Bár az uralkodó álláspont a munkahelyi kapcsolatokkal szemben sokáig az volt, hogy fontosak a tiszta és világos határok a munka és a magánélet között, addig az Y generáció megjelenése egy új szemléletet hozott e témával kapcsolatban is a munka világába, ami leginkább azzal függ össze, hogy az elmúlt évtizedekben sokkal képlékenyebbé váltak a munka és a magánélet tér- és időbeli határai.
Az atipikus munkavégzési formák elterjedése, a munkaidők rugalmasabbá válása és a globalizáció egyre inkább azt hozza, hogy nem húzható éles határ a munka és a magánélet élettere között. Jellemzőbbé vált a – részleges vagy teljes – otthoni munkavégzés, egyre több cégnél jellemzők a virtuális teamek, amikor egy csapat csupán online felületen találkozva – kezelve a téri távolságokat és az időbeli eltolódásokat –, közösen dolgozik egy projekten. Az is egyre jellemzőbb, hogy nem nyolc órában dolgozunk, hanem 10-14-ben, és a munkáltatókat egyre kevésbé érdekli az, hogy a dolgozó mikor dolgozik, a lényeg, hogy a feladatokat teljesítse és a határidőket tartsa.
Stephen Shainberg: A titkárnő, 2001. (James Spader, Maggie Gyllenhaal)
A határok nélküli munkavégzés azt eredményezi, hogy az emberek egyre több időt töltenek munkával és egyre több időt töltenek bent a munkahelyen. És ez a fiatalabb generáció számára természetes, hiszen ők ebben a helyzetben szocializálódnak. Éppen ezért számukra nem furcsa az, ha a szerelmi és a baráti kapcsolataik is a munkahelyen szövődnek.
A cikk szerint naivitás lenne azt feltételezni, hogy a többi kolléga kizárható a két fél magánéleti közösségéből, hiszen a magánéletük egy része tálcán hever a kollégák előtt. Ez egyrészt „kiváló” beszédtéma, azaz elvonja a kollégák figyelmét is a feladatokról és a kötelezettségekről. Másrészt az ő szempontjukból is zavaró lehet, ha pl. a főnök felesége bekerül közéjük, a „szimpla” beosztottak közé.
A társas interakciók normál menetét nagymértékben összezavarja az, ha a főnök felesége is ott ül a kollégákkal, mert mindenki tudja azt, hogy neki is nehéz elvonatkoztatni magánéleti szerepét a munkahelyitől. Ezáltal ő maga is elfogultabb a párjával (aki csak mellesleg a főnöke) pl. egy munkahelyi konfliktus során. „Cserébe” persze olyan kiváltságokban részesülhet, ami a többi kollégának nem adatik meg. Márpedig ez az érintettekkel szemben antipátiát szül a kollégákban.
Gyakori, hogy a felek baráti vagy szerelmi viszonyukból kifolyólag olyan témákat hoznak be a munkahelyi életbe, ami a kollégákra nem tartozik, és nem lenne szabad begyűrűznie a munkahelyi életbe. Ezek többnyire olyan magánéleti információk, amelyek az érintettet sebezhetővé és kiszolgáltatottá teszik, ezáltal munkahelyi pozíciójában hátrányosan érintik.
A témával kapcsolatos további részletek az ado.hu-n
