A görög válság és dráma kifejezések helyett lassan az európai válság és dráma kifejezéseket kell majd megszoknunk, mivel a német konzervatívok politikai hegemóniára való törekvése a közös fizetőeszköz viszonylatában odáig jutott, hogy annak messzire mutató következményei lesznek Európa számára, függetlenül attól, hogy miképpen is végződik majd a görög történet – szögezte le keddi írásában pozsonyi Pravda.
Peter Javúrek, a független szlovák napilap vezető kommentátora írásában a görög kormányra Brüsszelben “ráerőltetett”, hétfőn bejelentett intézkedésekről úgy vélekedik: azok nagy része nélkülözi a logikát, és nem arról szól, hogy a görög állam kilábaljon a válságból és végül rendezze kötelezettségeit.
Inkább büntetés
“A Brüsszelben folytatott harc igazából arról szólt, milyen mértékben büntessék meg Görögországot azért, amilyen kormánya van” – szögezte le a kommentátor. Megjegyezte: míg Wolfgang Schäuble az ideiglenes Grexithez hasonló ajánlatok sorát pakolta az asztalra, az ötleteire bólogatók – köztük Szlovákia – erkölcsről, bizalomról és a Görögország által kivitelezendő nehéz reformokról papoltak, de azt már nem magyarázták meg, hogy miért számít reformnak például az összes görög kikötő privatizációja.
Javúrek szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ugyan néhány apró győzelmet is hazavihet – ezek egyike, hogy végre szó van a görög adósság átalakításáról -, de ez szinte semmi azzal a keserű pirulával szemben, amit szerdán a görög parlamentnek le kell majd nyelnie.
Hozzátette: Athén hosszú időre elfelejtheti, hogy saját gazdaságpolitikát folytasson, ugyanakkor félő, hogy ha a görög bankok nem nyitnak ki gyorsan, akkor a Görögországnak szánt harmadik mentőcsomagot, már csak egy halott címére kézbesíthetik majd ki.
Meglesz az ára
A Görögországnak nyújtandó legújabb mentőcsomag feltételeiről kötött hétfői megállapodás elnapolta ugyan a legrosszabb elképzelhető forgatókönyvet, a Grexit-et, mindazonáltal magas árat kell majd érte fizetni, mivel az uniós intézmények az eddiginél erőteljesebb ellenőrzést gyakorolnak majd Görögország felett – vélekedett kedden a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel gazdasági napilap.
Bartlomiej Niedzinski, a lap kommentátora szerint a mentőcsomag csak első ránézésre értelmezhető Alekszisz Ciprasz sikereként. Valójában “éppen az ellenkezője igaz, hiszen a görög kormányfő olyan feltételekbe volt kénytelen beleegyezni, amelyeket honfitársainak nagy része megalázónak talál” – véli a cikkíró.
Rámutat: a görög lakosság nagy része, valamint a kormányzó Sziriza több radikális képviselője úgy érzi, hogy Görögország “az euróövezet többi államának protektorátusává válik”.
Ezért Ciprasz, a brüsszeli megállapodást végrehajtó törvények elfogadásakor a lehetséges parlamenti vereségét elkerülendő, “határozott belpolitikai lépésekre szánhatja el magát”. A közigazgatásban és a pártban végrehajtott személyi változások mellett Niedzinski azt sem zárja ki, hogy a görög kormányfő a Sziriza legradikálisabb szárnyát az ellenzéki Új Demokráciával helyettesíti, egy nemzeti egységkormányt alakítva.
Nem Görögország, hanem Németország kapitulált
A görög kapitulációról szóló szalagcímek ellenére korántsem Görögország volt az, amely megadta magát az euróövezeti csúcson, hanem Németország – írta keddi helyzetértékelésében a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint “képtelenség” görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását – legalábbis elvben – egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.
Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. “Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség” – fogalmaz a Financial Times szemleírója.
Soha nem volt realitása
Gideon Rachman szerint a görög demokráciára mért csapásról szóló szövegek is teljesen képtelenek. A hónap elején megtartott görög népszavazás lényegében arról szólt, hogy az euróövezet adjon további milliárdokat Görögországnak, de a görög kormány diktálta feltételek mellett. Ennek soha nem volt realitása.
Görögország mozgásterének nem az Európai Unió antidemokratikus mivolta szab korlátokat, hanem az, hogy Görögország csődben van – áll a Financial Times írásában.
Rachman szerint “újbalos fantázia” a görögországi helyzet olyan beállítása, hogy a válságot a gonosz európaiak okozták, akik észnélküli megszorításokat kényszerítettek rá az egyébként egészséges görög gazdaságra. Görögországot évtizedek óta rosszul kormányozzák, és az ország jóval a lehetőségeit meghaladó szinten él.
Amikor a válság beütött, a görög államháztartás hiánya meghaladta a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát, és a magánszektor már nem volt hajlandó ezt hitelekkel finanszírozni. Ha az IMF és az EU nem adott volna hiteleket Görögországnak, a megszorítások még sokkal brutálisabbak lettek volna – áll a Financial Times külpolitikai szemleírójának cikkében.
A 85 milliárd eurós újabb hitelcsomag csaknem a kétszerese lenne Szerbia éves GDP-értékének. Azoknak pedig, akik arról beszélnek, hogy az európaiak gonosz módon nem hajlandók leírni Görögország adósságait, figyelembe kell venniük, hogy Görögország nagy valószínűséggel soha nem fogja teljesen visszafizetni 320 milliárd eurós tartozását – hangsúlyozza Rachman.
