A nyár vége felé egyre több diák keres kiadó lakást, hogy szeptemberben már az egyetem közelében lakjon. A kiadó ingatlanok csúcsszezonja általában mindig augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A szabályokat viszont kevesen ismerik, pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében.
A bérlő érdeke is
Akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, valamint a havi lakbér kifizetéséről kérjenek és kapjanak is átvételi elismervényt. A legjobb megoldás, ha minden hónapban átutalják a bérleti díjat és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
Adószám
Ha nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelező adószámot kiváltania. Az ilyen jellegű bérbeadás – ha csak a bérbeadó nem választ más formát – mentes az áfa alól, így arról nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelező. (A nem turisztikai célú lakóingatlan bérbeadásnál a bérbeadó választhat adófizetési kötelezettséggel járó formát, ha már rendelkezik adószámmal. Adóköteles bérbeadás esetén az áfatörvény szerinti számla- illetve nyugtaadás kötelező.)
A NAV tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy a bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásáról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást vagy bevételi- és költségnyilvántartást.
Adózás
A lakás bérbeadásából származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség pedig a bevétel csökkentése a 10 százalékos költséghányaddal. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.
(Ha a bérlő kifizetőhelynek számító gazdálkodó, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelőleget ő állapítja meg és vonja le a bérleti díjból.)
Viszont amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor a jövedelem egészére a 16 százalékos adón felül 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély el nem éri a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határt.
Az egész bevételt is bukhatja, aki kockáztat
Alig két hete írtuk, hogy a NAV egyre többször szab ki 200 százalékos adóbírságot. A példában szereplő eset éppen egy lakáskiadóról szólt, aki nem jelentette be tevékenységét a NAV-nak és nem is vallott be utána adót. Ami eléggé jellemző, egyes becslések szerint a lakáskiadások 80 százaléka is feketén mehet. Ő úgy járt, hogy a 200 százalékos adóbírsággal, a mulasztási bírsággal együtt többet kellett befizetnie az államkasszába, mint amennyi az összes bevétele volt a lakáskiadásból.
