Budapest, 2015. december 13.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a párt XXVI., tisztújító kongresszusán a budapesti Hungexpón 2015. december 13-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Pénzügy

Orbán Viktor sajnos átejtette Önt a cafetériával

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 03. 11. 16:39

Korábban a témában:

Orbán Viktor csütörtökön bejelentette, hogy 2017-től megszüntetik a béren kívüli juttatások rendszerét. Részleteket nem közölt, csak az a biztos, hogy ami eddig valamilyen utalvány formájában a fizetésük felett járt a munkavállalóknak, azt 2017-től készpénzben kapják meg, de ugyanazokkal a kedvező adózási feltételekkel, amilyenek most az Erzsébet-utalványt vagy a SZÉP-kártyát jellemzik.

A miniszterelnök azt várja ettől, hogy emelkedni fognak a bérek. Azt is mondta, hogy a béremelés ahhoz kell, hogy a fiatalok hazajöjjenek külföldről.

Eddig a történet, most nézzük meg a döntés hátterét, és annak lehetséges következményeit a pénztárcánkra.

Szétzúzták a magyar cafetériát

A Nemzetgazdasági Minisztériumban régen napirenden van a cafeteriarendszer egyszerűsítése, hiszen az túl drága (különösen az Erzsébet-utalvány), a kormányzat régóta nem tudja fenntartani. Úgy tudjuk, a minisztériumban jelenleg is 7-8 forgatókönyv létezik, a teljes piacnyitástól a teljes megszüntetésig. A miniszterelnök ezek közül ismét a legradikálisabb megoldást választotta, a teljes megszüntetést, majd az egészet rákente az Európai Bíróságra, amely szerinte „szétzúzta a magyar cafeteriarendszert”.

Emlékeztetőül: a cafeteriát a Horn-kormány vezette be, ám az Orbán-kormány törvényi erővel kiszorította a hazai és (többségében) külföldi szolgáltatókat a piacról. Csakhogy a nagyobb külföldi szolgáltatók az Európai Bíróságra mentek, jogerősen megnyerték a pert, így a magyar állam milliárdokat fizethet majd nekik kártérítésként, elmaradt haszonként (lásd alább keretes írásunkat). Ezt adta el a népnek Orbán úgy, mint béremelést, amely ahhoz kell, hogy a fiatalok hazajöjjenek külföldről.

Az állam kártérítési kötelezettsége továbbra is fennáll

A miniszterelnök szavait a kormány­infón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal egészítette ki: a cafeteria készpénzre váltása a kabinet régi terve, ami az uniós döntés miatt most aktuálissá vált. Úgy tudjuk, a kormány a cafeteria beszántásával azt reméli, megúszhatja a milliárdos kártérítési összegek kifizetését a kiebrudalt cafeteriacégeknek, mondván, nincs hova visszaengedni őket, mert időközben megszűnt a piac. Sajnos azonban ez nem mentesít a kártérítési kötelezettségtől, ha a szolgáltatók perelni akarják a kormányt. Névtelenséget kérő nemzetközi jogászok úgy tájékoztatták lapunkat, az Európai Bíróság jogerős ítélete csak annyit mond, hogy a magyar kormánynak biztosítania kell ezen a területen a jogharmonizációt. Ugyanakkor az ítélet nyomán megnyílt a cégek kártérítési jogalapja. Utóbbit a magyar bíróságoknak kötelezően alkalmazniuk kell, így ha a cégek perelnek, jó eséllyel megnyerik a pereket az állam ellen. A lehetséges kártérítési ügyekre, azok összegére tehát semmilyen befolyással nincs, hogy a jövőben megszűnik-e a cafeteriapiac Magyarországon vagy sem. Ez persze egy lehetséges jogértelmezés, a kormány nyilván másféle jogi szakvéleményre támaszkodik.

Elsőre jól hangzik

A cafeteria készpénzesítése jól hangzik, ám kivitelezhetetlen, mert a túl magas közterhek mellett a cégek nem tudják kigazdálkodni a béremelésnek még ezt a formáját sem. Ha igen, az biztosan nagyobb ráfordítással, adminisztrációval járna nekik, mint a ma adott utalványok

– mondta a 24.hu-nak Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A cég számítása szerint havi 15-25 ezer forint lenne az a pluszjövedelem, amit a cégeknek oda kellene adniuk a dolgozóknak a rendes munkabéren felül 160 ezres nettó átlagkeresetnél. Ugyanakkor ez az összeg nem számítana bele a nyugdíjalapba, tehát a dolgozók hosszú távon megint csak rosszul járnának, mondta. Bár az alapbért lecsökkenteni kritikus, a bérkiegészítést át tudják alakítani a cégek, hogy ne bukjanak rajta, tette hozzá Kardos.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

Fata László, cafeteria szakértő szerint, akár az is elképzelhető, hogy ha kedvező matematikával történik az átalakítás, akkor a cégek még nyerhetnek is vele, hiszen úgy adhatnak béremelést, hogy nem növelik a költségeiket. De minderről csak akkor mondhatunk érdemben véleményt, ha már ismerjük a részleteket, tette hozzá.

Ha például eddig adtak 160 ezer nettót, akkor ezt lecsökkentik 150 ezerre, de hozzácsapják a 15 ezres készpénzes cafeteriát, alacsonyabb adózással, és így a dolgozó máris 5 ezerrel többet vihet haza, miközben a munkáltató költsége nem nőtt, mondta.

Orbán Viktor egyébként még ennél is borúlátóbban nyilatkozott, amikor arra utalt: egyes munkaadók a járulékköteles alapbér bizonyos hányadát is a második, járulékmentes részbe terelnék. Ma egy nettó 160 ezer forintot kézhez kapó dolgozóra a munkáltatói költség összesen 309 ezer forint (munkaszerződéssel, gyermektelen, 25 év feletti dolgozó esetén).

A miniszterelnök szavai alapján akár az is elképzelhető, hogy aki eddig nettó 160 ezret keresett, az most 130 + 30 ezret fog, vagy akár 100 + 60 ezret, de a “készpénzes cafeteria” még a nyugdíjába sem fog beleszámítani a tervek szerint.

Óriási kamu a jelentős béremelés

Mint látható, masszív porhintés, hogy ezzel jelentősen emelkednének a bérek Magyarországon, illetve ezzel felzárkózhatunk a nyugati bérszinthez. Másként mondva: a cafeteriapiac 300 milliárdos, az összes hazai munkavállaló 8000 milliárd forintot visz haza évente. Teljesen mindegy, hogy jövőre ez az összeg 300 milliárddal nő vagy sem, így is, úgy is szegények maradunk (a nyugati bérekhez való teljes felzárkózáshoz jóval több bérnövekmény kellene).

Ráadásul a dolog nem is érinti a lényeget, hiszen a fizetések azért maradnak el a nyugatitól, mert az ország termelékenysége alacsony, az élőmunkát terhelő adók viszont európai összehasonlításban rendkívül magasak. Utóbbiról Orbán mégis azt mondta, kormánya egyik nagy eredményének tartja, hogy Magyarországon alacsonyak a munkát terhelő adók. Itt van egyetlen ábra arról, ami cáfolja őt a munkaadó által kifizetett teljes munkaköltség százalékában:

A magas adók mellett a termelékenység nemcsak hogy 2008 után nem nőtt, de az uniós csatlakozásunk óta ugyanazon a színvonalon maradt. Dacára az uniós milliárdoknak, amelyek egy részét a kormány – politikai okokból – éppen a rosszul teljesítő struktúrákba önti (pl. rezsicsökkentés, közmunka). Ahelyett, hogy az oktatásba, a tudásba vagy bármi másba fektetné azokat.

Nem is beszélve arról, hogy a külföldre szakadt fiatalok nyilván csapot-papot otthagyva fognak tömegesen hazajönni, amint meghallják, hogy a 160 ezres átlagkeresetük mellé kapnak majd 15-25 ezer forintos készpénzes cafeteriát.

Ezzel is a kormány jár jól

A cafeteria nem kötelező, egy csomó cég és közintézmény ma sem ad cafeteriát. Jelenleg összesen 48 ezer munkaadó ad nagyjából 1,8 millió embernek ilyen formában bért. Kötelezővé ebben a formában nem teheti a kormány a készpénzesítést a cégeknek, az ösztönzők pedig még nem ismertek.

A SZÉP-kártyákkal a belföldi szálláshelyeken lehet fizetni. Átalakításuk azzal is járhat, hogy a dolgozók nem a pihenésre, a feltöltődésre fogják használni a készpénzt, hanem felélik. Az általunk megszólaltatottak arra tippelnek, hogy a SZÉP-kártyát nem fogják teljesen megszüntetni, hiszen ez jelentősen csökkentené a belföldi turizmus állami bevételeit, és munkahelyeket szüntetne meg.

Továbbá az önkéntes pénztárakon keresztül annyi pénz sem fog áramlani majd az öngondoskodás irányába, mint eddig, bár ez aligha fogja zavarni a kormányt.

Ráadásul a készpénzesítéssel a kormány jár igazán jól, hiszen egy egyszerű technikai megoldással jókora béremelést mutathat ki. Természetesen csak papíron, és rövid távon. Ami a jelek szerint fontosabb a kormánynak, mint a valóság.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind