Pénzügy

Kun-Mediátor Marcsika országa: a magyarok továbbra sem tájékozottak a pénzügyekben

Quaestor(960x640).jpg (quaestor, )
Quaestor(960x640).jpg (quaestor, )

Kevesen érzik magukat jól tájékozottnak, ha pénzügyekről van szó – ebből is következhet, hogy a többség kerüli a kockázatosabb befektetési formákat – derült ki a CIB Bank és a GfK közös kutatásából.

A reprezentatív kutatásból kiderül:

  • a megkérdezettek fele közepesnek tartja saját pénzügyi tudását
  • mindössze egyharmaduk mondta azt, hogy ennél jobban tájékozott
  • a válaszadók fele jó választ adott arra, hogy mit rövidít, illetve jelent az EBKM, és 66 százalék tudta, mit rövidít az EHO.

A befektetési alapokkal kapcsolatban még inkább jellemző az ismeretek hiánya: mindössze 9 százalék vallja magát tájékozottnak, és közel egyenlő arányban vannak azok, akik közepesen (45 százalék) vagy egyáltalán nem rendelkeznek a témában ismeretekkel (46 százalék).

A befektetési alapokkal kapcsolatos ismeretek hiányosságát jelezheti az is, hogy ha ötmillió forintot kellene befektetnie a válaszadóknak, töredékük (12 százalék) választana alapokat, míg 35 százalék fektetné a pénzt ingatlanba, 30 százalék venne állampapírt, és magas a nemesfémet, illetve a folyószámlát választók aránya is (18, illetve 17 százalék).

Pozitívum, hogy ha a magyarok valamit nem tudnak, legalább több forrásból próbálnak tájékozódni. A legtöbben banki szakértőhöz (32 százalék) fordulnak, de sokan keresik fel a pénzintézetek honlapját (30 százalék), vagy olvasnak különböző újságokat, szakmai blogokat (28 százalék). Népszerűek a banki ajánlatokat összehasonlító oldalak is: 26 százalék válaszolta azt, hogy ezeket is felkeresi. A válaszadók ötöde kér tanácsot a családtagoktól, barátoktól a pénzügyekkel kapcsolatban.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik