Mint közismert, a még meglévő négy magánnyugdíjpénztár léte is veszélybe került azzal, hogy végelszámolás fenyegeti a kasszákat amennyiben a tagok minimum 70 százaléka nem fizet tagdíjat.
A kasszáknál egyébként először a 2015. április 1. és szeptember 30. közötti időszakban kell vizsgálni, hogy a tagdíjfizető tagok száma a hat hónap átlagában kettő hónapban nem csökkent-e a taglétszám 70 százaléka alá.
Logikus válaszlépés, hogy a pénztárak kivétel nélkül tagdíjfizetést írtak elő a tagoknak. S úgy tűnik, az összegeket igyekeztek úgy megszabni, hogy a díjfizetés teljesíthető legyen a tagok számára.
Ennyi tagdíjat szednek
Mint a vg.hu megírta, a legkisebb tagdíj a Budapest pénztárnál lesz, havi 200 forint. Náluk egyébként mióta bejelentették, hogy végelszámolás várhat a pénztárra, már 50 százalék fölé nőtt a tagdíjat fizetők aránya.
Az MKB-nál maradt a korábbi ezer forintos tagdíjelvárás (egyedül náluk volt eddig ilyen) és havonta ugyanekkora összegű adományt is elvárnak a tagoktól.
A Szövetségnél havi 400 forintos tagdíjat írtak elő, és emellé még egyszer ennyi, évi 5000 forint adományt kérnek pluszban.
A Horizontnál pedig március elsejétől írták elő a havi minimum 500 forintos tagdíjat. Náluk adományt eddig is kértek, negyedévente 3000 forintnyit, ezentúl azonban csak havi 500 forintot várnak.
Érezni némi bizonytalanságot azzal kapcsolatban is, hogy vajon a kisösszegű tagdíjakra tekintettel a tagok fizethetnek-e negyedévente vagy évente ahhoz, hogy a pénztárak megfeleljenek a törvényi előírásnak. A Budapestnél például mindegyik lehetőséget felkínálják, az MKB viszont nem tudja, ez elfogadható-e.
Elküldhetik, aki nem fizet?
Érdekes kérdés, hogy vajon a magánnyugdíjpénztárak a fennmaradásuk érdekében elküldhetik-e azt a tagot, aki nem fizet. A Horizont már felvállalta, hogy így tesz – figyelt fel rá az Azénpénzem.hu.
Ez a pénztár ugyanis alapszabályában rögzítette, hogy ha a tag három hónapon keresztül nem fizeti meg a tagdíjat, azt úgy veszik, mintha nem felelne meg a törvényi feltételeknek. Így nála kezdeményezhetik a visszaléptetést a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A bökkenő csak az, hogy a portál által megkérdezett jogász szerint kétséges lehet egy ilyen lépés jogszerűsége.
Nem mindegy, hogy tagdíj vagy adomány
A tagdíjból januártól mindössze 2,5 százalékot fordíthatnak a működésre a pénztárak (a korábbi 0,9 százalék helyett). Emiatt is mondják, hogy nemigen van még egy olyan olcsó hosszú távú megtakarítási forma, mint a magánnyugdíjpénztár.
Csakhogy az adomány már teljesen más tészta. Az ilyen címen érkező befizetés ugyanis nem gyarapítja a tagok megtakarításait, hanem teljes egészében a működési költségekre fordítja a pénztár. És ha a kért adomány ugyanannyi, vagy több, mint a tagdíj, akkor a költségszint már 50 százalék fölé ugrik. Vagyis rögtön nem lesz annyira olcsó a befektetési forma – figyelmeztet a portál.
Ezért érdemes a tagoknak átgondolniuk, mennyit hova fizetnek.
