Pénzügy

A kormány tartós békét akar a magyar bankokkal

Bekegalamb(430x286).jpg (Array)
Bekegalamb(430x286).jpg (Array)

A hét legszűkebb esztendő véget ért a magyar bankszektorban, de könnyen elképzelhető, hogy további hét szűk év következik - hangzott el a Portfólio Hitelezés 2015 konferencián.

Magyarországnak olyan bankokra van szüksége, amelyek hitelezésükkel támogatják a növekedést, mondta Orbán Gábor, NGM államtitkár a Portfólio tudósításában. Szerinte a banki elszámoltatás és a devizahitelesek rendezése volt az egyik legfontosabb kormányintézkedés az elmúlt hónapokban.

Az elszámolások nettó közel 600-700 milliárd forintos egyszeri veszteséget hoztak a bankrendszer számára, az ügyfélkockázatok mérséklődése és a családok tartozásának közel 1000 milliárd forintos mérséklődése azonban javítja a bankrendszer mérlegét és csökkenti kockázatait. Az OECD főtitkára gratulált is a kormánynak az egész folyamat lebonyolításáért, mondta.

E mellett még erről beszélt:

• Az elszámolás és a forintosítás csökkentette a nemzetgazdasági kockázatokat, a külső kitettséget, és nehezen számszerűsíthető módon, de javítja a jövőbeni fogyasztást. A vállalati hitelhez jutási lehetőségek bővültek (az NHP, a Garantiqa, az Eximbank tevékenysége fontos volt ebben), és fordulat következett be tavaly a vállalati hitelezésben.

• A magyar bankrendszer szétaprózódott: a 6-8%-os részesedésű univerzális szolgáltatók nagy száma nem teszi lehetővé, hogy egyszerre tisztességesen és profitábilisan működjön a szektor. Arra utalt tehát Orbán Gábor, hogy kevesebb szereplőre van szükség.

• A hazai tulajdon növekedésének is számos előnye van: a belföldi irányítású bankok számának növekedése és konszolidációja (takarékok, MKB, Budapest Bank megvétele, az Erste Bank 15%-os tulajdonrésze) csökkenti a prociklikusságot, vagyis a bankrendszer gazdasági ciklusra ráerősítő jellegét.

• Nem gondolja a kormány, hogy tartósan állami kézben kell lennie a kereskedelmi bankoknak, az állam csak katalizátor szerepet vállal.

• Az EBRD-vel februárban kötött megállapodás új alapokra helyezi a kormány és a bankrendszer viszonyát: javítja a bankok működési környezetét, hiszen csökkeni fog a bankadó, a forintosítással kapcsolatban nem nehezedik további teher a bankrendszerre, kibővítik a Nemzeti Eszközkezelőt, a magáncsőd intézményét a bankszövetség bevonásával alkotják meg, és tartózkodik a kormány a bankszektor profitabilitását rontó jogszabályok meghozatalától.

• A jövő héten benyújtja a kormány azt a törvényjavaslatot, amely a bankadó csökkentését jelenti. Ennek mértéke se több, se kevesebb nem lesz, mint ami az EBRD-megállapodásban szerepel.

• A javuló működési környezet ösztönzi a hitelkihelyezést, ezáltal a kormány a bankok jövedelmezőségében is javulásra számít.

• A legnagyobb konflikus ma a kormány és a bankrendszer kapcsolatában a brókercégek bűnügyeinek megoldásával kapcsolatos. Ez részben a Quaestor-törvényben ölt testet, részben a Beva leendő nagy negatív egyenlegében. El fog dőlni, hogy sikerül-e olyan megoldást találni, ami a jó viszony szellemében születik, e tekintetben Orbán Gábor kifejezetten optimista.

• Tárgyalás alatt áll a magáncsőd bevezetése, amely érdemi előrelépést jelenthet a nem teljesítő hitelek terén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik