Pénzügy

A botrányálló befektetés nem mese habbal

penzkoteg(210x140).jpg (pénzköteg)
penzkoteg(210x140).jpg (pénzköteg)

A vízcsapból is a brókerbotrány folyik egy ideje, meg az, hogy megrendült a bizalom a pénzügyi rendszerben. Nehezen hisszük most, ha valaki „atombiztos" ötletet mond arra, hova tegyük a pénzünk. Pedig.

Az elmúlt hónapok brókerbotrányai után mindenki a tuti befektetést keresi. Mit mond erre a Bankmoitor.hu? Azt, hogy a megoldás az orrunk előtt hever: a befektetési alapok. És mi a csípőből vágott kérdés erre: Mégis miért?

A legdirektebb válasz egészen meglepő: a Quaestor és a Buda-Cash csoporthoz tartozó befektetési alapok értéke (árfolyama) a botrány kitörése óta emelkedett. A befektetési alapok működése ugyanis olyan biztonságos, hogy szinte teljes egészében kizárja a csalás lehetőségét.

A befektetés, ami túlélte a drámát

A Buda-Cash botrány február végi kitörése óta, azaz az elmúlt másfél hónapban a Buda-Cash, illetve Quaestor brókercéghez köthető alapok, összesen 18 különböző alap átlagosan +0,1 százalékos hozamot ért el (a szélsőségesen kockázatos Access által kezelt Első Magyar Daytrade Alap hatásától megtisztítva) – járt utána a portál. Sőt, a Quaestor Arany Tallér alapja 3,8 százalékos hozamot ért el február vége óta.

Ez pedig egyértelműen arra utal, hogy bár ezek az alapok szorosan kötődnek a két botrányba keveredett vállalathoz, az ezekben tartott pénzek nem, hogy nem tűntek el, még gyarapodni is tudtak.

Mitől olyan biztonságosak a befektetési alapok?

Ennek az az oka a portál szerint, hogy a befektetési alapok körüli több szintű biztonság, amelyet elsősorban a szigorú szabályozás biztosít. Erre utal az MNB alelnökének, Windisch Lászlónak március közepén tett nyilatkozata is. Ő arról beszélt, hogy a magyarországi befektetési szolgáltatási tevékenységnek legalább annyira biztosnak kellene lennie, mint a „nagyon komoly biztonsági szintet garantáló befektetési alapkezelésnek”.

A befektetési alapoknál ugyanis a befektetők pénze és az abból vett eszközök nem a forgalmazókhoz kerül, akiknél a befektetők megveszik a befektetési jegyeiket, de még nem is az alapkezelőkhöz, akik az összegyűjtött pénzre vonatkozó befektetési döntéseket hozzák. A befektetési alapok vagyona ugyanis az előzőektől teljesen független intézményekhez, az un. letétkezelőkhöz (jellemzően egy nagy bank) kerül.

Persze mindez nem jelenti azt, hogy befektetési alappal (különösen ha kockázatos) ne lehetne pénzt veszíteni. Ez a veszteség azonban a piaci árfolyamok mozgásából következik be és jellemzően sokkal limitáltabb, mint a pénzünk „elcsalása” esetén. Itt a kockázat abban áll, hogy magasabb hozamot szeretnénk elérni, aminek ára van.

Ha részletesebben is kíváncsi, például arra, hogy milyen védelem van még az alapoknál, kattintson!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik