Pénzügy

Orbán, Botka, Juhász – politikai fegyver maradt a vagyonosodási vizsgálat

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 03. 10. 08:45

Hivatalosan nincs is, mégis bárki bevetheti.

Ha van megfelelő bizonyíték, akár a miniszterelnököt is bárki feljelentheti az adóhatóságnál a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint. Szó sincs arról, hogy csak a rendőrség segítségével lehetne vagyonosodási vizsgálatot indítani. A lap azt követően járt ennek utána, hogy a Fidesz Botka László (MSZP) szegedi polgármester, az Együtt alelnöke Orbán Viktor és felesége ellen, a Fidesz pedig Juhász Péter ellen kezdeményezett eljárást. A kormány éppen azért módosított a törvényen, hogy kivegye a politikai csatározások eszköztárából a vagyonosodási vizsgálatokat, ami hivatalosan nincs is.

Michnai Attila adószakértő szerint csak a köznyelvben terjedt el így.

A vonatkozó, adózás rendjéről szóló törvény hatféle ellenőrzési típust határoz meg, ezek közé tartozik a személyijövedelemadó-bevallások utólagos ellenőrzése. Ha egy vizsgálat során nincs elég adat a magánszemély jövedelméről, akkor becsléssel állapítja meg az adóhatóság, hogy az illetőnek mekkora eltitkolt jövedelme lehetett, mégpedig a feltárt kiadásaiból kiindulva.

Az adózás rendjéről szóló törvény 108. paragrafusa kimondja, egy ilyen eljárást indítványozó közérdekű bejelentéshez bizonyíték kell, de azt nem zárja ki, hogy rendőrségi eljárás nélkül jelentsenek fel valakit a NAV-nál. A szakértő szerint bárki közérdekű feljelentessél élhet Orbán Viktor ellen is, de becslésen alapuló adóellenőrzés csak akkor indul, ha bizonyítékokkal támasztja alá az eltitkolt vagyon létét. A törvény viszonylag tágan értelmezi, mi számít bizonyítéknak. A becslésnél a hatóság abból következtet, hogy megkérdezi, ki mennyit költött, adatokat kér vagyontárgyairól, banki egyenlegeiről, rákérdez, mit miből vásárolt.

Michnai Attila példaként azt hozza fel, hogy hiába van 60 millió forint valakinek a bankszámláján, ha nem nyúl hozzá, amikor egy 30 milliós házat vesz. A vizsgálat biztosan eltitkolt jövedelmet állapít meg, ha nem tudja igazolni az összeg eredetét. A különbözetet adóhiánynak nyilvánítja a hatóság.

A Magyar Nemzet visszaidézi, hogy Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős és parlamenti államtitkára, a NAV vezetője az InfoRádiónak korábban azt mondta, hogy a vagyonosodási vizsgálat megváltoztatására azért volt szükség, mert nem érte el a célját.

Ma azt halljuk a médiában, hogy az ellenzéki politikus feljelenti a kormánypártit, mert a politikai elszámolnivalójához úgy gondolja, fel tudja használni az adóhatóságot és ezt a lehetőséget. A lehetőség most is megvan, de csatolnia kell hozzá a bizonyítékokat. Ha az alapján elindul a nyomozás a bűncselekményben, akkor lehet alkalmazni a becslési eljárást.

A lap többször kereste az adóhatóságot, hogy idén eddig hány vagyonosodási vizsgálatot indítottak, mik voltak tavalyi tapasztalataik. Csaknem egy hónapja feltett kérdéseire eddig nem kapott választ, pedig még közérdekűadat-igénylést is benyújtott az ügyben.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Illustration of a long shadow European Union flag with  a no trespassing signal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.