mézga család (Array)
Pénzügy

A magyar dolgozók kétharmada nem elégedett a fizetésével

24.hu
24.hu

2015. 11. 24. 15:25

A Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat hatvan országban, köztük hazánkban végzett felmérése a fogyasztók különböző generációinak életstílusáról szól. Ebben a fizetésen és a munkához való viszonyunkon kívül téma volt még, hogy honnan szerzünk információt, mivel töltjük a szabadidőnket, és milyenek az étkezési szokásaink. Megint érdekes dolgok derültek ki rólunk.

TV

Hazánkban friss hírek kedvelt forrása a tévé a válaszadók 53 százaléka számára. Internetes hírportálokat említ 37, közösségi médiaoldalakat 34 százalék. Majd barátok és családtagok következnek (28 %), továbbá újságok online oldalai (24 %).

Eddig a magyarországi sorrend megegyezik az EU átlagával. Csak annyi a különbség, hogy nálunk a hírportálokat és a közösségi médiaoldalakat jóval nagyobb arányban nevezték meg, mint az európai átlag. Viszont a nyomtatott újságokat Európában a válaszadók 20 százaléka kedveli mint információforrást, a magyarok közül pedig csak 11 százalék.

Eltekintve a közösségi médiától és a nyomtatott sajtótól, a hírforrások iránt az egyes generációk érdeklődése nem különbözik egymástól olyan nagymértékben, mint azt sokan gondolják – állapítja meg a nemzedékek életstílusával kapcsolatosan Terrie Brennan, a Nielsen reklám megoldásokban illetékes európai elnökhelyettese. – Hiszen például fontos hírforrásnak a tévét Európában a válaszadók átlag 55 százaléka tartja. Amíg azonban az 50 évesnél idősebb korosztályokban az arány több mint 60 százalék, addig a tévé fő információs forrás a fiatalabbak jelentős részénél is. Így a tizenöt-húsz évesek átlag fele, a huszonegy-harmincnégy évesek közt pedig 46 százalék számára.

ÉTKEZÉS

Kiterjedt a kutatás az étkezési szokásokra is. Amikor a magyarok otthonon kívül étkeznek, legnagyobb részük, 43 százalékuk hagyományos éttermet szokott választani. Második a gyorsétterem az említések arányának rangsorában. Utána bevásárlóhelyeken működő vendéglátó egység (30%), majd utcán át árusító hely következik (21 %).

Hazánkban a gyorséttermek kedveltebbek, mint Európában átlagosan. Amikor ugyanis a magyarok otthonukon kívül étkeznek, 41 százalékuk szokott gyakran gyorsétterembe menni. Ezzel szemben harmincegy vizsgált európai ország átlaga csak 37 százalék.

Ha a gyorsétteremre vonatkozó európai válaszok átlagát felosztjuk életkorok szerint, akkor figyelemre méltó különbségeket látunk – tájékoztat Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – A 30 évesnél fiatalabb korosztályok tagjai jóval az átlag felett választanak gyorséttermet. Kiemelkedik a 21-24 évesek 50 százalékos mutatója. Aztán a 30-34 évesek aránya 44 százalék, és onnan kezdve egyre kisebb számokat látunk. A 60 évesek és idősebbeknél már csak 21 százalék szokott gyorsétterem mellett dönteni.

Hagyományos éttermet az európai válaszadók átlag 47 százaléka részesíti sokszor előnyben, amikor otthonon kívül étkezik. Ennél a kérdésnél a 45 éves és idősebb korosztályok tagjainak mutatója haladja meg az átlagot. Kiemelkedik a 65 és afeletti csoport aránya, ami 62 százalék.

„Ha az esti vacsoraidőre gondol az Ön háztartásában, szokásait melyik állítás jellemzi legjobban?” Ezt a kérdést is feltették a Nielsen életstílusra vonatkozó globális felmérése során. Harmincegy vizsgált európai ország átlagában legelterjedtebb, 58 százalékos említéssel, hogy „legtöbbször otthon vacsorázom együtt a családdal”.

Nálunk a vacsora családi körben 52 százalékos említéssel az európai átlagnál valamivel kevesebb.

Európában életkorok szerint az 58 százalékos átlagnál kisebb arányban szoktak otthon vacsorázni a családdal a 30 évesnél fiatalabbak. Legalacsonyabb a 21-24 évesek mutatója 48 százalékkal. Legmagasabb pedig a 35-39 éveseké 65, valamint a 30-34 éveseké 64 százalékkal.

TV+ÉTKEZÉS

Otthon tíz magyar felnőttből közel hat szokott (59%) kisebb-nagyobb gyakorisággal úgy étkezni, hogy közben nézi a tévét vagy telefonjának képernyőjét, esetleg zenét, rádiót hallgat. Arányuk közel áll az 57 százalékos európai átlaghoz. Legaktívabbak ilyen szempontból a franciák, hollandok és belgák 80, 73, illetve 70 százalékkal. Legvisszafogottabbak viszont a portugálok 27 és a törökök 31 százalékos mutatóval, majd a spanyolok és az olaszok következnek 41, illetve 43 százalékkal.

Ha a generációkat nézzük, akkor otthon evés közben a fiatalabb generációk tagjai közt is a többség használ különféle készülékeket. Arányuk korosztályonként 54 százaléktól 59-ig növekszik.  Viszont ez az arány a 65 éves és idősebbeknél valamennyi korcsoport közül a legalacsonyabbra, 48 százalékra csökken. Náluk már a többség előnyben részesíti étkezésnél a „technológiamentes” környezetet.

Terrie Brennan azt mondja: Amíg a fiatalabbakról azt szokták mondani, hogy szinte hozzájuk nőttek mobil készülékeik, addig a közfelfogás szerint szüleik és nagyszüleik nemzedékét zavarja  étkezésnél a médiazaj. Ezek a tegnapi előítéletek azonban a Nielsen felmérésének eredményei szerint már nem érvényesek. Mind több idősebb ember érzi magát otthon az egyre inkább technológia által vezérelt világban.

„Azért fontosak ezek a kérdések, mert az étkezési szokások változnak. Ennek következtében sokan máskor, máshol, más élelmiszereket vásárolnak, mint a közelmúltban” – mondja Szűcs-Villányi Ágnes. – „De kiterjedt a felmérés a fogyasztók életstílusának más területeire is. Például a megtakarítási szándékokra vagy a jövőre vonatkozó tervekre. Szerepelt a kérdőívben a munkahelyek megítélése különböző szempontokból is, kezdve a fizetésekkel való elégedettségükkel.”

FIZETÉS

Fizetésével a magyar dolgozók 33 százaléka elégedett kisebb-nagyobb mértékben. Pozitív véleményt a munkakörülményekről 54, kollégáikról, munkahelyükön a közösségi szellemről 55 százalék mondott. Az elégedett magyarok aránya a munkahelyhez kapcsolódó tíz tényező közül kilenc esetében alacsonyabb, mint az európai átlag. Viszont a magyar válaszadók az átlagnál kedvezőbben ítélik meg vezetőjük, főnökük elvárásait.

Ha a fizetésre vonatkozó válaszokat felosztjuk a különböző generációkra, akkor figyelemre méltó különbségeket látunk: például fizetésével az európai válaszadók átlag 42 százaléka elégedett. De ez a felénél is nagyobb arányban jellemző a 20 éves és fiatalabb, valamint a 65 éves és idősebb munkavállalókra; 51-51 százalék. Legkevésbé pedig az 50-54 és a 45-49 évesek elégedettek: arányuk 35, illetve 38 százalék.

Európában átlagosan szintén a legfiatalabb és a legidősebb korosztály nyilatkozott legpozitívabban a munkakörülményekről. Előbbiek közül 73, utóbbiaknál 72 százalék az arány, miközben a harmincegy vizsgált ország átlaga 63 százalék. Itt is a 45-54 év közöttiek elégedettségi aránya a legalacsonyabb;  60 százalék.

ÁLOMMUNKA

Ugyanez a helyzet a munka és a magánélet egyensúlyánál: Kisebb-nagyobb mértékben kedvezőnek tartja az európai átlag 54 százaléka. Egyik véglet a legfiatalabb megkérdezettek 62, míg a legidősebbek 73 százaléka. Másik pedig a 45-54 évesek 50 százalékos mutatója. Az elégedett magyarok részaránya 45 százalék.

„Mi lenne az ön álommunkahelye, melyik területen dolgozna szívesen (vagy esetleg máris azzal foglalkozik)?” A magyarok legnagyobb aránya, 10 százaléka marketing/értékesítés/szolgáltatás vonalról álmodik. Utána pedig 8-8 százalék mondta az informatikát és a termelést.

Az európai válaszadók legnagyobb része, 7 százaléka viszont „álommunkának” az informatikát tartja. Ezt 9-9 százalékos arányban mondták a 24 évesnél fiatalabbak, valamint a 30-34 évesek. 8-8 százalék képviselte ezt a véleményt az informatikáról a 25-29, továbbá 35-39 évesek közül.

Európában második álommunkahely a marketing-értékesítés-szolgáltatás, átlag 6 százalékos említéssel. Itt legmagasabb a 35-39 évesek 8 százalékos aránya. 7-7 százalék vágyik erre a területre a 20 évesnél fiatalabbak és a 25-29 évesek közül. A 60-64 évesek mutatója 4, a 45-59 éves korcsoportoké egyaránt 5 százalék.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.