A NAV elektronikus rendszeréhez eddig 156 pénzügyi intézmény csatlakozott. A művelet célja, hogy ha egy magánszemélynek van köztartozása, akkor azt az adóhatóság inkasszóval be tudja szedni. Az sem feltétlenül akadály a behajtásnál, ha a számlánk mínuszban van.
Még nem teljes a lefedettség, de hamarosan az lesz
A kiindulópont az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint minden pénzügyi, pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás köteles az adóhatóságnak megadni az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait (EBT).
Az MNB honlapján található nyilvános (pénzügyi szolgáltatókat tartalmazó) adatbázis jelenleg 427 pénzügyi intézmény, illetve 26 befektetési vállalkozás adatait tartalmazza. Ezeknél már mind elindították a csatlakozást a NAV elektronikus rendszeréhez. Tehát lefedettség hamarosan teljes lehet.
Azt nem tudta megmondani megkeresésünkre a NAV, hogy a már csatlakozott 156 bankból mennyi a magyar és mennyi a külföldi. Ennek oka, hogy a rendszer a pénzügyi intézmények tulajdonosi köréről nem tartalmaz adatokat.
A vállalkozóknál alapból tud a NAV a számlákról
Az adótörvény szerint a vállalkozóknak (belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is) kötelező legalább egy számlát nyitniuk. Ezeknél az adózóknál a NAV-nak eddig is volt információja a bankszámlákról, és az inkasszót is érvényesíteni tudta.
A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózóknál viszont – akik jellemzően magánszemélyek – a konkrét ügyeknél, célzottan keresik meg az érintett pénzügyi intézményeket.
Fotó: Berecz Valter
Tudta? A hitelkeretből is levehetik
Az adóhatóság a pénzforgalmi végrehajtásnál a hatósági átutalási megbízást az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt fizetési számlája terhére bocsátja ki. Ha viszont ehhez a számlához hitelkeret is rendelkezésre áll, akkor az inkasszó erre is kiterjed.
Akár a külföldi számlákról is behajthatják a tartozást
Megtudtuk, arra jelenleg nincs törvényi lehetőség, hogy a külföldi bankszámlákra közvetlenül inkasszó kerüljön. Azonban bizonyos feltételek mellett most is kezdeményezheti a NAV a követelések külföldi érvényesítését. Ehhez a különféle nemzetközi megállapodások (behajtási jogsegély, járulék-együttműködés, SIGMA Követeléskezelő Zrt.) adnak felhatalmazást. S aztán a felkért államok saját szabályaik szerint intézkednek a megkeresésben szereplő követelések érvényesítéséről.
Egyre hatékonyabban tudják behajtani az adótartozást
Évente 15-16 milliárd forint tartozást hajt be a NAV inkasszóval magánszemélyektől. Az utóbbi három évben jobban nőtt (évente 10-16 százalékkal) a magánszemélyektől származó inkasszós bevétel, mint a gazdálkodóké, ahol csak 3-6 százalékos növekedést mutattak ki. Az összes inkasszós bevétel kb. 9-10 százaléka származott a magánszemélyektől, mely arány évről-évre ugyan kisebb mértékben, de növekedett. Ez pedig elsősorban éppen annak köszönhető, hogy bevezették a bankok és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartást. Valamint hogy ezzel párhuzamosan az adóhatóság intenzívebben ráállt a lakosság adótartozásainak behajtására.
A Bankszövetség egyébként még tavaly év elején azt írta egy beszámolójában az EBT-ről, hogy az érdemben 2012 második felében indult projektről egy évig egyeztettek, mert akkoriban nem volt megfelelően harmonizált a rendszer.
Egyre több banknál kell kopogtatniuk
Inkasszóval egyébként a végrehajtás alá vont adótartozások mintegy felét hajtják be a NAV-nál. Saját bevallásuk szerint a behajtás hatékonysága egy ügyintézőre vetítve folyamatosan nő. Viszont azonos behajtási eredmény eléréséhez évről-évre egyre több bankot kell megkeresniük.
2012-ben összesen 244 ezer inkasszó ment ki magánszemélyek bankszámlájára, ami 15.072 milliárd forint bevételt eredményezett, így 1 főre vetítve átlag 62 ezer forintnyi köztartozást szedtek be ezen az úton.
