1-2 óra időtartamú és az eredményességét nem méri.
Korábban a témában:

Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a lakosság pénzügyi ismereteinek szintje elmarad a kívánatostól annak ellenére, hogy pénzügyi kultúra fejlesztés céljából jelentős erőforrásokat használtak fel. Az OECD 2010-ben, illetve 2015-ben reprezentatív mintán végzett felmérése szerint, a két vizsgálat között eltelt időszakban csökkent azoknak a száma, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek, a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek szintje, a pénzügyek tudatos kezelésével kapcsolatos viselkedésformák romló tendenciát mutattak. A számvevőszék most “Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése” címmel végzett kutatást.

Különösen figyelmeztető az Állami Számvevőszék által, felsőoktatásban tanulók körében végzett felmérés, amely szerint nem jobb azoknak a hallgatóknak a pénzügyi kultúrája, akik középiskolás korukban ilyen típusú képzésben részt vettek. Kutatásukban arra keresték a választ, hogy mi lehet a pénzügyi kultúra fejlesztést megcélzó programok, képzések alacsony eredményességének oka. Ehhez átfogó képet adtak a hazai pénzügyi kultúra fejlesztési programjairól, feltárták a már fennálló képzési rendszerek, programok jellemzőit, hiányosságait. Felmérték, hogy jellemzően milyen szervezetek, mely témaköröket, milyen módszerekkel, milyen eredményességgel, kiket és milyen forrásból képeztek.

A kutatáshoz egy 56 kérdésből álló kérdőív kitöltésére kértek fel 110 pénzügyi kultúra fejlesztéssel foglalkozó szervezetet, melyek közül 35 számolt be pénzügyi képzési programjáról.

A minta vizsgálata során kirajzolódott egy olyan válaszadói kategória, amelybe a pénzügyi kultúra fejlesztés legfontosabb szereplői tartoztak. A négy nagy eléréssel rendelkező szervezet egyenként mintegy százezer, túlnyomórészt közoktatásban tanuló diákot ér el (a többiek esetében az elérés nem haladja meg az 5000 főt), így a képzésekben jelentősen felülreprezentáltak a középiskolások és az általános iskolások.

Röviden elintézik

Megállapították, hogy a diákoknak szóló képzések időtartama igen rövid, többnyire 1-2 óra, illetve jellemzően elmarad a képzés eredményességének mérése. A képzési tematika és tananyag nagyrészt nem áll rendelkezésre, illetve nyilvánosan nem elérhető. Ez különösen problematikus a tanulók képzéseinél, mert így a képzésen átadandó ismeretekről, megközelítésekről, a módszerekről a szülők, a tanárok, az oktatásért felelős kormányzat, illetve az adófizető állampolgár sem rendelkezik elegendő információval.

Akiknek igazán szükségük lenne rá, azok számára nem elérhető

A felnőtteket célzó képzéseket jellemzően résztvevői befizetés finanszírozza. Emiatt az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó, pénzügyi kultúra fejlesztésére leginkább rászorulók ezeket a képzéseket vélhetően nem tudják igénybe venni. Mivel a felnőtteknek szóló képzések a korcsoport elenyésző hányadát érik el, nem várható, hogy ezek a programok társadalmi szinten mérhető módon járuljanak hozzá a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez.

A minőségre kellene rámenni

A kutatási jelentés szerzői indokoltnak tartják, hogy a felelős és megalapozott közpénzfelhasználás elősegítése érdekében erősíteni szükséges a minőséget és eredményességet biztosító tényezőket (ilyen tényezők pl. az oktatók felkészültsége, az elérhető, a célcsoport igényeihez és sajátosságaihoz illeszkedő, jól kidolgozott tematika, tananyag, képzési módszerek és időtartam, valamint az eredményesség mérése).

A minőségbiztosítás lehetővé teszi, hogy az egyes képzési programok megismerhetőek, értékelhetőek legyenek, így a ma még az elszórt, egymástól független kezdeményezések a jövőben egy egymásra épülő képzési rendszerré álljanak össze. A kutatási tapasztalatok hozzájárulhatnak a pénzügyi kultúra fejlesztés nemzeti stratégiájának és infrastruktúrájának kialakításához is – összegezték javaslatukat.

 

 

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.