Az évzáró felmérés egyik érdekessége, hogy a korábbi években megszokottnál kevesebben panaszkodtak az egzisztenciális helyzetükre, a mindennapi megélhetés nehézségeire: a lakosság egyik fele jónak (50%), a másik fele (48%) rossznak minősítette anyagi pozícióját. Ugyanakkor A vezető beosztásban dolgozók kilenctizede, a szellemi tevékenységet végzők nyolctizede sikeres pénzügyi évről számolt be, a diplomások és a 30 év alattiak bő kétharmada utalt anyagi boldogulására. Ezzel szemben Az anyagi státusz regionális, településtípus szerinti sajátosságokat is mutat: a nyugat-dunántúliak, a fővárosiak, Pest megyeiek körében az elégedettek vannak többen (60-65% körüli arányban), a dél-alföldiek és a dél-dunántúliak viszont sikertelen pénzügyi évként tekintenek vissza 2015-re (58 illetve 68 százalékuk).
A diplomások a legelégedettebbek a munkájukkal, egészségükkel
A dolgozók 70 százaléka pozitívan értékelte a munkahelyén eltöltött időt, elégedett volt a munkájával, 28 százalékuknak inkább a problémák maradtak meg a tavalyi évből. Minden munkavállalói és társadalmi csoportban a pozitív összegző vélemények vannak többségben. A legnagyobb elégedettség a diplomásokat, a szellemi munkát végzőket és a fővárosiakat jellemezte (80-85%), míg legkevésbé a szakképzettség nélküliek, a falvakban élők minősítették jónak a munka világában eltöltött elmúlt egy évüket (58-60%).
Az emberek többségének, 65 százalékának nem voltak jelentősebb egészségügyi gondjai 2015-ben. Számottevő arányban, 34 százaléknyian vannak azonban olyanok is, akiknek betegségek nehezítették a tavalyi évét. Az életkor mellett ma már az iskolai végzettség is nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire érzi magát valaki egészségesnek. Amíg a húszas-harmincas korosztályokban és a diplomások körében 85 százalék jó egészségi állapotról számolt be, addig a hatvanas-hetvenes éveikben járók és az alacsony státuszúak körében 35-40 százalék körüli volt az arányuk. Feltehetően az ellátórendszer egyenetlensége is szerepet játszik abban, hogy amíg a főváros és a megyeszékhelyek lakosságának 20-22 százaléka emlékezett inkább a betegségeire, mint egészséges mivoltára, addig a közepes és kisvárosokban élőknek 35 százaléka, a falvak lakóinak pedig 42 százaléka.
Kétharmad szerint rossz év volt a tavalyi
A magánélet kategóriájába – az egzisztencia, a munka, az egészség mellett – a családi, párkapcsolati viszonyok, a szűkebb élettér eseményei is beletartoznak. Mindezeket összegezve kétharmadnyian elégedettek a személyes életükkel, egyharmadnyian pedig nem. Az önértékelésekre legnagyobb hatása az anyagi helyzetnek van, másodsorban az egészségi állapot befolyásolja, így a magas társadalmi státuszúak és a fiatalok leginkább elégedettek a privát szférájukkal.
Bár az emberek 36 százaléka életének minden területét pozitívan értékelte – s csak 8 százalék festette teljes mértékben sötétre a tavalyi évét –, mégis az ország elmúlt egy esztendejét mérlegre téve ettől markánsan eltérő képet rajzolnak. A lakosság 62 százaléka szerint 2015 rossz éve volt hazánknak, s csak 35 százaléknyian értékelték jónak.
Az ország helyzetéről alkotott véleményeket elsősorban a politikai preferenciák befolyásolják, a társadalmi pozíciónak sokkal kisebb súlya van. Az ellenzéki szavazók még az átlagosnál is kritikusabban értékelik az elmúlt évet: az MSZP híveinek 80, a DK-sok és a Jobbikosok 74 százaléka vélekedik úgy, hogy rossz esztendőt zárt Magyarország. Az LMP-sek és a pártválasztásukban bizonytalanok kétharmada tekint vissza borúsan 2015-re. A Fidesz hívei jellemzően pozitívan értékelik a mögöttünk hagyott esztendőt: 64 százalékuk szerint Magyarország sikeres évet zárt, míg 34 százalékuk szerint inkább kudarcokat hozott.
