mnb (mnb)
Pénzügy

Quaestor-kártalanítás – úgy tűnik, nem lesz kibúvó

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 04. 03. 14:21

Arra voltunk kíváncsiak, van-e a Bevának vétójoga azzal a jegybanki véleménnyel kapcsolatban, mely szerint a Befektető-védelmi Alapra, annak tisztességes tagjaira lőcsölnék rá a csaló Quaestor fiktív kötvényeseinek 150 milliárd forintra rúgó kártalanítását.  
Korábban a témában:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint ismert március 24-én tette közzé álláspontját, mely szerint a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) kellene kártalanítania a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező ügyfeleket, mintegy 150 milliárd forint értékben.

Az MNB a döntésével egyébként ellentmondott egy korábbi, a Fortress-ügyben elhangzott indoklásának, amelyben kimondták: csak a jogosult, engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók ügyfeleit kártalaníthatja a BEVA.

Az alap igazgatósága másnap azt közölte, hogy csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta.

A Beva igazgatósága egyébként az egy héttel korábban megtartott rendkívüli ülésén határozott arról (egyhangúlag), hogy külső jogi szakértők véleményét szerezi be a kártalanítással kapcsolatban. Sajtóinformációk szerint a szakvélemény jövő hétre készülhet el.

Nem lesz rá pénz

Farkas Péter ügyvezető igazgató akkori nyilatkozata szerint a Buda-Cash ügyfeleinek (13 ezer ügyfél 17 milliárd forint) kártalanítására a Beva vagyona elegendő lehet. De ez a tranzakció nagyjából ki is sepri a padlást. Ha pedig a Quaestor-kártalanításnál valóban 150 milliárd forintról van szó, ahhoz egyáltalán nincsenek meg a forrásaik. Vagyis a fedezetet csak a Beva-tagok pótlólagos befizetéseiből lehet előteremteni.

Ennek legnagyobb terhe (mintegy 40 százalékban) az OTP-re hárulna, de a többi tagcégnek is alaposan a zsebébe kellene nyúlnia. Még akkor is, ha több év alatt kellene befizetniük a kártalanítás összegét, amely Windisch László MNB-alelnök szerint elfogadható forgatókönyv lehet.

Arra voltunk kíváncsiak, vajon a Bevának (az alapot alkotó tagoknak) lehet-e vétójoga ebben az ügyben, vagyis megtagadhatják-e a tetemes összegű kártalanítást. Megkérdeztük az alapot és az MNB-t is. Válasz csak a jegybanktól érkezett.

Ha kell, perel az MNB

A vétójogra nem reagált a jegybank, de válaszában kihangsúlyozta, hogy a Beva igazgatóságának tagjai az MNB képviselői is. Ezért az MNB először ott kívánja már nyilvánosságra hozott, a Beva kártalanítási kötelezettségére vonatkozó álláspontját érvényesíteni. Ha pedig ez nem járna sikerrel, a jegybank kész arra is, hogy közérdekű pert indítson az ügyfelek kártalanítása érdekében a Beva-val szemben. Vagyis mindenképpen a Beva-tagokra szeretnék ráverni az ügyet.

A jegybank még megjegyezte, így nem a Quaestor-ügyfeleknek kell egyesével perelniük. S hozzátették, azt követően, hogy az MNB feltárta a visszaéléseket, most a legfontosabb feladat az emberek kártalanítása.

A Beva igazgatósága

Hét tagú a Befektető-védelmi Alap igazgatósága. Az elnököt a felerészben MNB-s tulajdonú központi értéktár, a Keler Zrt. jelölte ki. (Ez az a szervezet, mely „kvázi nagykereskedőként” nyújt szolgáltatásokat a magyar tőkepiac szereplői számára, biztosítja pl. hogy a megkötött értékpapír-kereskedelmi tranzakciók rendben realizálódjanak. A fiktív Quaestor-kötvények pont azért fiktívek, mert nem jelentek meg a Keler rendszerében.) Ezen kívül még 2 jegybanki tisztségviselő van az igazgatóságban, valamint a Magyar Bankszövetség, a Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége is delegál egy-egy személyt. A Beva ügyvezető igazgatója pedig hivatalból tag.

Az MNB is beszállhatna a kártalanításba

Nem mindenki ért persze egyet azzal, hogy a békát egyedül a Bevának kéne lenyelnie. Szigetvári Viktor (Együtt) szerint például a Magyar Nemzeti Banknak is hozzá kellene járulnia a kártalanításhoz, a saját profitjából. Az ellenzéki párt hibásnak tartja ugyanis azt a fideszes koncepciót, amely kizárólag a magyar banki és tőkepiacra kívánja ráterhelni a 150-200 milliárd forintos kárt. Szerintük el kellene ismerni az állam kártérítési felelősségét is. Vagyis nem értettek egyet azzal, hogy a kártalanítást teljes mértékben a Bevások fizessék ki. Arányosnak azt gondolnák, ha a Beva a kártalanításból kisebb, míg a jegybank nagyobb szerepet vállalna, összességében a Beva (6 millió forint/ügyfél) értékhatáráig.

Melyik szakvélemény az erősebb?

A Beva ügyvezető igazgatója, Farkas Péter március végén azt nyilatkozta, amennyiben meglesz a döntés (a független jogi vélemény), és az a kártalanítást mondja ki, akkor a Beva kötelezettsége feltétel nélküli. Tehát nem függ attól, van-e pénzük vagy nincs, meg kell oldaniuk, hogy a törvényes határidőkön belül legyen forrásuk a feladatra.

Szerettük volna megtudni, mi a helyzet, ha a Beva által felkért jogászszakértők végül arra a véleményre jutnak, hogy a Bevának nem kell kártalanítania. Illetve hogy ebben a szituációban vajon melyik jogászcsapat véleménye az erősebb, a Beváé, vagy az MNB-jé. Vagyis hogy ki mondja ki majd a végső szót. Azonban erre a kérdésünkre nem reagált a jegybank. Illetve csak azt írta, amit fentebb már jeleztünk, hogy ha kell, perelnek. Mindezt úgy fordítottuk le magunkban, hogy nincs vétójog.

Még nincs felszámolás

A Quaestor Értékpapír Zrt. ügyében egyébként még nem indult felszámolás, így a Beva kártalanítási eljárása sem kezdődhetett el. És az ügyben nincsenek konkrét adatok arról, hogy mekkora összeget igényelhet a kártalanítás.
Megkérdeztük ezért az MNB-t, hogy kezdeményezik-e a Quaestorral szemben a felszámolást, ami kell ahhoz, hogy meginduljon a kártalanítás.

A jegybank válaszából az derült ki, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos jelenleg méri fel a társaság vagyoni helyzetét, vizsgálja át az informatikai rendszert, és pontosítja az ügyfélkövetelések mértékét. Ez alapján születhet döntés az engedély visszavonásáról, és kezdeményezhetik a felszámolást. Az átvizsgálás keretében a felügyeleti biztos – mint azt korábbi közleményében bejelentette – 2015. március 30-tól már megkezdte kipostázni az ügyfeleknek egyenlegközlő adatlapjaikat. Az ügy rendezése tehát már az engedély-visszavonást megelőzően is elkezdődött – jegyezte meg az MNB.

A lex gazember mellett is kell kártalanítania a Bevának?

Kedden elfogadta a parlament a kormány törvényjavaslatát (brókercégek vezetőinél, cégcsoportjainál, felgyelőbizottsági tagjainál és könyvvizsgálóinál vagyoni felelősség előírása). Ezek után kérdés lehet, hogy továbbra is kell-e a Bevának kártalanítást adnia a fiktív kötvényekre.

Az MNB álláspontja szerint igen, kell. A Quaestor-csoport vagyona, illetve a törvény alapján a brókercégek vezetőinek vagyona ugyanis a valódi (tényleges értékesített és a Keler Zrt.-nél nyilvántartott) kötvények fedezetére, illetve a Beva 6 millió forintos kártérítési plafonja feletti – a bíróság ilyen irányú ítéletétől függően a bűncselekménnyel okozott kár miatti – igények rendezésére szolgál majd, akár a felszámolási kielégítés során.

Nem fogadható el

Több Beva-tagot is megkérdeztünk, mi a véleményük a kártalanításról, de egyedül az Equilor Befektetési Zrt. vállalta a válaszadást. Ők is megismételték, egyelőre nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy a BEVA-nak kit és milyen mértékben kellene kártalanítania, és utaltak arra, hogy meg kell várni a felkért szakértői jogászcsapat véleménynyilvánítását.

Azt viszont már most kijelentették, morálisan nehezen fogadható el, hogy a szektor tisztességes szereplőire akarják ráterhelni néhány csaló visszaélését. Hozzátették: nyilván lehet jogszabályi alapot találni erre a kikényszerítésére, de ez szerintük rossz üzenete lenne. A Beva nem önkéntes alapon működik ugyanis, hanem a jogszabály által meghatározott kötelező rendszerben. A tagok pedig eddig bíztak abban, hogy a szektor folyamatos ellenőrzése biztosítja, hogy az általuk befizetett összeg elegendő lehet a potenciális kártalanításokra – jegyezték meg.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.