Egymásnak ellentmondó jogszabályi kikötések, határidők és háttéranyagok nehezítik a bankok dolgát az elszámolások és a forintosítás végrehajtása során – derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen. A legelképesztőbb nem is egy tisztán jogi probléma: állítólag nehéz lepörgetni kétszer úgy egy elszámolási programot, hogy ugyanaz az eredmény jöjjön ki – írta a Portfolio Ódor Dániel ügyvéd előadása alapján, ami a Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén hangzott el.
A határidőkkel az a baj, hogy nem tudnak együttesen megfelelni a bankok az összes határidőnek. Az elszámolás és a jelzáloghitelek forintosításának fordulónapja ugyanis a devizaalapú hitelek esetében február 1-je, végrehajtania mindezt a banknak április 30-áig kell, ugyanakkor nyilvántartásaiba már március 31-éig be kell vezetnie a változásokat, a szerződés pedig az április 30-áig kiküldendő tájékoztatás kézhezvétele utáni 31. napon (legkésőbb május 31-jén) módosul.
Az első új törlesztőrészletet elvileg az elszámolás kiküldésének határidejét követő hónapban kell fizetni. Mivel azonban március 31-éig már módosítják belső nyilvántartásaikat a bankok, áprilisban elvileg már az új törlesztőrészletet számítják fel. Ez megint korábbi időpont, mint a szerződés módosításának a napja, amely az elszámolás kézhezvétele utáni 31. nap, ami ellentmondást okoz.
Az érvényes szerződés alapján jogosult egy ügyfél bármikor előtörleszteni/végtörleszteni, eközben azonban a bankokat olyan szabály köti, hogy a jelzáloghitel esetében január 1-től csak a “kedvezményes” forintosítási árfolyamon lehet törleszteni. Ez az euróhitelek esetében probléma, hiszen a piaci árfolyam 300 forint körüli, miközben a forintosítási árfolyam (ami elvileg őket védené, de ez esetben nem védi) 309 forint.
Továbbá:
– A tájékoztatóanyag tartalma átláthatatlan mennyiségű. Sok esetben nem egyértelmű, mikor mit kell a banknak megküldenie az ügyfél számára.
– Nagy kérdés, panasz és per esetén a bíróságok miként ellenőrzik egy elszámolás helyességét. Bizonytalan, hogy belekötnek-e a majd a bankok saját, matematikai és informatikai alapon kialakított elszámolási rendszereibe is, azokat feltétel nélkül elfogadják-e, esetleg az MNB által “hitelesített” eljárásokat veszik-e majd alapul.
– És egy érdekesség: ha valaki külföldön lakik, és bejelenti ezt a banknak értesítési címként, akkor a banknak ide kell megküldenie az elszámolási tájékoztatót. A bank nem vizsgálhatja, ez állandó lakcím-e.
