mnb (mnb)
Pénzügy

Quaestor-kártalanítás – úgy tűnik, nem lesz kibúvó

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 04. 03. 14:21

Arra voltunk kíváncsiak, van-e a Bevának vétójoga azzal a jegybanki véleménnyel kapcsolatban, mely szerint a Befektető-védelmi Alapra, annak tisztességes tagjaira lőcsölnék rá a csaló Quaestor fiktív kötvényeseinek 150 milliárd forintra rúgó kártalanítását.  
Korábban a témában:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint ismert március 24-én tette közzé álláspontját, mely szerint a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) kellene kártalanítania a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező ügyfeleket, mintegy 150 milliárd forint értékben.

Az MNB a döntésével egyébként ellentmondott egy korábbi, a Fortress-ügyben elhangzott indoklásának, amelyben kimondták: csak a jogosult, engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók ügyfeleit kártalaníthatja a BEVA.

Az alap igazgatósága másnap azt közölte, hogy csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta.

A Beva igazgatósága egyébként az egy héttel korábban megtartott rendkívüli ülésén határozott arról (egyhangúlag), hogy külső jogi szakértők véleményét szerezi be a kártalanítással kapcsolatban. Sajtóinformációk szerint a szakvélemény jövő hétre készülhet el.

Nem lesz rá pénz

Farkas Péter ügyvezető igazgató akkori nyilatkozata szerint a Buda-Cash ügyfeleinek (13 ezer ügyfél 17 milliárd forint) kártalanítására a Beva vagyona elegendő lehet. De ez a tranzakció nagyjából ki is sepri a padlást. Ha pedig a Quaestor-kártalanításnál valóban 150 milliárd forintról van szó, ahhoz egyáltalán nincsenek meg a forrásaik. Vagyis a fedezetet csak a Beva-tagok pótlólagos befizetéseiből lehet előteremteni.

Ennek legnagyobb terhe (mintegy 40 százalékban) az OTP-re hárulna, de a többi tagcégnek is alaposan a zsebébe kellene nyúlnia. Még akkor is, ha több év alatt kellene befizetniük a kártalanítás összegét, amely Windisch László MNB-alelnök szerint elfogadható forgatókönyv lehet.

Arra voltunk kíváncsiak, vajon a Bevának (az alapot alkotó tagoknak) lehet-e vétójoga ebben az ügyben, vagyis megtagadhatják-e a tetemes összegű kártalanítást. Megkérdeztük az alapot és az MNB-t is. Válasz csak a jegybanktól érkezett.

Ha kell, perel az MNB

A vétójogra nem reagált a jegybank, de válaszában kihangsúlyozta, hogy a Beva igazgatóságának tagjai az MNB képviselői is. Ezért az MNB először ott kívánja már nyilvánosságra hozott, a Beva kártalanítási kötelezettségére vonatkozó álláspontját érvényesíteni. Ha pedig ez nem járna sikerrel, a jegybank kész arra is, hogy közérdekű pert indítson az ügyfelek kártalanítása érdekében a Beva-val szemben. Vagyis mindenképpen a Beva-tagokra szeretnék ráverni az ügyet.

A jegybank még megjegyezte, így nem a Quaestor-ügyfeleknek kell egyesével perelniük. S hozzátették, azt követően, hogy az MNB feltárta a visszaéléseket, most a legfontosabb feladat az emberek kártalanítása.

A Beva igazgatósága

Hét tagú a Befektető-védelmi Alap igazgatósága. Az elnököt a felerészben MNB-s tulajdonú központi értéktár, a Keler Zrt. jelölte ki. (Ez az a szervezet, mely „kvázi nagykereskedőként” nyújt szolgáltatásokat a magyar tőkepiac szereplői számára, biztosítja pl. hogy a megkötött értékpapír-kereskedelmi tranzakciók rendben realizálódjanak. A fiktív Quaestor-kötvények pont azért fiktívek, mert nem jelentek meg a Keler rendszerében.) Ezen kívül még 2 jegybanki tisztségviselő van az igazgatóságban, valamint a Magyar Bankszövetség, a Budapesti Értéktőzsde és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége is delegál egy-egy személyt. A Beva ügyvezető igazgatója pedig hivatalból tag.

Az MNB is beszállhatna a kártalanításba

Nem mindenki ért persze egyet azzal, hogy a békát egyedül a Bevának kéne lenyelnie. Szigetvári Viktor (Együtt) szerint például a Magyar Nemzeti Banknak is hozzá kellene járulnia a kártalanításhoz, a saját profitjából. Az ellenzéki párt hibásnak tartja ugyanis azt a fideszes koncepciót, amely kizárólag a magyar banki és tőkepiacra kívánja ráterhelni a 150-200 milliárd forintos kárt. Szerintük el kellene ismerni az állam kártérítési felelősségét is. Vagyis nem értettek egyet azzal, hogy a kártalanítást teljes mértékben a Bevások fizessék ki. Arányosnak azt gondolnák, ha a Beva a kártalanításból kisebb, míg a jegybank nagyobb szerepet vállalna, összességében a Beva (6 millió forint/ügyfél) értékhatáráig.

Melyik szakvélemény az erősebb?

A Beva ügyvezető igazgatója, Farkas Péter március végén azt nyilatkozta, amennyiben meglesz a döntés (a független jogi vélemény), és az a kártalanítást mondja ki, akkor a Beva kötelezettsége feltétel nélküli. Tehát nem függ attól, van-e pénzük vagy nincs, meg kell oldaniuk, hogy a törvényes határidőkön belül legyen forrásuk a feladatra.

Szerettük volna megtudni, mi a helyzet, ha a Beva által felkért jogászszakértők végül arra a véleményre jutnak, hogy a Bevának nem kell kártalanítania. Illetve hogy ebben a szituációban vajon melyik jogászcsapat véleménye az erősebb, a Beváé, vagy az MNB-jé. Vagyis hogy ki mondja ki majd a végső szót. Azonban erre a kérdésünkre nem reagált a jegybank. Illetve csak azt írta, amit fentebb már jeleztünk, hogy ha kell, perelnek. Mindezt úgy fordítottuk le magunkban, hogy nincs vétójog.

Még nincs felszámolás

A Quaestor Értékpapír Zrt. ügyében egyébként még nem indult felszámolás, így a Beva kártalanítási eljárása sem kezdődhetett el. És az ügyben nincsenek konkrét adatok arról, hogy mekkora összeget igényelhet a kártalanítás.
Megkérdeztük ezért az MNB-t, hogy kezdeményezik-e a Quaestorral szemben a felszámolást, ami kell ahhoz, hogy meginduljon a kártalanítás.

A jegybank válaszából az derült ki, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos jelenleg méri fel a társaság vagyoni helyzetét, vizsgálja át az informatikai rendszert, és pontosítja az ügyfélkövetelések mértékét. Ez alapján születhet döntés az engedély visszavonásáról, és kezdeményezhetik a felszámolást. Az átvizsgálás keretében a felügyeleti biztos – mint azt korábbi közleményében bejelentette – 2015. március 30-tól már megkezdte kipostázni az ügyfeleknek egyenlegközlő adatlapjaikat. Az ügy rendezése tehát már az engedély-visszavonást megelőzően is elkezdődött – jegyezte meg az MNB.

A lex gazember mellett is kell kártalanítania a Bevának?

Kedden elfogadta a parlament a kormány törvényjavaslatát (brókercégek vezetőinél, cégcsoportjainál, felgyelőbizottsági tagjainál és könyvvizsgálóinál vagyoni felelősség előírása). Ezek után kérdés lehet, hogy továbbra is kell-e a Bevának kártalanítást adnia a fiktív kötvényekre.

Az MNB álláspontja szerint igen, kell. A Quaestor-csoport vagyona, illetve a törvény alapján a brókercégek vezetőinek vagyona ugyanis a valódi (tényleges értékesített és a Keler Zrt.-nél nyilvántartott) kötvények fedezetére, illetve a Beva 6 millió forintos kártérítési plafonja feletti – a bíróság ilyen irányú ítéletétől függően a bűncselekménnyel okozott kár miatti – igények rendezésére szolgál majd, akár a felszámolási kielégítés során.

Nem fogadható el

Több Beva-tagot is megkérdeztünk, mi a véleményük a kártalanításról, de egyedül az Equilor Befektetési Zrt. vállalta a válaszadást. Ők is megismételték, egyelőre nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy a BEVA-nak kit és milyen mértékben kellene kártalanítania, és utaltak arra, hogy meg kell várni a felkért szakértői jogászcsapat véleménynyilvánítását.

Azt viszont már most kijelentették, morálisan nehezen fogadható el, hogy a szektor tisztességes szereplőire akarják ráterhelni néhány csaló visszaélését. Hozzátették: nyilván lehet jogszabályi alapot találni erre a kikényszerítésére, de ez szerintük rossz üzenete lenne. A Beva nem önkéntes alapon működik ugyanis, hanem a jogszabály által meghatározott kötelező rendszerben. A tagok pedig eddig bíztak abban, hogy a szektor folyamatos ellenőrzése biztosítja, hogy az általuk befizetett összeg elegendő lehet a potenciális kártalanításokra – jegyezték meg.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CAIRO, EGYPT - July 28: The Pyramids of Giza at dusk on July 28, 2015 in  Cairo,  Egypt. Giza pyramid complex bordering what is now El Giza, Egypt. It is the oldest of the Seven Wonders of the Ancient World, and the only one to remain largely intact. The pyramids are lit as part of the evening sound and light show. (Photo by David Degner/Getty Images).
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.