Couple of snails (Helix aspersa)
Pénzügy

Kamu, hogy évi 1000 milliárdos kiesést okozna, ha gyorsabban dolgozna a NAV

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 11. 20. 07:01

Több okból is csúsztatás az adószakértő szerint, hogy olyan hatalmas kárt okozna az államnak, hogy tempósabban zárná le az állami adóhatóság a vizsgálatait. Ugyanakkor jogos elvárásnak nevezte, hogy hatékonyabbak legyenek az ellenőrzések. Ha ezt elérik, akkor az feltehetőleg nem okoz bevételcsökkenést.

Kedden jelent meg a Magyar Nemzet cikke, amelyben arról írtak, hogy ha a NAV valóban nem tölthet 180 napnál többet egy-egy vizsgálat lezárásával, akkor az a költségvetésnek 700-1000 milliárd forintos kiesést okozhat.

Ezt arra alapozva írták, hogy az adóhatóság megküldte nekik a 2013 és 2015 közötti időszakra, hogy milyen értékű bevétel származott az ellenőrzésekből, és azon belül mennyi a 180 napon túli vizsgálatokból. 582, majd 818 milliárd forint volt a 180 napon túli megállapítás, az idei évben pedig szeptemberig már 720 milliárd forintnál tartanak, ami alapján a NAV úgy becsüli, hogy az év végégig meglehet az ezermilliárd forint is a fél évnél később lezárt ellenőrzéseknél.

Erre az összegre írták, hogy kieshet, ha korlátozzák az ellenőrzésekre rendelkezésre álló időt.

Csúsztatás

Ruszin Zsolt adószakértő szerint ez így nem igaz, több okból sem. Azt mondta lapunknak, hogy egyrészt nem szabad párhuzamot vonni az adott ellenőrzési ügyek összértéke, és aközött, hogy 180 napra korlátoznák az ellenőrzési időt. Az ügyek között ugyanis elég gyakori az átfedés.

Például, ha többszereplős az adás-vétel, akkor az áfa minden egyes szereplőnél megjelenik (de ettől még nem többszöröződik, hiszen ami az egyik oldalán áfabevétel, az a másik oldalon áfakiadás). A NAV gyakorlatát úgy jellemezte, ilyenkor mindenkinél megállapítanak (fenntartják a fizetendő áfát, amikor számláz egy-egy szereplő, de az általa befogadott számla áfáját nem ismerik el), és ez kreált adóhiányt jelent. Áfás példával jött, mert a megállapítások döntő többsége áfaügyekben születik.

Másrészt a megállapítások 180 napon túli elhúzódása mögött az van, hogy az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálatok módszertanát alkalmazza, tehát nem az eredeti adózónál húzódik a vizsgálat – jegyezte meg.

Nem is minden vizsgálatra vonatkozna a 180 nap

Amiatt is sántít ez a fajta összegzés, mert az elfogadott törvényjavaslat a 180 napon belüli ellenőrzést csak a megbízható adózók körére írja elő – hívta fel a figyelmünket. Vagyis nem mindenkire. Tehát emiatt sem lehet párhuzamot vonni a teljes ellenőrzött adózói körnél származó bevételi adatokkal.

És mivel egyelőre nem tudjuk, hogy a megbízható adózók köre mekkora lesz (valószínűleg az ellenőrzött adózók töredéke), így nem is lehet ésszerű becslést adni ma. Vagyis az ezermilliárdos felvetés erős túlzás lehet.

225 ezernél is több vizsgálat?

Ruszin megjegyezte az adószakmai ellenőrzések óriási száma is félrevezető adat (tavalyra 225 ezer darabot jelzett a NAV a lapnak), hiszen ezek töredéke irányul adóhiány megállapítására (= bevallások utólagos vizsgálatai). Viszont ha ezt is figyelembe vesszük, akkor korántsem olyan kicsi a 180 napon túl tartó ellenőrzések aránya – közelített más oldalról.

A NAV rendszeresen szereti a számszakilag óriási számú ellenőrzés eredményként felmutatni, de az “igazi” ellenőrzések száma alig néhány tízezer évente – jegyezte meg levelében, amelyet a 24.hu-n kívül az illetékeseknek is elküldött.

Miért húzódnak fél évnél is tovább a vizsgálatok?

Ruszin tapasztalatai szerint ennek számos oka van, egyebek közt a következők:

  • Az eljárási cselekmények nehézkesek és nem ritkán feleslegesek.
  • A revizorok nem tudnak hatékonyan dolgozni és abban nem is érdekeltek.
  • A NAV-nál nem bánják, ha minden papíron van és a papírok nagyon sokáig utaznak.
  • Ritkán tartanak helyszíni szemléket, de ha mégis, akkor is előfordul, hogy feleslegesen.
  • Az adóhatóság ugyan hitegeti az Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy hamarosan készen áll az adóellenőrzésnél is bekapcsolni az elektronikus utat, de ez évek óta csak húzódik, a legegyszerűbb dolgokat se tették meg (például nem lehet digitalizált iratanyagot feltölteni az adóhatóság felé, ebben a NAV lassan az utolsó ilyen hivatal lesz az országban).

Most akkor beszólt a NAV a kormánynak?

Az adószakértő még egy szempontból érdekesnek találta a NAV-os adatközlést: szerinte az felért egy beszólással a jogalkotónak. Hiszen nagyjából arról volt szó, hogy egy hivatal közölte, nem tetszik neki egy törvénymódosítás.

Ahogy ő látja, az adóhatóság úgy fogja fel ezt az egészet, mintha korlátoznák a tevékenységét, ami szerinte megint nem igaz. Inkább a hatalmukat korlátozzák azzal, hogy megtiltják a hosszan elhúzódó ellenőrizéseket egy szűk körnél, a megbízható adózóknál.

Megjegyezte: az ilyenfajta beszólás eddig nemigen volt „divatban”. Személy szerint nem is érti, hogy engedheti meg magának egy kormányzati szerv, hogy a kormány jogalkotási lépését megkritizálja.

Nem védve a NAV-ot, de

Felvetettük neki, hogy végül is a cikkben nem arról van szó, hogy a NAV panaszkodik, hanem inkább arról, hogy újságírói kérdésre megadták a kért adatokat. Ruszin szerint viszont roppant érdekes és árulkodó, hogy vajon miért gyűjtötte ki a NAV pont a 180 nap utáni számszaki adatokat külön.

Véleménye szerint a NAV ideiglenesen megbízott vezetője, Varga Árpád hamarosan menesztve lesz, ezért is adhattak ki a lapnak ilyen kritikus megállapítást alátámasztó számokat. Idevág, hogy Tállai András adóügyi államtitkár (reménybeli NAV vezető) emberei már szivárognak be a NAV-hoz.

Tényleg lehetne tempósabbra fogni

Kíváncsiak voltunk, az adószakértő szerint milyen következménye lenne annak, ha nem lehetne 180 napon túl vizsgálni az ügyeket. Ruszin Zsolt szerint igyekezne a NAV.

Az is lehet, hogy kicsit megalapozatlanabbak lennének a megállapítások, nem mert lenne idő mindent kivizsgálni.

És úgy véli, nem mennének bele olyan ügyekbe, amelyeknél feltehetően megalapozatlan lehet a megállapítás. Szerinte a hosszadalmas bizonyítási idő abból ered, hogy felesleges bizonyítási eljárásokat alkalmaznak, ráadásul nagyon lassan. Papírokat küldözgetnek, rengeteg alibicselekmény zajlik – mondta tapasztalatból. Mindezek miatt határozottan az a véleménye, hogy tempósabbra lehetne venni az ellenőrzéseket.

A könyvelők már számos javaslatot letettek az asztalra

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) – amelynek alelnöke Ruszin – továbbra is az informatikai automatizmusok és értesítések fejlesztését és kisebb, de jobban fizetett revizori gárdát vár, kevesebb vezetővel, akiket hatékonyabb kommunikációs módszerekkel segít az állam. Ehhez már számos javaslatot letettek az asztalra, de az elmúlt néhány hét fejleményei az EGYKESZ kapcsán szerintük azt bizonyították, hogy a NAV nem hajlandó informatikai megrendeléseket adni a jól megfizetett szolgáltatói számára (Pillér Kft), de az informatikusok se különösebben érdekeltek az automatizálásban.

Automatizálás címén kapunk jó sok elektronikus levélszemetet (bevallását beküldte, feldolgoztuk, teendője nincs, stb.) és helyette rengeteg papíralapú ügyintézést – összegezte Ruszin a fejlesztések hiányát jelző negatív tapasztalatokat.

Végül nyomatékosította: az MKOE, valamint a többi érdekképviselet továbbra is kész együttműködni a fejlesztések kidolgozásában, szeretnék, ha igény is lenne erre.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.