Pénzügy

117 év múlva igaza lesz Varga Mihálynak

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 03. 08. 18:28

Korábban a témában:

Talán nem mindenki tudja, de nőnapon eredetileg a női egyenjogúságért vívott harcra emlékezünk. 1910-ben a II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszus határozta el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textilipari munkásnő a béregyenlőségért és a munkaidő-csökkentésért sztrájkolt. A nőnapot 1917 óta tartják március 8-án (Magyarországon 1948 óta ünnepeljük). Tehát a gyökerek csaknem 160 évesek.

A béregyenlőtlenség azóta mérséklődött, főleg a nyugati világban, de továbbra sem szűnt meg.

2014-ben Magyarországon volt a legnagyobb javulás

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legutóbbi jelentéséből legalábbis az derült ki, hogy a nők Európa-szerte még 2014-ben is átlagosan 16,1 százalékkal kevesebbet kerestek a férfiaknál. Viszont az ezt megelőző évhez képest a legnagyobb javulás Magyarországon mutatkozott.

Varga Mihály pedig azt mondta szintén hétfőn az MTI tudósítása szerint, hogy a közszférában már nincs különbség a nők és férfiak fizetése között, illetve, hogy lényegében eltűnt ez a különbség. Megkérdeztük az NGM-et, hogy mire alapozta a nemzetgazdasági miniszter ezt az állítását, de választ a cikk megjelenéséig nem kaptunk. Viszont adatokat találtunk, amelyek nem egészen támasztják alá az elmondottakat.

Egy ideig csökkent a bérkülönbség, aztán megint nőtt

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) például határozott idejű speciális programban vizsgálta 7 témakörben a diszkriminációs folyamatokat 2009 és 2011 között. Tanulmányukban az 1995 és 2007 közötti időszakról többek között az derült ki, hogy 2004-ig csökkent a férfiak és nők közötti kereseti rés, aztán 2005-ben és 2007-ben is emelkedett.

Érdeklődtünk a statisztikai hivatalnál is, hogy frissebb adatokhoz jussunk. Kiderült, hogy a KSH nem figyeli meg a keresetek nemek szerinti alakulását, de adataik azért vannak, az egyéni keresetekre vonatkozó, évente egyszer végrehajtott reprezentatív felmérésből. Küldtek táblázatokat is a 2000-2014-es időszakról (forrás: NGM).

Ebből az látszik, hogy kisebb ingadozásokkal, de valamelyest mérséklődött a bruttó és nettó keresetek közötti különbség. A változás különösen a szellemi foglalkozásúaknál volt látványos, ahol korábban jelentősebb volt a különbség.

Ami még érdekes, hogy míg 4 foglalkozási főcsoportban (felsőfokú, egyéb felső, szolgáltatás, egyszerű) csökkent a férfiak és nők közötti kereseti szakadék 2000 és 2014 között, addig a vezetőknél emelkedett.

Életkor és nemek közötti bérkülönbség

Az EBH 2009-es adatai szerint a kor függvényében az látszik, hogy a legfiatalabbaknál majdnem azonos a nettó jövedelem. Aztán a következő két korosztályban eltérő irányba mozdul el: míg a férfiaké előbb gyorsan emelkedik, majd ezen a szinten stabilizálódik, addig a nőké folyamatosan csökken, s a mélypontot elérve 40 év felett a korábban létrejött nemek közötti különbség változatlanná merevedik.

A nemek közötti kereseti különbségek kimutatását egyébként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálata (NFSZ) végzi, 2005 óta, évente. Az ő legutolsó, 2014-es adataik szerint is mérsékeltebb a bérkülönbség a fiatalabb korosztályoknál (35 éves korig), aztán hirtelen megugrik (36-45 éves korig), utána viszont megint csökken, és 60 éves kor felett minimálisra zsugorodik.

Az NFSZ adataiból az is látszik, hogy a „személyi alapbérnél” (amibe nem tartozik bele a bérpótlék, prémium, jutalom, 13. havi fizetés és valószínűleg bruttót jelent) jóval kisebb a különbség a nemek között (minden életkorban), mint a „teljes keresetnél” (amibe az előbb felsoroltak is beletartoznak). Vagyis az extrák növelik a bérkülönbséget.

Közszféra kontra versenyszféra

2009-ben az EBH kutatása szerint egyébként összességében 13 százalékos eltérés volt a nők és férfiak bére között, ezen belül a versenyszférában 12 százalékos, a költségvetési szférában pedig 16 százalékos volt a nők hátránya a nettó jövedelemnél.

Az NFSZ legfrissebb, 2014-es adatai szerint „teljes havi keresetre” vetítve 13,21 százalék a nők lemaradása. Ezen belül a vállalkozói szférában 15,27 százalékos a hátrány, a költségvetési szférában pedig mindössze 6,4 százaléknyi.

A „személyi alapbérnél” ennél kisebb, 9,84 százalékos volt az eltérés nemzetgazdasági szinten. Bontva pedig az derült ki, hogy a vállalkozói szférában 11,59 százalékos a nők lemaradása, míg a költségvetésben mindössze 1 százalékos.

Ha csak a személyi alapbért néznénk, akkor arra valóban mondhatjuk, hogy a közszférában lényegében eltűnt a nemek közötti különbség a bérezésnél. De ha a teljes havi keresetet vesszük, akkor ez már nem igaz, igaz jóval kisebb a különbség a költségvetési szférában, mint a versenyszférában.

Béregyenlőség? Van, ahol már megvalósult

A Magyar Szakszervezeti Szövetség tavaly szeptemberben indított harcot a nemek közötti béregyenlőségért. 2014-re az európai 16 százalékos átlaggal szemben ők 20,1 százalékos bérlemaradást emlegetnek a magyar nőknél a férfiakkal szemben (felső vezetői körben pedig 30 százalékost). Más adatok szerint nálunk 18,4 százalékos a különbség. Az Eurostat pedig 15,1 százalékos nemek közötti különbséget jelzett 2014-re a magyar béreknél.

Meglátásuk szerint a különbség lefaragásához meg kell teremteni a kereseti különbség ellenőrzésének szabályozási és szervezeti alapjait, a kormányzat, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek képviselőiből álló bizottságnak pedig feladatul kell szabni a nemek közti kereseti különbség megszüntetésének végrehajtását, illetve a panaszok kivizsgálását. Az elnök szerint a nemek közötti bérkülönbség felszámolása hosszú távú feladat lehet.

Mi jelenleg csupán egyetlen olyan nemzetgazdasági területet találtunk, ahol garantáltan megvalósult a béregyenlőség a nemek között. Ez pedig a közmunka, ahol mindegy, hogy nőről vagy férfiról van szó, egyforma a bér. Ráadásul ugyanannyi, mint tavaly, a minimálbér kétharmada: bruttó 79 155 forint (ami családi kedvezmény nélkül nettó 52 628 forintot jelent).

A Világgazdasági Fórum novemberi jelentése alapján, ha a jelenlegi tendenciák maradnak, a nők fizetése világviszonylatban csak 2133-ra érheti el a férfiakét.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MALAGA, SPAIN - MAY 21: Head Coach, Zinedine Zidane of Real Madrid celebrates their championship with his players after the La Liga final match between Malaga and Real Madrid at La Rosaleda Stadium on May 21, 2017 in Malaga, Spain. Burak Akbulut / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.