Az idei évben nagyon későn kezdődtek el a háromoldalú bértárgyalások, és nagyon nehezen született megállapodás. Mondhatni, az NGM-nek nem volt túl sürgős ez a kérdés. Összehasonlításul: tavaly már december 3-án megvolt, mennyi lesz idén a minimálbér (101 500 forint), a bérminimum (118 ezer forint), és a bérajánlás (3,5 százalék).
Késve kezdték a tárgyalásokat
Idén november végén pedig még csak éppen hogy a tárgyalás kereteiről állapodtak meg. Mindezt az adótörvények elfogadása után, amikor már nem sok mozgástér maradt. Pedig a szakszervezetek szép tervet készítettek arra, hogyan érhetné utol pár év alatt a minimálbér a létminimumot, hogy felszámolják a dolgozói szegénységet. Jövőre a tervezettnél jóval kisebb lépéssel kerülhetnek közelebb ehhez a célhoz.
Az eredeti tervhez képest (évi 10 százalékos emelés) jövőre tehát 3,5 százalékkal emelkedhetnek a legkisebb bérek. Az adószabályok nem változtak, így az nem mozgatja át a nettót most, úgy mint tavalyról idénre, amikor a családi adókedvezményt kiterjesztették a két járulékra is. (A kétgyermekesek családi adókedvezményét végül csak 2016-tól emelik majd, évente 2500 forinttal.)
105 ezer forint lehet a minimálbér
Azért csak lehet, mert Pataky Péter szerint ilyen még nem volt: a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) pénteki ülésére végleges, aláírt megállapodás nélkül érkezett a kormány. De a célszámok azért már megvannak: a minimálbérnél 105 ezer forint, a bérminimumnál pedig 122 ezer forint.
A kormány javaslata volt ez, amit a munkáltatói oldal elfogadott – tudtuk meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnökétől, Pataky Pétertől. A szakszervezeteknek ennél magasabb követelésük volt, de kompromisszumos javaslatként elfogadnák ezeket a számokat is. Feltéve, ha a megállapodás részét képező szakszevezeti csomagajánlatra is rábólint a kormány. Ebben benne van többek között, hogy változtatások szükségesek a Munka törvénykönyvében és a sztrájkjoggal kapcsolatos előírásban, valamint hogy mérsékeljék a cafeteria adóját, és valamilyen formában vissza kell állítani a korkedvezményes nyugdíjat. Ez utóbbival Pataky Péter szerint a kormányoldal is tisztában van.
Bérajánlás ugye csak akkor lesz, ha létrejön a háromoldalú megegyezés. Ez még nincs meg. A bérajánlás 3-4 százalékos emelést jelenthet egyébként.
Annyit tudni még, hogy a kormány ígérete szerint december 22-én hirdetheti ki rendeletben a következő évi minimálbért és bérminimumot – mondta kérdésünkre Pataky Péter.
Ennyit jelenthet nettóban
Kiszámoltuk, ha valóban 105 ezer forint lesz a minimálbér, 122 ezer forint a bérminimum, és mondjuk 3,5 százalékkal emelkedhetnek jövőre a bérek, az mennyit jelenthet nettóban.
Mint a táblázatból látható, a 0-2 gyermekes minimálbéresek havi 2292 forinttal többet vihetnek haza havonta, a bérminimumosoknál 2620 forint lehet nettóban a növekmény, az átlagbér körül pedig 5300 forint körüli lehet a plusz. Ennél többre számíthatnak nettóban a háromgyerekesek.
A közszolgák képviselői kivonultak
Az NGTT ülésének elején még ott volt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Autonóm Szakszervezet is. Napirend előtti felszólalásukban nyilvánvalóvá tették, nem vesznek részt az ülésen. (Az NGTT-nek egyébként nincs jogköre dönteni a minimálbérről, csak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF). Erre azonban nem hivatalos sem a SZEF sem az Autonóm Szakszervezet. Vagyis ahol a döntés születik, ott nincsenek ott a közszféra dolgozóit képviselő szakszervezetek.)
Annak a 330 ezer közszolgának a nevében beszéltek, akik nincsenek benne a különböző életpályamodellekben, és 6-7. éve be van fagyasztva a bérük. A két szakszervezet 5 százalékos emelést kért egyébként ezeknek a dolgozóknak. De hogy megkapják-e az erősen kérdéses. Sőt, nem valószínű.
