Piggy Bank Cuts with Money Savings Financial concept on Chalkboa
Pénzügy

Jól hangzik az adócsökkentés, de nem lesz vele malacunk

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 10. 19. 16:58

Korábban a témában:

Változtatnak az adótörvényen és rendhagyó módon, a megbízhatóságot a zászlóra tűzve, már tavasszal megalkották az egyébként rendre csak ősszel elkészülő jogszabályokat.

Ha már elkerült újra a téma, szakértőket kérdeztünk arról, egyáltalán mennyire tartják megalapozottnak az „adócsökkentés” jelzőt a költségvetésre, és hogy számíthatunk-e ezen a téren izmosabb folytatásra. Amire minden bizonnyal lenne igény és fogadókészség.

Helytálló a szlogen

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Makrogazdasági Üzletágának vezetője, Virovácz Péter szerint az „adócsökkentés költségvetése” szlogen helytálló 2016-ra, mert számos idevágó intézkedés található a büdzsében:

  • a családi adókedvezmény emelése (megduplázása négy év alatt) a kétgyermekeseknél,
  • a személyi jövedelemadó csökkentése 16-ról 15 százalékra,
  • a sertés tőkehús áfájának mérséklése 27-ről 5 százalékra,
  • valamint az illetékek egy részének eltörlése.

Ez mind a családoknak, a lakosságnak kedvez. A vállalati szférában pedig a bankadó csökkentését lehet említeni (két év alatt, az EBRD kérése szerint), amit gazdaság- és hitelezésösztönző intézkedésnek tart.

Az 1 százalék mínuszt is meg kell becsülni

Rákérdeztünk, az 1 százalékos szja-csökkentés nem elhanyagolható-e szerinte. Virovácz szerint mértéke miatt nem szabad lebecsülni, annak ellenére sem, hogy korábban egy számjegyű szja-ról is beszéltek. A szakértő úgy gondolja, hogy nem lehet huszárvágással adót csökkenteni. A kormány részéről megfontoltságra utal az 1 százalékos csökkentés – tette hozzá. És ha a finanszírozhatóság szempontját is nézzük, akkor figyelembe kell venni azt is, hogy jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormányzat, a Századvég és az MNB is.

És bár valóban megnövekedtek a kockázatok (pl. kínai növekedés lassulása, Volkswagen-botrány), de a 2,5 százalék szerinte tartható és nagyjából 330 milliárd forintos többletbevételt jelenthet önmagában. Ebből 220 milliárd forint mehet el a tervek szerint adócsökkentésre, a maradék 110 milliárd forintot pedig a költségvetési hiány csökkentésére szánják. Ezért is mondja, hogy megfontolt, felelős döntést hozott a kormány azzal, hogy nem egyik napról a másikra vitte le 9 százalékra az szja-kulcsot.

Ebből a logikából kiindulva úgy véli, fokozatos adócsökkentésről lehet szó a jövőben is, mindig valamennyit kiengedve a rendszerből, ami évről évre segítheti a fogyasztást, lökést adva a gazdaság növekedésének. Ha már a jövőről beszéltünk, megkérdeztük, mit gondol az áfa és a foglalkoztatást terhelő adók csökkentéséről.

Forrás: Thinkstock
Forrás: Thinkstock

Áfacsökkentés csak fokozatosan várható

A világviszonylatban is magasnak számító 27 százalékos áfával kapcsolatban úgy vélekedett: tudatos választás a kormány részéről, hogy elsősorban a fogyasztást adóztassák, ami egyébként OECD-ajánlás – jegyezte meg. Az a logika is benne van, hogy a fogyasztáson keresztül a fekete jövedelem is adózik, véli.

Kérdésünkre, hogy a koncepcióba akkor hogyan illik bele a sertésáfa csökkentése, illetve a szintén kilátásba helyezett lakásépítési áfa mérséklése, azt mondta, a kormány mindig mérlegeli, mely területeken kell ösztönzőleg beavatkozni a növekedés érdekében (lakásépítések), másrészt azt is nézi, hogy mely területeket kellene fehéríteni (lakásépítés, sertésforgalmazás). Mivel az áfacsökkentés csak egy-egy részpiacot érint, így ez nem jelent váltást a kormányzat fő stratégiájában, azaz hogy inkább a fogyasztást adóztatják.

Felvetésünkre azt is elismerte, hogy ilyen alapon további termékek áfáját is lehetne csökkenteni. Kitért rá, hogy például évről-évre felvetődik az alapélelmiszerek áfájának csökkentése, amiben még nincs kompromisszum. Viszont szerinte ide is besorolhatjuk első lépésként a sertésáfa csökkentését. Másrészt úgy véli, hogy az alapélelmiszerek áfájának csökkentése is illik a fogyasztást adóztató logikába, mert azáltal akik nem csak alapvető cikkeket fogyasztanak zömében (vagyis a magasabb keresetűek), azok továbbra is többet adóznának. Nem tartja kizártnak, hogy a következő években több alapvető lelmiszert is bevonnak majd ilyen alapon az 5 százalékos áfakörbe (bár nem hallott még ilyen tervet).

A kedvezmények jó hogy vannak, de…

Előbb-utóbb a munkát terhelő terheknél is jöhet enyhítés

A munkát terhelő adókkal kapcsolatban azt a kormányzati célt hangsúlyozta, hogy minél többen visszatérjenek a munkaerőpiacra, az aktívak körébe. Szerinte ha alacsonyabb a szja-kulcs (itt az egykulcsos rendszer bevezetésére célzott), akkor az a nettó növekedésén keresztül ösztönzőleg hat, hogy minél többen lépjenek be a munkaerőpiacra, illetve arra sarkallhatja a feketén foglalkoztatott dolgozókat, hogy kiharcolják a munkáltatójuknál a legális fizetést. Megjegyeztük, ha ebből indulnánk ki, az alacsonyabb keresetűeknél akkor sem érvényesülhetett ez a tendencia, hiszen az egykulcsos adó bevezetésével párhuzamosan megszüntetett adójóváírás miatt az ő nettójuk csökkent. Virovácz ezt elismerte, ugyanakkor szerinte ezt a negatív hatást részben kiküszöbölhette a családi adókedvezmény bevezetése.

A fokozatos szja-csökkentés mellett szerinte egy idő érdemes lesz majd a munkáltatói terheket, mondjuk a járulékokat is mérsékelni. Hogy ezt milyen mértékben lenne célszerű meglépni, annak megítélést nem érzi tisztének. Viszont mint jelezte, figyelembe kell venni, hogy a járulékokból fizetjük az egészségbiztosítás, és a nyugdíjak fedezetét. Könnyű azt mondani, hogy csökkentsük a járulékokat, de a kieső bevételeket valahonnan pótolni kell, ami gondos tervezést igényel – jegyezte meg.

Úgy gondolja, hogy előbb-utóbb erre is sort kell keríteni, hogy ösztönözzék a foglalkoztatási kedvet. Emlékeztetett továbbá, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv is ezt a célt szolgálja: bizonyos rétegek (munkanélküliek, 25 év alattiak, kismamák, 55 év felettiek) foglakoztatását segíti a könnyített bérterhek révén. Nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, hogy nem egy általános járulékcsökkentés lesz a jövőben, hanem a célzott programokat fogják kiterjeszteni. A különadók kivezetésére nem számít, arra viszont igen, hogy még többnél lehet adóelengedés például beruházás fejében, úgy, mint a közműadónál.

Van alapja az adócsökkentésnek

A GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese Karsai Gábor szerint is megáll az „adócsökkentés költségvetése” szlogen, mert a számítási anyag alapján az adóterhelés (adóbevétel/GDP) 2014-ben még 38,7 százalékos volt, idén 38,1 százalékra csökkenhet a tervek szerint, jövőre pedig 37,3 százalékot irányoztak elő.

Ilyen értelemben igaz, hogy adócsökkentést tervez a kormány. Úgy gondolja azonban, hogy a 2016-os koraszülött tavaszi költségvetést újra fogják írni.

Szerinte a sietség részben azért volt, hogy a bankadó-csökkentést törvénybe foglalják, amitől azt remélték, hogy a hitelminősítők majd megenyhülnek Magyarország iránt. Ez nem jött be, viszont közben döntöttek a törvényesnél jóval nagyobb Quaestor-kártalanításról is. Ennek terhét pedig szépen a bankszektorra hárították, ami kvázi adóként is felfogható. Még akkor is, ha elvileg leírható lesz majd a bankadóból – jegyezte meg.

Bizonytalan lábakon áll

Azt is hozzátette azonban, ahogy a gazdasági folyamatok összességét nézve elég bizonytalan lábakon áll az adócsökkentés jelszava. Megemlítette például a kilátásba helyezett (még részleteiben nem ismert) Google-adót, amit nemrégiben lengettek be újra. Meg azt is, hogy a reklámadónál végül úgy írták a szabályt, hogy összességében nőtt az adóteher. A dohányadót pedig az ígéret ellenére sem szüntetik meg jövőre.

Másrészt az igazán nagy gazdaságpolitikai kérdésekkel nem foglalkozik a költségvetés – tette hozzá. Nem tudni például, hogy hogyan kezelik az uniós támogatások apályának időszakát. Vagy hogy mit akarnak kezdeni az önkormányzati cégek ezermilliárd forintos adósságállományával, vagy az egészségügyi és oktatási intézmények alapvető működést is veszélyeztető forráshiányával (a tűzoltáson túl). És azt sem veszik számításba, hogy az állami tulajdon kiterjesztésének (pl. nemzeti közműszolgáltató) milyen komoly költségei lesznek. A tőke és a munkaerő kiáramlása is olyan tendencia, amire nincs megoldási javaslat.

Mindezt figyelembe véve, van alapja a szlogennek, de inkább összefüggéseiből kiragadott, jól hangzó, figyelemelterelő PR-állításnak könyvelhető el. Kíváncsiak voltunk, mi a véleménye, szükséges-e adócsökkentés a jövőben, és ennek van-e tere.

Fontos üzenete lenne

Kétségtelen, hogy magasak az adóterhek, de mindez része a gazdaságpolitikának – magyarázta.

Vagyis ha csökkentenék is az adókat, amellett gazdaságpolitikán is kellene változtatni, hogy a várt pozitív hatások érvényesülhessenek – tette hozzá. Példaként az ágazati (vagy leánykori nevén válság-) adókat említette, amelyek mára az adórendszer tartós elemeivé váltak, a bankadó kivételével. Szerinte ezeket a vállalati szintű, szubjektív adókat kellene csökkenteni, aminek az a fontos üzenete lenne, hogy a kormányzat vissza akar térni a piacgazdasági logikához.

Nem segítség

Mint jelezte, az szja-nál az 1 százalékos csökkentés mindenkinek előnyt jelent, de csekély mértékben, és nem változtat a hibás egykulcsos adó konstrukcióján, aminek szerinte számos árnyoldala van. Igazságtalan, mert a legalacsonyabb jövedelműeknek is ugyanolyan magas adót kell fizetniük, mint akik többet keresnek. Ez szerinte nehezíti is a kiskeresetűek munkába állását.

Megemlítette még a közmunkán tengődő tömegeket is, amit sem gazdaság-, sem társadalompolitikai szempontból nem tart megoldásnak. Arra is kitért, hogy a családi adókedvezmény csak azoknak kedvez, akiknek van munkájuk és családjuk (pláne, ha magas a jövedelmük). A többieknek marad a 2008 óta befagyasztott családi pótlék. A legszegényebb rétegek nem kapnak ahhoz segítséget, hogy az újabb generációk ki tudjanak emelkedni – ezt nagy bajnak érzi.

Nincs rá mozgástér

Az adócsökkentés jó dolog lenne, sokan lobbiznak, hogy csökkenjen az áfa, az szja, a munkaadókat terhelő adók és járulékok. De Karsai nem látja, hogy erre lenne érdemi mozgástér. Megítélése szerint meglehetősen optimista a makrogazdasági prognózis, főleg a több mint 3,5 százalékos fogyasztásnövekedés. És akkor fehéredési hatásra már biztosan nem lehet jövőre számítani az online kasszák révén, mint az idén, mert eleve magas lesz a bázis (sőt már az idei négy hónapban sem, hiszen tavaly szeptembertől vezették az online kasszákat). Eléggé túlzott szerinte a 2 százalékos foglalkoztatásbővülés (korábban voltak komoly belépő beruházások – jövőre ez nem várható még) és az adóbevételeket is túlbecsültnek tartja (az európai konjunktúra romlására lehet számítani, Kína lassul, ott a VW-ügy is).

Az egészségügyre és az oktatásra pedig nominálisan is kevesebbet szánnak, ami rövid és hosszú távon is elég komoly problémákat generálhat. Az infláció viszont minden bizonnyal magasabb lesz, mint amit terveztek, ami pótlólagos nyugdíjemelést fog szükségessé tenni – ez kiadást növelő tényező.

A gazdasági indokok és lehetőségek mellett azt is megtudakoltuk, hogy mi az adószakértők véleménye a tervezett csökkentésről, és adószakmai szempontból ők mit tartanának szükségesnek.

Inkább szlogen

A jövő évre meghirdetett adócsökkentés költségvetése inkább szlogen az Adótanácsadók Egyesülete elnöke, Zara László adószakértő szerint, gondolva például az 1 százalékos szja-csökkentésre (ami már korábban benne volt az adótörvényben, csak jövőre vezetik be). Ráadásul akik a legalacsonyabb jövedelemből élnek, azok fogják a legkevésbé érzékelni.

Legalább három területen csökkenteni kellene az adókat

Adószakértőként azt mondta, lenne mit tenni, legalább három területen:

  • a kiugróan magas, 27 százalékos áfát bizonyosan csökkenteni kellene, különösen hogy a környező országok közül Románia és Szlovákia is bejelentette egyes termékcsoportokra a mérséklést
  • még mindig nagyon magasak a bért terhelő adók és járulékok, az egyéniek és a kifizetőkre vonatkozóak is. Ideje lenni ezen kívül felülvizsgálni szerinte a speciális ágazati adókat is, hogy ilyen magas szinten kell-e tartani azokat, vagy esetleg már fokozatosan ki lehetne vezetni.
  • ezen kívül meg kellene vizsgálni szerinte azokat a területeket is, ahova ki lehetne még terjeszteni a fordított áfát – például a számítógépek összeszerelésénél, forgalomba hozatalánál, ahol jelentős áfacsalások vannak már vagy 10 éve, fel is merült, hogy kellene vele kezdeni, de aztán mégsem lépte meg a kormányzat.

Fokozatos csökkentés kellene

Nehéz szerinte megmondani, hogy milyen mértékű csökkentést kellene végrehajtani, de el kellene kezdeni, néhány százalékkal. És nem is biztos, hogy egy év alatt kellene végrehajtani (mondjuk a járulékoknál), hanem fokozatosan. Az adó- és járulékmérséklést azért tartaná szükségesnek, hogy kisebb legyen a késztetés az adócsalásra.

A NAV-nak is bele kellene húznia

De legalább ennyire fontos lenne szerinte az adóbeszedés hatékonyságának növelése is. El kellene érni, hogy ne legyen minden évben 2000-3000 milliárd forintot meghaladó növekedés a be nem szedett adóknál – jegyezte meg. A korábbi tartozások is ott vannak, amelyek egy idő után elévülnek, hagyják futni a cégeket (nem akadályozzák meg, hogy felhalmozódjon az adótartozásuk, utána meg törlik őket). Amíg ezt megengedik, addig semmi értelme a NAV munkájának – jegyezte meg. Ha csak a tizedét szednék be, azt is sok mindenre fel lehetne használni, például adócsökkentésre is.

Hogy lát-e esélyt az adóbeszedés hatékonyságának növelésére? A NAV-val kapcsolatban felvetődött létszámcsökkentési és átalakítási tervek szerinte eléggé zűrzavarosak, nem látni, hogy ebből az egészből mi fog kialakulni, így most nem tudja megítélni, mi várható. De úgy véli, két éven belül biztosan nem várható javulás, mert az átszervezéssel együtt járó változások, bizonytalanságok meg fognak látszani a hatékonyságon is. A korábbi átalakítások alkalmával is visszaesett a hatékonyság (utalt az ÁSZ-jelentésére), ez kvázi „természetes” velejáró minden szervezetnél – jegyezte meg.

További fehérítő hatás nem várható az online kasszáktól, sőt

Rákérdeztünk, mit szól ahhoz, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az online kasszák fehérítő hatása miatt (többlet-adóbevétel) lehetőség lenne jövőre a lakásépítés áfájának csökkentésére. Zara László ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, amit Karsai Gábor is mondott:

egyszeri hatásról van szó, tehát beállt egy szintre az adóbevétel, további növekedésre (pl. jövőre) nem lehet számítani.

Sőt, azt sem tartja kizártnak („ne legyen igazam!” – megjegyzéssel), hogy bizonyos mértékű visszarendeződés is jöhet, attól függően, hogy mennyire érzik majd az érintett vállalkozók, hogy őket vagy a környezetüket (nem) ellenőrzik, és ettől függően mennyire gondolják majd úgy, hogy muszáj nekik annyit beütni a pénztárgépbe, mint most. Korábbi tapasztalatok legalábbis erre utalnak. Pillanatnyilag úgy tűnik (a vállalkozásoktól érkező jelzések alapján), hogy nagyon kellene tartaniuk ellenőrzésektől – mondta.

Nem elég nagyvonalú

Ruszin Zsolt adószakértő emlékeztetett: a kormány nem tartotta be, amit ígért, mert például a 19 százalékos társasági adót nem vitte le 10 százalékra. A többi intézkedés pedig nagyon fontos, de nem elég nagyvonalú. Azt hiszi, a könyvelők sokkal jobban várják az adóhatósági “tevékenységek” automatizálását.

Könyvelőként őt és a kollégáit nem a kulcsok érdeklik, hanem a hozzá kapcsolódó adminisztráció és a rendszer kiszámíthatósága. Az olyan adóemelések pedig, amelyek ütköznek az alkotmánnyal és az ország EU-s vállalásával, felvetik a politikusok felelősségét, utalt többek között a dohánykülönadóra, az NÉBIH-díjra és a reklámadóra.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.