Pénzügy

Nem tudják leszerelni a borotvás zaklatót

Kőkeményen nyomulnak egyes telefonos értékesítők: vannak, akik bosszantó néma hívásokat kapnak, másoknál ismeretlen csörgeti az amúgy titkosított telefonszámot. Úgy tűnik, a "bűnös" céget eddig még nem sikerült megregulázni. 

Naponta többször hívták olvasónkat, ugyanarról a számról, de nem szóltak bele a telefonba. Ettől eléggé beparázott. Aztán egy másik számról is eljátszották ugyanezt. Végül az egyik hívásnál meg is szólaltak: kiderült, hogy bambuszzoknit, meg borotvát kínáltak eladásra. Mondta, hogy nem kéri, és letette.

Mivel a néma hívások megviselték, utánanézett az interneten, mi lehet ez az egész. Számos panaszos posztot talált, hasonló néma hívásokról, illetve arról, hogy a titkos számokat is megcsörgetik a cég ügynökei. De vajon ez nem zaklatás? És lehet-e ellene tenni? No és hol vannak ilyenkor a hatóságok? Ennek jártunk utána.

Az ügyfélszolgálat szerint ügyelnek a törvényességre

A FlexiFront termékeit, köztük a borotvát és a bambuszzoknit egy svájci cég értékesíti (Courlux International S.A.), nemcsak Magyarországon, hanem még 8 európai országban. Az ő megbízásuk alapján pedig a Photel Zrt. végez termékértékesítési és ügyfélszolgálati feladatokat. Mivel az ő nevük is gyakran felbukkan a panaszos kommentekben, megkérdeztük tőlük, ők állnak-e a kifogásolt ügyek mögött.

Azt írták, hogy a telefonos értékesítésnél ők mindenben a vonatkozó kormányrendelet szerint járnak el.

Mindenről tájékoztatnak

A Photel magánszemélyeknek ajánlja a rendszeres időközönként küldött termékeket. Méghozzá olyan szerződéses konstrukció keretében, hogy csak az első csomag vételára kedvezményes. Válaszukban kihangsúlyozták, hogy amikor ajánlatot tesznek a hívott félnek, elmondanak minden lényeges információt. Így azt is, hogy ki az eladó, mennyibe kerül a kezdőcsomag, és a további csomagok, mit kell tudni a szállításról, annak rendszerességéről, valamint az elállási, felmondási lehetőségekről és a szerződés lényeges elemeiről.

Ezeket az információkat később levélben is elküldik. S a rendeletnek megfelelően a szerződést akkor tekintik megkötöttnek, ha a hívott fél egyértelműen nyilatkozik, és a levelüket megkapva sem jelzi elállási szándékát.

Ha nem kérünk belőlük

Arról is biztosítottak minket, hogy amennyiben a fogyasztó él elállási/felmondási jogával, az általuk működtetett ügyfélszolgálat haladéktalanul intézkedik, és leállítja a még ki nem küldött termékcsomagok szállítását.

Rákérdeztünk még, mi a helyzet a telefonhívásokkal. Vagyis ha az ügyfél azt akarja, hogy többé ne keressék. Azt válaszolták, hogy ezt a kérést jelzik megbízójuk felé, és a továbbiakban nem hívják az illetőt.

A zaklató számok nem az övék

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az interneten fellelhető, a bambuszzoknit és a borotvát értékesítő cég zaklató hívásainál kijelzett számok az övék-e:

+3618147848
+3615019985
+3618149373
+3615779694

A Photel Zrt. erre határozott nemmel felelt. És azt is leszögezték, hogy semmilyen felelősség nem terheli őket a fenti számokról indított hívásokkal kapcsolatban. Amit elsőre nemigazán értettünk, ha egyszer ők értékesítenek és az ügyfélszolgálatot is ők látják el…

Van azonban rá magyarázat: azt írták az eladó termékeinek értékesítését tudomásuk szerint nem csak társaságuk végzi. De mivel az ügyfélszolgálati feladatokat a Photel látja el, ezért az ő adataik szerepelnek mindenhol. Így lehet szerintük, hogy a fogyasztók – alaptalanul – olyan értékesítéseket, telefonos közléseket is nekik tulajdoníthatnak, amelyeket nem is ők végeztek… Kicsit kételkedtünk, de kiderült, hogy alaptalanul.

Az adatvédelmi hatóság is vizsgálta az ügyet

Megtudtuk ugyanis, hogy a panaszok már korábban eljutottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is. Péterfalvi Attila elnök azt írta megkeresésünkre, hogy a hozzájuk érkezett bejelentésekben szereplő hívószámok nem a Photelhez köthetőek, hanem egy szlovák céghez (Crystal Call). Az adatkezelő pedig a már említett svájci megbízó, a Courlux. Így a Photellel szemben meg is szüntették az eljárást.

S mivel az adatkezelési tevékenység nem Magyarországon történt, a NAIH az ügyet 2013-ban joghatóság hiányában átadta a svájci társhatóságnak. Hogy az ő vizsgálatuknak mi lett az eredménye, azt nem jelezte nekünk Péterfalvi Attila.

Mikor hívhatnak és mikor nem?

A NAIH válaszában azt is részletesen kifejtette, milyen számokat (nem) hívhatnak a telemarketinges cégek a hatályos jogszabályok alapján.

Ezek szerint akinek a száma nem szerepel a nyilvános telefonkönyvben (vagyis titkos), illetve szerepel, de ott van a „§” jelzés mellette (ami arra utal, hogy üzletszerzésre nem lehet használni a telefonszámot), azt nem lehet felhívni. Kivéve, ha ehhez ő is hozzájárult előzetesen.

Automatáról is tilos hívni

Igen ám, de mi a helyzet az automata, géppel generált hívásoknál? Vagyis amikor nem a telefonkönyvet nézik, és így nem is látják, hogy az ügyfél engedélyezte-e a hívást. Tudjunk róla, ha a híváshoz nem járultunk hozzá (titkos vagy tiltott a telefonszámunk), akkor ez is tilos.

Ilyenkor bejelentést tehetünk (az adatok megadásával) a NAIH-hoz, illetve tiltakozhatunk a telefonszám további felhasználása ellen, és kérhetjük, hogy töröljék azt. És ha ez nem hat, akkor is fordulhatunk a hatósághoz, vagy a bírósághoz.

Megkérdeztük a Photelt, ők automata számgenerátort használnak-e, de azt mondták, hogy nem. És titkos/tiltott számokat nem hívnak. Ha pedig ügyfélszolgálatukhoz ilyen hívásról panasz érkezik (másik értékesítő cégre), azt jelzik megbízójuknak, ahogyan azt is, ha az ügyfél nem szeretné, hogy hívják még.

Mit tegyünk, ha nem akarjuk, hogy kéretlenül hívogassanak az értékesítők?

– Titkosítsuk a számunkat illetve kérjük a telefontársaságot, hogy a számunk mellett jelezze, hogy az nem használható fel üzletszerzésre, stb. (tegyen “§” jelet a számunk mellé).

– Ha titkos a számunk, és így is feltárcsáznak, közöljük a telefonálóval, hogy mivel nem járultunk hozzá a híváshoz, törvénytelenséget követ el. Plusz határozottan tiltsuk meg, hogy máskor is felhívjanak.

– Ha nem titkos/tiltott a számunk, akkor sem vagyunk kötelesek tűrni a hívást. Mondjuk meg, ha nem szeretnénk több telefont, és töröltessük az adatbázisukból a számunkat.

– Tiltsuk le a telefonunkon a nemkívánatos hívókat.

– Ha gyanakszunk, hogy a telefontársaság adta ki a számunkat, tiltásunk ellenére, tegyünk panaszt náluk, és ha ez nem vezet eredményre, akkor fordulhatunk az adatvédelmi hatósághoz is. 

A NAIH egyébként válaszában jelezte, ami a fórumoldalakról is látszott, hogy a legtöbb borotvás-zoknis kéretlen hívás a Vodafone ügyfeleit érintette. A hatóság ezért felvette velük is a kapcsolatot. A Vodafone akkor belső vizsgálatot tartott, és megállapították, hogy nem sértettek személyes adatokat.

Megkeresésünkre pedig azt írták, hogy a Vodafone sem a titkosított, sem a nem titkos telefonszámokat nem teszi elérhetővé semmilyen módon (leszámítva persze a nem titkos számoknál a tudakozó-szolgáltatást).

A fogyasztóvédelemhez is eljutott a hírük

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól (NFH) megtudtuk, hogy a Facebook oldalán is nevesített cégekre (Flexifront, Photel Zrt.) 2010 óta összesen 7 bejelentés érkezett a fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőséghez. Az esetek többségében azonban a panaszok nem a hatóság hatáskörét érintették, így ezekben az ügyekben a fogyasztókat tájékoztatták az egyéb jogérvényesítési lehetőségeikről.

Egy panasznál pedig jelenleg is folyamatban van a hatóság hatáskörének vizsgálata, így ennek eredményéről csak később tudnak beszámolni.

Elképzelhetőnek tartották azonban, hogy nemcsak a fővárosba, hanem más megyei felügyelőségekhez is érkeztek bejelentések.

Amit nem árt tudni

A panaszos bejegyzések között találtunk olyat is, amely arra utalt, hogy a magánszemély nem rendelt terméket, illetve rendelt, de lemondaná, visszaküldené, stb. Ezért megkerestük az NFH-t és megkértük, foglalja össze, mit érdemes tudni a telefonos termékrendelésekkel kapcsolatban. Íme tömörítve a lényeg:

A fogyasztó védelmében

– Ha nem rendeltünk semmit, de számlát, fizetési felszólítást, vagy hasonló dokumentumot kapunk, az jogsértő.
– Ha nem rendeltünk semmit, úgy annak ellenértékét sem követelhetik rajtunk. Ebből következik, hogy ha nem fizetünk, a termék árát nem tudják rajtunk végrehajtatni, mivel annak jogalapját – szerződés/megrendelés hiányában – nem tudják bizonyítani.
– „Fizetési felszólítás” alapján semmiféle követelést nem lehet közvetlenül érvényesíteni. Kizárólag fizetési meghagyás útján van erre mód.
– Ha megrendeltünk valamit, akkor is van elállási jogunk, a termék átvételének napjától számított 14 napon belül (és amíg át nem vettük, addig is).
Az elállási jogot elveszíthetjük viszont, ha az olyan zárt csomagolású terméket (pl. az ügyben szereplő borotvát) kicsomagoljuk, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból felbontva nem küldhető vissza. (Ha minőségi hibáról van szó, akkor azonban ezeket a felbontott termékeket is vissza lehet küldeni!)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik