Péntektől lépett hatályba az a nemzetgazdasági miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a cégek 5 millió forintig adó- és járulékmentesen támogassák dolgozóik lakáshitel törlesztését, vagy lakásvásárlását.
Ötévente maximum ötmillió
A jogszabály értelmében a munkáltató ötévente maximum ötmillió forintot adhat adó- és járulékmentesen – a fizetésén kívül – a dolgozójának azért, hogy törlessze forint- vagy devizaalapú lakáshitelét. Ez az összeg azért is jelentős az NGM szerint, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.
A minisztérium úgy látja, a kivitelezés minimális adminisztrációt jelent majd az érintetteknek. Az adómentesség feltételeinek utólagos vizsgálatát például a munkáltatóra bízza, és részletesen tartalmazza a munkavállalói, illetve hitelintézeti kötelezettségeket is.
Fontos, hogy ha a munkáltató nem kíván a feltételek vizsgálatával foglalkozni, akkor ennek a feladatnak az elvégzését rábízhatja egy hitelintézetre is, amivel minimálisra csökkenthető az adminisztráció.
A kormány egyébként a személyi jövedelemadó törvény módosításával 2014. január 1-jével tette lehetővé, hogy a cégek adómentesen támogathassák dolgozóik lakáshitel törlesztését. A gyakorlatban felmerülő problémákat tisztázza a ma hatályba lépett miniszteri rendeletet.
A költség legfeljebb 30 százaléka lehet a támogatás
A juttatás mértéke a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig terjedhet, de maximum 5 millió forint lehet a 2010. január 1. óta ilyen lakáscélú támogatásként kapott összegekkel együtt. Ehhez természetesen a munkáltatónak vizsgálnia kell azt is, hogy korábban kapott-e tőle vagy mástól lakáscélú támogatást a dolgozója.
A juttatás igénybevételének feltétele, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásigényhez rendelt szobaszámot. Ehhez együttesen kell vizsgálni a lakás szobáinak és az ott lakóknak (jellemzően házastársak, élettársak, kiskorú gyermekek) a számát. Egy 4 fős családnál például maximum 4 szobás lehet az a lakás, melyhez kapcsolódó hitelt adómentesen támogathatja a munkáltató – értelmezte az új szabályokat a cafeteriatrend.hu szakértője.
Rugalmas
Fata László kiemelte azt is, hogy az új szabályozás elég rugalmas teret enged a munkáltatóknak a juttatás folyósításához. A rendelet szerint a megfelelő dokumentáció esetén akár közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára is utalható az adómentes támogatás.
Emellett ha az idei évben kap a dolgozó támogatást a lakás célú hitelének törlesztéséhez, akkor egyes dokumentumoknak az év során, másoknak majd csak 2015. április 15-ig (munkáltató saját döntése alapján akár május 31-ig) kell rendelkezésre állniuk.
Viszont ennek megfelelően ekkor dől majd el az is, hogy a juttatás adómentes lesz-e, vagy éppen a 20 százalékával növelt összege jövedelemként adózik-e.Ezért szerinte érdemes a munkáltatónak már korábban gondoskodni a szükséges dokumentációról. Hiszen egy év közben megszűnő munkaviszony esetén nehéz lehet ezeket utólag pótolni – tanácsolta a cafeteria-szakértő.
Feloldották a bizonytalanságokat
A most kihirdetett rendelet részletesen szabályozza a hitelintézet, illetve a kincstár által kiállítandó igazolások kiállításának módját, illetve a munkáltatók által megőrzendő okiratok bizonylatok körét – kommentált az RSM DTM adóüzletág-vezető partnere blogján.
Hegedüs Sándor szerint számos korábbi bizonytalanságot is feloldottak vele. A juttatás például bármely tulajdoni hányad esetén figyelembe vehető lesz, így nem kell sem kizárólagos, sem legalább 50 százalékos ingatlantulajdoni hányaddal bírni.
Egyértelművé vált, hogy egy lakásnál akár több személy is élhet párhuzamosan a kedvezményekkel, még akkor is, ha azonos munkáltatónál állnak foglalkoztatásban. Szintén bizonytalanságot jelentett, hogy adóstársnak van-e lehetősége a munkáltatói támogatásra. Az új szabályok alapján már ez sem akadály – hívta fel a figyelmet.
Könnyítések
A támogatások technikai lebonyolításánál a legfontosabb újdonság, hogy immár – megengedő módon – a támogatás mind a juttatásban részesülő hitelszámlájára, mind a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlára, sőt a magánszemély számára hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett a magánszemély saját folyószámlájára is utalható – értett egyet a cafeteria-szakértővel.
Kiemelte azt is: a munkáltatók számára egyszerűsítés, hogy a támogatás indításához kapcsolódóan már nem kell elkülönített számlát nyitniuk, azt a meglévő bankszámlákról is indíthatják.
Ahol maradt a bizonytalanság
A cégeknél a jelenlegi kerek között szerinte is bizonytalanságot jelenthet, hogy a támogatást nyújtását követően, de még a munkáltatónak átadandó bizonylatok, okiratok benyújtásának határideje előtt távozó munkavállalótól, hogyan sikerül minden dokumentumot beszerezni.
Ő is kitért arra, mennyire fontos a dokumentumok begyűjtése, és mennyire rizikós ennek elmulasztása. A korábban elfogadott szja-törvény-változás alapján ugyanis kellően erősek a szankciók.
Az igazolás bemutatásának elmulasztása, vagy a jogosulatlan támogatás igénybevétele ugyanis azt eredményezi, hogy a támogatási összeg 120 százaléka munkajövedelemnek minősül. Így azután erre az összegre adó- és járulék-kötelezettséget állapítanak meg, mely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára fájó lehet – figyelmeztetett.
Milyen hatással lehet az ingatlanpiacra?
A lakásvásárlás, építés, bővítés, korszerűsítésen kívül, mostantól az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed – foglalta össze más szempontból a lényeget az Otthon Centrum vezető elemzője, Déry Attila.
Szerinte az újdonság (a hiteltörlesztés támogatásának lehetősége) csak közvetve lesz hatással a piacra, és várakozásaik szerint nem fog jelentős változást hozni.
Azok, akik kimondottan a fizetési nehézségek miatt árulták az ingatlanukat (ha ez valóban könnyebbség nekik), most visszaléphetnek a piacról, ami a túlkínálatot csökkentheti. Ez elméletben jó a piacnak, hiszen csökkenti az árnyomást is. Sajnos azonban tényleg csak elméletben, hiszen az árfolyamgátnak ugyanez lett volna a hatása, de a gyakorlatban nem volt tapasztalható a túlkínálat csökkenése – jegyezte meg.
Ezen kívül az is kérdéses szerinte, hogy a gyakorlatban hány munkavállaló kaphat ilyen formában juttatást a munkáltatójától. A számuk ugyanis jelentősen korlátozhatja a piacra gyakorolt hatást.
