Barcza György (Barcza György)
Pénzügy

Üzent az új ÁKK-vezér a hitelminősítőknek

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 02. 02. 15:05

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) február 1-jei hatállyal kinevezett vezérigazgatója szerint az állam folyamatosan javítja devizapozícióit. Indokoltnak tartaná, ha Magyarország jobb osztályzatot kapna.

Korábban a témában:

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy folytatódik a külfölddel szemben fennálló tartozás diverzifikálása.

Barcza György azt mondta, hogy a magyar állam folyamatosan javítja a külfölddel szembeni devizapozícióját.
A szakember ezt arra alapozta, hogy míg 2011-ben 44 százalék volt a devizarészarány a teljes államadósságon belül az IMF és EU-hitelekkel együtt, ez 2014 végére 36-38 százalék körülire apadt, ami jelentős csökkenés.

Csökkent a megújítás kockázata

Arra a kérdésre, van-e konkrét ütemterve az ÁKK-nak az államadósságon belüli devizarészarány leépítésére, Barcza György elmondta: össze kell hangolni a pénzügypolitika mindhárom fontos szereplője – a kormányzat, az MNB és az adósságkezelő – szempontjait. Mindenképpen előnyös, és a közjót szolgálja, ha összehangoltan működik a makrogazdasági politika – mondta.

Barcza György kiemelte: 2010 és 2014 között Magyarország bruttó külföldi devizaadóssága 100 milliárd euróról 64 milliárd euróra csökkent. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a devizaadósság megújításának kockázata – magyarázta.

Devizakibocsátás – ezzel terveznek

Ezzel párhuzamosan a nettó külföldi devizaadósság 42 milliárd euróról 14 milliárd euróra csökkent. Ezen belül az államnak és az MNB-nek 2010-ben 6,5 milliárd eurós nettó devizatartozása volt, míg tavaly év végén már 3,6 milliárd euró követelése. Ebben benne van a devizakibocsátások csökkentése és a devizatartalékot duzzasztó európai uniós transzferek.

Az ÁKK idén 160 milliárd forint értékben tervez kibocsátani letelepedési államkötvényt, ezenkívül devizakibocsátást nem tervez az idei évre vonatkozó finanszírozási terv szerint.

Szétterül a tartozásunk

A külfölddel szemben fennálló tartozás tehát egyre inkább szétterül, “többfelé” tartozunk – mutatott rá. Ez a diverzifikáció a jövőben is fontos cél lehet – tette hozzá. Ha sikerül a külföldi devizaadósságnak a tulajdonosi struktúráját változatosabbá tenni, akkor több lábon állhat az adósságkezelő – mondta. Emellett meg kell fontolni, érdemes-e a dollárkötvények mellett más devizában, más piacokon is kibocsátani – jegyezte meg.

Jó hír a lakosság pénzügyi helyzetéről

Az adósságkezelés szempontjából fontos adat, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona 45 százalékkal nőtt 2010 és 2014 között. Ennek magyarázata, hogy csökkent a hitelállomány és nőtt a megtakarítási ráta. Emellett az utóbbi években javult az állam költségvetési hitelessége, másrészt a pénzügyi válság után a lakosság a biztonságra törekedve előnyben részesíti az állampapírokat más befektetési eszközökhöz képest.

Mindennek köszönhetően jelentősen nőtt az állampapírok iránti lakossági kereslet. A lakossági tulajdon aránya a 2010-es 2 százalékról 9,5 százalékra emelkedett 2014 harmadik negyedévében. Vagyis ma az államadósság csaknem tizede lakossági kézben van. Ez is növeli a diverzifikációt – emelte ki az ÁKK új vezetője.

Üzent a hitelminősítőknek

Mindez – a külfölddel szemben fennálló devizaadósság jelentős csökkenése és a lakossági tulajdon növekedése – abba az irányba hat, hogy Magyarország helyzete nagyon sokat javult pénzügyi kockázati szempontból – mutatott rá Barcza György.

A gazdasági növekedést és a kilátásokat – a javuló tendenciát – figyelembe véve indokolt, hogy a hitelminősítők idővel lépjenek – fogalmazott. Furcsa, hogy a hitelminősítők ugyanabban a kategóriában értékelik Magyarországot, mint öt éve, holott óriási változások történtek ez idő alatt: a pénzügyi szektor sokkal stabilabbá vált – javult a hitel-betét mutató, csökkent a devizakitettség -, emellett az alacsonyabb kamatoknak és a csökkenő adósságrátának köszönhetően jelentősen csökkentek az állam kamatkiadásai az elmúlt években – sorolta.

Így trükköznek Orbánék

Államadósság

Az államadósság a legfrissebb adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 77 százalékán áll. (2013 decemberében 79 százalékra faragták le.) A 2,5 százalékos hiány és több mint 4 százalékos nominális növekedés mellett évente 1,5-2 százalékponttal tud csökkenni az adósság, és így egyre közelebb kerül az alaptörvényben és a stabilitási törvényben megfogalmazott, 50 százalékos küszöbhöz – mondta.
Nyomott hozam

Az ÁKK új vezetője megjegyezte: belföldön kompetitív piac alakult ki, ennek is szerepe van abban, hogy ilyen alacsony hozamok mellett lehet kibocsátani. A 3 éves államkötvények hozama idén 2,3-2,5 százalék körül, az ötéves papíroké 2,5 és 3 százalék között alakult. A tízéves lejáratú államkötvények hozama 3 és 3,5 százalék között volt. A diszkontkincstárjegyek futamidőtől függően 1,7-1,8 százalékos átlaghozamon keltek el.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Iraqi security forces arrest suspected militants of the al Qaeda-linked Islamic State in Iraq and the Levant (ISIL) during a raid and weapons search operation in Hawija April 24, 2014. The operation led to the arrest of wanted figures and the seizing of various weapons and ammunition, according to an Iraqi security forces officer.   REUTERS/Yahya Ahmad (IRAQ - Tags: CIVIL UNREST POLITICS)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.