Mint már megírtuk, a jövő évi adótörvény-tervezet szerint a kormány sávossá tenné az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az 50 milliárd forint nettó árbevétel feletti cégeknél 10-60 szorosára emelkedne a sarc. A legmagasabb díjat a 300 milliárd forint feletti nettó árbevételű cégeknek kell majd fizetniük, az eddigi 0,1 százalék helyett 6 százalékot.
Emelkedhet az élelmiszerek ára
A megemelt díj egyébként több árbevételi sávban is jóval magasabb lenne, mint az anno 2012-ben megszüntetett különadó.
A 2013-as adóbevétele alapján a legtöbb adót a Tesco fizetheti, a hét legnagyobb lánctól pedig a Népszabadság becslése szerint összesen 30 milliárd forintnyit szedne be ezen az úton jövőre a kormány.
Ahol pedig csaknem 1-6 százalékkal nő a kereskedők befizetendő sarca, ott feltehetőleg hasonló mértékben nőhetnek az árak is. A kereskedők szövetsége ugyanis rögtön jelezte, hogy a felmelegített különadót nem fogják lenyelni.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A szegények húzzák a rövidebbet
Az áremelés pedig legjobban a legszegényebbeket sújthatja majd – hívta fel a figyelmet a 444.hu. Hiszen arányaiban ők költik a jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerre, mint azt a KSH 2012-es kutatása alapján készített ábrájuk is mutatja:
És azt is mellé tették, hogy a tavalyi adatok alapján már az ország mintegy harmadánál jelentkeznek élelmezési gondok az Eurostat adatai szerint. A következő ábrájuk azt mutatja, hogy már a magyarok harmadának nincs annyi pénze, hogy minden másnap olyan meleg ételt egyen, amiben van hús:
Ezen túl az is aggasztó, hogy bár az általános árszínvonal az utóbbi öt évben összességében kis híján 15 százalékkal nőtt, addig a KSH adatai alapján az élelmiszerárak ennél gyorsabban, majdnem 21 százalékkal emelkedtek. Ezt az árnövekedést fogja még feljebb tornázni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése.
Ha részletesebben is kíváncsi, kattintson!
