Pénzügy

Így vehetjük fel majd a készpénzünket

atm (atm)
atm (atm)

Megjelent a kormány rendelettervezete a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőségről.

A tervezet felsorolja, hogy a bankszámla tulajdonosának milyen adatokat kell megadnia ahhoz, hogy – csak egy – számlájáról a havi két készpénzfelvétel, legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes legyen, egyben tartalmazza mellékletében a kitöltendő űrlapot is.

Január 20-ig kell nyilatkozni

Az űrlap aláírójának nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi: amennyiben jogosulatlanul él az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, vagy a nyilatkozatban valótlan tartalmat közölt, a megjelölt pénzforgalmi szolgáltató jogosult az elengedett tranzakciós díjakat visszamenőleg egy összegben érvényesíteni.

A nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezetéhez a hétfői munkaidő végéig lehetett véleményt fűzni. December 1-jétől jövő év január 20-ig kell nyilatkoznia annak, aki már februártól élni szeretne a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, miután az erről szóló törvényt november elején elfogadta az Országgyűlés.

Bankszövetség: igazságtalan a döntés

Rogán Antal másnap sajtótájékoztatón elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) november 25-ig rendeletet kell hozni, amely szabályozza a nyilatkozat formáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy február 1-jétől lehet havi kétszer ingyen pénzt felvenni, de a számlát megjelölni december 1-jétől lehet. Aki már februártól élne ezzel a joggal, január 20-ig kell nyilatkoznia, aki elmulasztja ezt az időpontot, akkor március 1-jétől vehet fel ingyen készpénzt – ismertette, hozzátéve, “a határidő folyamatos”.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára korábban elmondta: az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. “Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől” – fogalmazott Kovács Levente.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik