Pénzügy

Hagyományőrző boltok: már nem annyira jó üzlet a szittya biznisz

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 01. 15. 19:15

A baloldali kormány idején egyfajta nemzeti ellenállásból, amolyan dacból vásároltak az emberek hagyományőrző termékeket, ám 2010 után az érdeklődés érezhetően megcsappant, mondták boltosok.

Hozzánk MSZP-sek is járnak

– mondta a 24.hu-nak Budaházy Edda, a Szkíta Kézműves Bolt vezetője. A budapesti vállalkozás, amely Budaházy György radikális nemzeti politikushoz és családjához köthető, piacvezető a hagyományőrző boltok között. Tizennyolc éve foglalkoznak ősmagyar termékek árusításával. A Szkítát a komoly íjászmúlttal és vásározási tapasztalattal rendelkező Budaházy Edda alapította, és kezdetben főként íjakkal foglalkoztak, ám mára kinőtték magukat, nekik van a legszínesebb termékpalettájuk.

Mi nem matyó hímzéses szuvenírt árulunk turistáknak, hanem ősmagyar holmikat. Szkíta íjászcsizmát, levédiai tarsolylemezt, vagy más, ősmagyarokkal kapcsolatos ruházatot, könyveket, ékszereket, és sok ezer, más ajándéktárgyat is

– mondta Budaházy.

A hagyományőrző boltokban közös elem, hogy komoly ideológia, illetve közösség áll mögöttük, amelyet ők nemzetinek hívnak. A nemzeti jelző nemcsak a bolt öndefiníciójában, de ismertségében, jövedelmezőségében is fontos szempontot jelent. Fekete László, a Turánia bolt vezetője szerint ahogy a világon egyedül Magyarországon létezik nemzeti rock, úgy csak nálunk vannak nemzeti hagyományőrző boltok is.

Külföldiek kevésbé veszik

Az általunk megkérdezett tulajdonosok szerint, a vásárlók egy része kifejezetten az ősmagyar szempont miatt jár az ilyen boltokba, keresi a legújabb könyveket, irodalmat, őstörténeti munkákat, illetve ruházatot. Egy boltvezető ugyanakkor úgy vélte, nem nagyon lehet általánosítani a vásárlók összetételét illetően.

Szerinte a vevők olyan magyar emberekből állnak, fiataloktól a nyugdíjas korosztályig, akiket érdekel a történelmünk, a hagyományaink, a népművészetünk. Sokan impulzusvásárlók, akik egyszerűen csak ajándékot szeretnének venni szeretteiknek ősmagyar tematikában, és mellé vesznek még ezt-azt, például egy nemzeti színű gyertyakészletet, amit máshol nem tudnának megvenni. Bár azt ő is megerősítette, hogy

a külföldi turisták kevésbé látogatják az ilyen boltokat, ez inkább az idősebb, látogatóba érkező, külföldre szakadt hazánkfiaira jellemző.

Egy eladó szerint sokat számít az üzlettulajdonos habitusa, hozzáállása, hogy milyen vevőkört épít a bolt köré. Van olyan bolt, amelyben a termékek fele könyvekből és ékszerekből áll, és a tulajdonos nem foglalkozik például radikális nemzeti pólókkal. Más üzleteknél erősebb hangsúly esik a politikai üzenetre. Adott esetben a helyszínen történő politikai aláírásgyűjtésre hívják fel a boltba betérő figyelmét. Amikor Budaházy Györgyöt előzetes letartóztatásba helyezték 2011-ben, az akkor még jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arra szólította fel a „nemzeti érzelműeket”, hogy a Szkíta boltban vásároljanak, ezzel is támogatandó a Budaházy családot.

A boltok többsége kézművesektől vásárolja a termékeket, saját maguk nem gyártanak ilyesmit, bár akad ilyen bolt is. A készítők általában ősmagyar termékekre specializált bőrdíszművesek, ötvösök, fémesek, ékszeresek, cipészek, ruhások, íjászok. Van, aki csak nyakmedált készít, mások speciális gépeken, futtatott aranyozási technikával gyártanak különböző fémeszközöket. A jó ötvösök száma például 8-10 lehet az országban, vélte egy boltvezető. Egy-egy bolt – mérettől függően – általában 30-100 különböző kézművessel áll kapcsolatban. A könyveket könyvkereskedésektől, adott esetben a magánkiadásban megjelent könyv szerzőjétől közvetlenül szerzik be.

Forrás: Szkíta Kézműves Bolt

Régen minden jobb volt

Az általunk megkérdezett boltvezetők többsége, és mások is, azt mondták,

régebben sokkal jobban ment az üzlet.

Fekete szerint a baloldali kormány idején egyfajta nemzeti ellenállásból, amolyan dacból vásároltak az emberek hagyományőrző termékeket, ám 2010 után az érdeklődés érezhetően megcsappant. Fekete azt mondta, nem sírja vissza a Gyurcsány-kormányt, csak hogy néhány pólóval többet tudjon eladni, és bár a mostani kormánnyal is akadnak problémái, úgy látja, már nincs ki ellen úgy demonstrálni, mint régen.

A forgalomcsökkenésnek ugyanakkor nemcsak ilyen sajátos, közéleti-politikai okai lehettek. 2012-ben nagyot esett a magyar GDP, sokan váltak munkanélkülivé, lecsökkent a fogyasztás. Szabó Andrea 2008-ban alapította hagyományőrző boltját Ikertáltos néven, Szentendrén, amely 2012-ben zárt be. A bolt folyamatosan veszteséges volt, a saját fizetését sem tudta kivenni a cégtől, így négy évvel később a bezárás mellett döntöttek.

Mi azt tapasztaltuk, hogy akiket ez érdekelt, azok a havi költségvetésből csak nagyon keveset tudtak a vásárlásra szánni. Érdeklődés lett volna, de fizetőképes kereslet az kevés volt. A vállalkozás és az üzlet költségei viszont elég magasak voltak Szentendrén, ezért nagyon nehéz volt fenntartani tovább a boltot

– mondta Szabó.

Honfoglaló veszkócsizma

Kritikus hangok szerint a hagyományőrző boltokban kapható termékek egy része kétes formavilágú, gagyi portéka, amolyan “vegytiszta szittya biznisz”. Szó szerint így nyilatkozott például Igaz Levente, elismert hagyományőrző a debreceni Nazca ősmagyar veszkócsizmáiról a Heti Válasz interjújában. Szerettük volna erről és üzleti kérdésekről is megkérdezni a Nazca tulajdonosát, ám Váradi László visszautasította a felkínált lehetőséget, a „kérdések negatív sugallata” miatt.

Fekete László a Turániától azt mondta, a vevők visszajelzései alapján, szerinte nem merül fel minőségi probléma a boltokban kapható sok ezer kézműves termékkel kapcsolatban. „Legfeljebb az merülhet fel, hogy egyes ruházati termékek túl sok díszítést tartalmaznak, ami nem oda való. De ez nem is fontos, hiszen pontosan nem tudjuk, nem tudhatjuk, milyen volt az ősmagyar díszítés” – mondta. Fekete szerint nagyon kevés régészeti lelet maradt fenn az ősmagyar motívumokról, ezekből azonban viszonylag jól rekonstruálható egyfajta formavilág.

Szabó Andrea szerint a hagyományőrző boltokban található termékekhez általában a turáni ornamentikából, vagy régészeti ásatásokon fellelt darabokról vett motívumokat használják díszítésként. Tapasztalata szerint a termékek legtöbbje magas minőségű, kézzel készült népművészeti tárgy, használati eszköz.

A legismertebb boltok

A hagyományőrző boltok haszonkulcsa a kiskereskedelemben átlagosnak számító 10-20 százaléknál kicsit magasabb. Ez azért van, mert egyedi termékeket forgalmaznak, amelyeket máshol nem nagyon kapni. Van olyan termékkör, amelynél a haszon 30 százalék, ilyen például az ékszer és ruházat, míg a könyveknél csak 5-6 százalék.

Piaci információink szerint a legforgalmasabb boltok Budapesten a Szkíta (nekik két üzletük is van), a Turánia, illetve a Regebolt, vidéken pedig a debreceni Nazca, amely főként bőrdíszműves termékeket árul.

A piacvezető Szkíta tulajdonosa az Opten céginformációs rendszer szerint Haraszti Mária, Budaházy György édesanyja. Az egy főt foglalkoztató cég, a 2010-es alapítástól fogva lényegében veszteségesen működik. 2014-ben 8,5 milliós forgalom mellett, 379 ezer forint mérleg szerinti mínuszt produkáltak.

A nagyobb boltok mellett számtalan kisebb, egy-két ember számára megélhetést nyújtó, néha csak szinte hobbiból fenntartott vállalkozás, webshop foglalkozik hagyományőrző termékek forgalmazásával. Ezekkel együtt számított, hevenyészett becslésünk szerint a hagyományőrző boltok valós forgalma évi százmillió forint körül lehet.

Kommentek

hiteltörlesztés (Array)Minimálbér-emelés után – de mekkora hitelre elég a fizetés?
Jogtalanul akart fizettetni a NAV a megözvegyült meleg férfival