Pénzügy

20-30 millió forint kellene a nyugdíjas évekre

nagymama és felnőtt nő (nagymama és felnőtt nő)
nagymama és felnőtt nő (nagymama és felnőtt nő)

Aggasztó a nyugdíjhelyzet. Ahhoz, hogy a mai fiataloknak gondtalan időskoruk legyen, már most gondolniuk kell arra, miből fognak később lemondás nélkül megélni. Aki már 25 évesen félretesz, havi 10 ezer forintból is megspórolhatja a megfelelő összeget.

Nyugdíj

A mostani fiatal és aktív korosztály élete nagyban különbözik már szüleikétől is. Számukra a nyugdíjas kor egyelőre a távolabbi jövő, nem mindegy azonban, hogy ebben a jövőben milyen életszínvonalat tudnak maguknak biztosítani.

A nyugodt időskort már a jelenben érdemes megalapozni, hiszen minél előbb gondolunk a jövőnkre, annál biztosabb életszínvonalat teremthetünk nyugdíjas éveinkre. A biztosító számításai szerint az előrelátó harmincasok például már egy kisebb összegű havi ráfordítás mellett is több tízmillió forintos megtakarítással mehetnek nyugdíjba.

Komoly kihívások az állami nyugdíjrendszer előtt

Az 50-es évek elején, az úgynevezett Ratkó-korszakban megugrott hazánk népessége, a korfa másik „kiterebélyesedése” pedig az ő gyermekeik, a „Ratkó-unokák” azaz az 1974-75-ben születetteknél látható.

Jelenleg az aktív és az eltartott népesség aránya tehát kiegyensúlyozott, azonban a következő néhány évben a „Ratkó-gyerekek” elérik a nyugdíjkorhatárt, a jelenleginél is sokkal komolyabb kihívás elé állítva az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A folyamatokra ráadásul a születések számának azóta tartó, kisebb megugrásokkal tarkított, de alapvetően azért csökkenő tendenciája is negatívan hat.

Generációs különbségek

Az 1965 óta születetteket három csoportra osztják a társadalomtudósok: a mai 40-eseket X, a jelenleg 30-as éveikben járókat az Y, míg az 1996 óta születetteket a Z generáció névvel illetik. Ezen korosztályok szokásaikban, értékrendjükben jól észrevehetően különböznek az előzőektől és egymástól is.
Az X generáció jellemzően elutasítja a szüleik nemzedékére jellemző lojalitást a munkavállalásban, a többszöri munkahelyváltás szinte természetes. A válság idején a munkaerőpiacra lépő Y generáció értékrendje pedig már egyenesen szakít az egzisztenciateremtés legfőbb prioritássá emelésével: munkaerő-piaci kilátásaik kedvezőtlenebbek, anyagi okok miatt sokszor később önállósodnak, elődeiknél jóval kevésbé lojálisak, sokkal inkább törekszenek a karrier és a magánélet harmóniájára. Tudatosabbnak mondhatóak szüleik korosztályánál, amihez nagyban hozzájárul, hogy ők az elsők, akik számára már a fiatalkoruk óta jellemző az internethasználat, a szinte korlátlanul hozzáférhető információ adta lehetőségek.
Az utánuk következő, mai tizen- és huszonévesek, azaz a Z generáció viszont már nem is élt az „internet előtti” korban. Számukra természetes a virtuális világ, a folyamatos online jelenlét, az azonnal elérhető és korábbi mértékkel elképzelhetetlen mennyiségű információ, amely folyamból maguknak kell szűrniük a számukra releváns tartalmakat, ez pedig nagyban meghatározza fogyasztási szokásaikat is. Az identitás, az egyén még nagyobb hangsúlyt kap életükben, a munkavállalással, illetve az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban elvárják, hogy az mindenben megfeleljen igényeiknek.

A nyugodt időskor a jelenben kezdődik

A Z generáció tudatosságára nagy szükség lesz aktív dolgozó éveikben, hiszen minden korábbihoz képest nehezebb helyzetbe kerülhetnek nyugdíjasként. Kutatások szerint ugyanis 2030-ra itthon a lakosság több mint negyede, míg 2050-re pedig már az egyharmada 60 év feletti lesz. Az elöregedő társadalom így nagy kihívások elé állítja az állami nyugdíjrendszert. Míg 1980-ban négy aktív keresőre még csak két nyugdíjas jutott, 2013-ban négy aktív kereső már három nyugdíjast tartott el, és demográfiai számítások szerint 2050-re négy aktív korúra már hat eltartott jut majd.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mire a Z generáció eléri a nyugdíjkorhatárt, annak tagjai a jelenleginél is jóval alacsonyabb összegű állami nyugdíjra számíthatnak. Ahhoz, hogy az időskori létbiztonság ne kerüljön veszélybe, de a jelenben se terheljük túl a költségvetésünket, érdemes minél előbb, akár már kisebb összegeket is befektetni.

Fotó: Thinkstock

Az X generáció tagjai számára sem késő félretenni

A biztosító azt mondja, ha egy aktív, dolgozó 45 éves korában köt nyugdíjbiztosítást, jelentősebb összegekkel tudja majd kiegészíteni nyugdíját. Ha húsz éven át havi 10 ezer forintot áldoz nyugdíjbiztosítás keretében az öngondoskodásra, visszavonulásának idejére nagyságrendileg 6 millió forintnyi, míg havi 20 ezer forintos befizetés mellett már több mint 12 millió forintos megtakarítása gyűlik össze.

Érdemes minél előbb elkezdeni

A szakemberek szerint fontos lenne, hogy már az Y generáció is foglalkozzon az időskori megélhetésével, hiszen az számít ideálisnak, ha az aktív dolgozók már a harmincas éveinkben elkezdik a megtakarítást. Ezt támasztják alá a Generali számításai is:

• Akik 35 évesen nyugdíjbiztosítást kötnek, ők például havi 10 ezer forinttal is körülbelül 14,5 millió forintot tudnak összegyűjteni nyugdíjas korukig, 20 ezer forintos havi ráfordítással pedig már igen tekintélyes összeg, nagyságrendileg 30 millió forint fog rendelkezésükre állni a számlájukon.

• A legjobb helyzetben azok lesznek, akik már az aktív éveik legelején is gondolnak a jövőre. Akik 25 éves korukban nyugdíjbiztosításra szerződnek, azok például már havi 10 ezer forintos ráfordítás mellett is mintegy 30 millió forintot tudnak összegyűjteni, havi 20 ezer forintból pedig már több mint 60 millió forint állhat rendelkezésükre nyugdíjba vonulásukkor.

Nyugodt öreg kor helyett…

Aggasztó nyugdíjhelyzet

Az OTP önkéntes nyugdíjpénztár szintén az öngondoskodás fontosságára hívta fel nemrégiben a figyelmet. Kiemelték, hogy a KSH adatai szerint az utóbbi években egyre magasabb a rendes nyugdíjban részesülők száma, míg a születendő gyermekek száma folyamatosan csökken. Ennek megfelelően egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast. A tendenciából következtethető, hogy az európai nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában 20-30 év múlva nem lesz már képes megfelelően működni.

A jelenleg rendelkezésre álló adatokat alapul véve ők azt mondták, hogy Magyarországon a mostani mai árfolyamon átlagosan 20 millió forintos megtakarításra lehet szükség a nyugodt öregkorhoz. Vagyis a jövőben ennek megfelelő összeget kell összegyűjtenie annak, aki fenn szeretné tartani a nyugdíjas korát megelőző életszínvonalát.

A nyugdíjpénztárnál is úgy látják, hogy a változás elsősorban azokat érinti, akik most a 20-as éveik végén, a 30-as éveik elején járnak, így várhatóan 2050. után érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ezért írják, hogy a mostani fiatalok számára mennyire fontos lehet, hogy valamilyen már ma elindított megtakarításból ki tudják majd egészíteni a nyugdíjbevételeiket.

Beszédes számok – Az aktív kereset és a várható nyugdíj közötti különbség

A KSH adatai szerint ma Magyarországon 55 év felett az átlagos havi jövedelem nettó 218 000 forint. Az átlagos öregségi nyugdíj összege viszont mindössze nettó 112 781 forint. Az értékek különbségére éves szinten nézve, 16 éves nyugdíjban töltött évvel számolva csaknem 20 millió forintnyi különbözet jön ki. Ezért mondják, hogy legalább ennyi megtakarítás kell ahhoz, hogy a nyugdíj után is fenn tudjuk tartani a megszokott életszínvonalat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik