pénztárca (Array)
Pénzügy

Hiába szórják rá a pénzt, nemigen fejlődött a pénzügyi kultúránk

24.hu
24.hu

2016. 04. 15. 11:58

Az Állami Számvevőszék frissen megjelent kutatási jelentése a pénzügyi kultúra fejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és az általuk vezetett programokat méri fel. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a képzésekre jelentős közpénzt használnak fel, a tematikák, tananyagok gyakran nem megismerhetőek, a képzések legtöbbje középiskolásoknak szól, alig 1-2 óra időtartamú és az eredményességét nem méri.
Korábban a témában:

Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a lakosság pénzügyi ismereteinek szintje elmarad a kívánatostól annak ellenére, hogy pénzügyi kultúra fejlesztés céljából jelentős erőforrásokat használtak fel. Az OECD 2010-ben, illetve 2015-ben reprezentatív mintán végzett felmérése szerint, a két vizsgálat között eltelt időszakban csökkent azoknak a száma, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek, a pénzügyekkel kapcsolatos ismeretek szintje, a pénzügyek tudatos kezelésével kapcsolatos viselkedésformák romló tendenciát mutattak. A számvevőszék most “Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése” címmel végzett kutatást.

Különösen figyelmeztető az Állami Számvevőszék által, felsőoktatásban tanulók körében végzett felmérés, amely szerint nem jobb azoknak a hallgatóknak a pénzügyi kultúrája, akik középiskolás korukban ilyen típusú képzésben részt vettek. Kutatásukban arra keresték a választ, hogy mi lehet a pénzügyi kultúra fejlesztést megcélzó programok, képzések alacsony eredményességének oka. Ehhez átfogó képet adtak a hazai pénzügyi kultúra fejlesztési programjairól, feltárták a már fennálló képzési rendszerek, programok jellemzőit, hiányosságait. Felmérték, hogy jellemzően milyen szervezetek, mely témaköröket, milyen módszerekkel, milyen eredményességgel, kiket és milyen forrásból képeztek.

A kutatáshoz egy 56 kérdésből álló kérdőív kitöltésére kértek fel 110 pénzügyi kultúra fejlesztéssel foglalkozó szervezetet, melyek közül 35 számolt be pénzügyi képzési programjáról.

A minta vizsgálata során kirajzolódott egy olyan válaszadói kategória, amelybe a pénzügyi kultúra fejlesztés legfontosabb szereplői tartoztak. A négy nagy eléréssel rendelkező szervezet egyenként mintegy százezer, túlnyomórészt közoktatásban tanuló diákot ér el (a többiek esetében az elérés nem haladja meg az 5000 főt), így a képzésekben jelentősen felülreprezentáltak a középiskolások és az általános iskolások.

Röviden elintézik

Megállapították, hogy a diákoknak szóló képzések időtartama igen rövid, többnyire 1-2 óra, illetve jellemzően elmarad a képzés eredményességének mérése. A képzési tematika és tananyag nagyrészt nem áll rendelkezésre, illetve nyilvánosan nem elérhető. Ez különösen problematikus a tanulók képzéseinél, mert így a képzésen átadandó ismeretekről, megközelítésekről, a módszerekről a szülők, a tanárok, az oktatásért felelős kormányzat, illetve az adófizető állampolgár sem rendelkezik elegendő információval.

Akiknek igazán szükségük lenne rá, azok számára nem elérhető

A felnőtteket célzó képzéseket jellemzően résztvevői befizetés finanszírozza. Emiatt az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó, pénzügyi kultúra fejlesztésére leginkább rászorulók ezeket a képzéseket vélhetően nem tudják igénybe venni. Mivel a felnőtteknek szóló képzések a korcsoport elenyésző hányadát érik el, nem várható, hogy ezek a programok társadalmi szinten mérhető módon járuljanak hozzá a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez.

A minőségre kellene rámenni

A kutatási jelentés szerzői indokoltnak tartják, hogy a felelős és megalapozott közpénzfelhasználás elősegítése érdekében erősíteni szükséges a minőséget és eredményességet biztosító tényezőket (ilyen tényezők pl. az oktatók felkészültsége, az elérhető, a célcsoport igényeihez és sajátosságaihoz illeszkedő, jól kidolgozott tematika, tananyag, képzési módszerek és időtartam, valamint az eredményesség mérése).

A minőségbiztosítás lehetővé teszi, hogy az egyes képzési programok megismerhetőek, értékelhetőek legyenek, így a ma még az elszórt, egymástól független kezdeményezések a jövőben egy egymásra épülő képzési rendszerré álljanak össze. A kutatási tapasztalatok hozzájárulhatnak a pénzügyi kultúra fejlesztés nemzeti stratégiájának és infrastruktúrájának kialakításához is – összegezték javaslatukat.

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.