Az Európai Bíróság döntése után visszatérhetnek a béren kívüli juttatások piacára a nemzetközi utalványforgalmazó cégek. A piacot vesztett korábbi utalványkibocsátók kárigénnyel fognak fellépni, és ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor ez igen komoly anyagi következménnyel járhat a költségvetésre nézve – idéz a HRportál egy jogi szakértőt.
A bíróság konkrét intézkedési feladatot nem határozott meg az ítéletében Magyarország részére, azonban amennyiben az ország el kívánja kerülni a további európai bírósági eljárást vagy bírságot, akkor újra kell gondolnia a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátására, esetleg a béren kívüli juttatások rendszerére vonatkozó szabályozást, és biztosítani azt, hogy ez megfeleljen mind az Európai Unió alapszerződéseinek, mind az ennek alapján kiadott irányelveknek és más jogszabályoknak – magyarázta a lapnak Bán Péter, az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Így, ha megtörténik a jogharmonizáció, visszatérhetnek a cafeteriapiacra a korábban onnan kiszorult cégek, amely az egészséges versenyhelyzet miatt pozitívan érintheti a munkáltatókat, hiszen akkor a számukra legelőnyösebb szolgáltatást ajánló piaci szereplőt tudják kiválasztani.
A SZÉP-kártya kapcsán is elvileg felmerülhet a jogalkotással okozott kár, de itt nehéz lesz igazolni a közvetlen károkozást, hiszen egy elvesztett piaci lehetőségről van szó. Az Erzsébet-utalvány esetében viszont már más a helyzet. Mivel annak a rendszere magát az EU-alapszerződést sérti, ezért a Magyar Állam kártérítési felelőssége fennállhat.
