Pénzügy

Vége az agyrémnek: ne küldjön levelet a késve fizetett számlák miatt!

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 03. 28. 18:00

Korábban a témában:

A késedelmes számlafizetéshez kapcsolódó behajtási költségátalány 40 eurós általános „büntetését” 2014-től vezették be. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2013. július 1-jével hatályba lépő módosítása érintette a fizetési határidőt, a késedelmi kamat mértékét és felszámításának szabályait is.

Egy évvel később, 2014 áprilisában jelent meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium átfogó tájékoztatása a behajtási költségátalányról, amely – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) véleményét is integrálva – a kapcsolódó számviteli és adójogi eljárásra vonatkozó szabályozói álláspontot közreadta. Ez utóbbit a NAV honlapján közzétett „A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése” című tájékoztatóban foglaltak is megerősítették.

Magyar módra

A behajtási költségátalány azt a célt szolgálná, hogy pontosabb fizetésre szorítsa a cégeket. Európa-szerte előírták. Nálunk mintha kicsit túllihegték volna az adminisztrációt, méghozzá úgy, hogy még a szakembereknek is nehéz eldönteni, mit is kell csinálni. Hivatalosan könyvelni kellett, mert a törvény automatizmust írt elő. De azért viszont nem kellett könyvelni, mert a bizonylati elv okán csak bizonylat alapján lehet könyvelni – mondta tavaly év elején lapunknak Ruszin Zsolt adószakértő.

A Magyar Könyvelők Országos Szövetsége már korábban is azon az állásponton volt, hogy az adós nem mutathatja ki az eredményét csökkentő költségátalányt, ha azt a jogosult nem tette ismerté, elszámolttá és az így nem fizetendő. Így a könyvelőnek nem szabad automatikusan könyvelnie az adósnál.

Össznépi levelezgetés

A gyakorlatban azonban eléggé elterjedt, hogy a cégek, akik késve fizettek, behajtási költségátalánnyal kapcsolatos lemondató leveleket küldözgettek azoknak a partnereiknek (biztos ami biztos alapon), akik nem jelezték, hogy igényt tartanának a 40 euróra. Ami jelentős pluszadminisztrációt, és levélforgalmat eredményezett teljesen feleslegesen. Tavaly szeptemberben már pedzegették, hogy megváltoztatná az agyrémmel felérő szabályokat, de kellett még egy félév ehhez. Viszont mostantól már mind a könyvelési bizonytalanság, mind a levelezgetés a múlté, ugyanis módosították a behajtási költségátalányról szóló törvényt.

Jelentős változás

Mint Ruszin Zsolt lapunknak nyilatkozta, a változás jelentős, amit az NGM főosztályvezetője is megerősített az MKOE-nek. A lényeg, hogy innentől kizárólag igényelt behajtási költségátalány esetén kell könyvelni!
Ruszin “tenyérbemászó” módszernek tartja egyébként, hogy a késedelembe esett vevő küld egy levelet a szállítónak, hogy “ugye lemond” a behajtási költségátalányról. Miután ennek korábban se és most meg pláne nincs semmilyen számviteli oka, így remélhetőleg ez a káros üzleti gyakorlat megszűnik – mondta megkeresésünkre.

Az is a jelenlegi gyakorlat megváltozását segíti, hogy a törvénymódosítás értelmében a behajtási költségátalányt most már csak 1 évig lehet igényelni.

De: adóhiányt okozhat a behajtási költségátalány

Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társasági adó fizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozás során, ugyanis a cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőnek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől – erősítették meg ők is.

A behajtási költségátalány 2011-es európai szintű bevezetése elsősorban arra irányult, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekkel szemben, erősítve ezzel a vállalkozások fizetési morálját – emlékeztetnek

Már harmonizál

Az idén március 24-én életbe lépett törvény a behajtási költségátalányról három új elemmel módosult a 2013-ban elfogadott rendelkezésekhez képest: a legfontosabb változtatás, hogy ezentúl az új rendelkezésnek megfelelően a szöveg a „köteles fizetni” helyett már a „tarthat igényt” illetve „követelheti” kifejezéseket tartalmazza. Ezért a jogosult maga döntheti el, hogy érvényesíteni akarja-e a behajtási jogát vagy sem a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül.
A most elfogadott rendelkezés már valóban harmonizál az uniós irányelvvel, mivel a behajtással kapcsolatos költségátalány ugyan járhat a hitelezőnek, de nem jár automatikusan a késedelembe esés pillanatában. Ugyanakkor a behajtási költségátalányra jogosult cégeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a késedelem bekövetkezésétől számított egy év jogvesztő határidő – hívta fel a figyelmet a Baker Tilly Hungária könyvvizsgálati szolgáltatásokért felelős partnere, Kőszegi Anna. Hozzátette: azok a vállalkozások vállalkozások, amelyek korábban nem könyvelték a behajtási költségátalány fizetésből eredő kötelezettségeiket, azoknál önrevízió keretében rendezni kell a könyvelést az adóhiány elkerülése érdekében.

Amire figyelni kell

A fizetési határidő lejárta után járó 40 eurós (kb. 12 500 forint) átalánydíj az erre jogosult vállalkozás részéről nem képez áfaalapot és illetékhatása sincsen, viszont növeli az adózás előtti eredményt, ezáltal a társasági adó összegét is. Ezzel kapcsolatban Kőszegi Anna kiemelte: az érintett cégeknek, a számviteli politikájukban meghatározott mérlegkészítés időpontját figyelembe véve már a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül, ami társasági adó fizetési kötelezettséget eredményezhet.

Az új rendelkezés ugyanakkor nem változtatott az eddigi eljárási gyakorlaton: az átalánydíj továbbra is a késedelmi kamaton felül jár, és szerződésben szerepeltetni sem szükséges, hiszen törvényi szabályozás vonatkozik rá.

A költségátalányról szóló új törvény további eleme, hogy az csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből származó pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik. Emellett a törvény már a kereskedelmi ügylet fogalmát is meghatározza: ennek értelmében kereskedelmi tranzakciónak az számít, ha vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között olyan ügyletet bonyolítanak le, amelynek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében – tette hozzá a Baker Tilly Hungária partnere.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BELGRADE, SERBIA - MAY 27: Leonardo (C) of Partizan celebrate with the fans after the final match of Serbian Cup between Fc Partizan and Fc Crvena Zvezda on May 27, 2017 in Belgrade, Serbia. (Photo by Srdjan Stevanovic/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.