Pénzügy

Hány embernek csökkent a bére?

Országos, minden ágazatot felölelő bérkompenzációs felmérést kezdeményeznek a szakszervezetek, hogy megtudják, valójában hány embernek csökkent a nettó bére.

Tízezrek nem tudják még, kapnak-e bérkompenzációt, vagy végleg bele kell törődniük, hogy akár több tízezer forinttal is csökken a fizetésük. És még hátra van a feketeleves: a Munka törvénykönyve hatálybalépése újabb drámai csapást mér a munkavállalókra – állítja a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). Ezért a többi érdekvédelemmel közösen egy felmérést indítanak, hogy tisztán lássanak: mely területeken, s megközelítőleg mennyi munkahelyen nem várható semmiféle bérkiegészítés. A VDSZ a számok tükrében egységes fellépést és különösen határozott bértárgyalási módszer kidolgozását szorgalmazza.

Az eddigi visszajelzések alapján a vegyipari ágazathoz tartozó cégek felénél nem volt még bérkompenzáció, csak a vegyészek között mintegy 14 ezren nem tudják, kapnak-e kiegészítést – jelentette be Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

A 200 céget, összesen 60 ezer dolgozót képviselő szakszervezet az ágazaton belül felmérte, milyen a munkaadók hozzáállása az adójóváírás megszüntetése miatti bérkiesés pótlására. Kiderült, az érintettek fele sem kapott kompenzációt, ami azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb lett a fizetése, mint tavaly volt. Az áttekintés időpontjában a VDSZ-hez tartozó cégek közül 30 már megadta a szükséges pótlást, s ezzel összesen 5 700 dolgozó bérét rendezte, 49 vállalatnál még folynak a tárgyalások a munkaadók és szakszervezetek között. Az ágazaton belül azonban még csaknem 13 ezer ember nem tudja, megkaphatja-e korábbi bérét vagy havonta akár több tízezer forintról kell végleg lemondania. Az elnök tapasztalatai szerint egyébként a bérkompenzációt az állami cégeknél sem mindenhol hajtották még végre.

A helyzet áttekintésekor kiderült, igazak voltak a VDSZ korábbi félelmei: soha ennyire nem volt nehéz megállapodni a munkaadókkal a bérek ügyében, mint most, pedig ezek a tárgyalások zömében nem a szokásos éves béremelésről, hanem a korábbi szint megtartásáról szólnak – hívja fel a figyelmet az elnök.

Székely szerint a dolgozók és a helyi szakszervezetek vezetői is most szembesülnek azzal, amitől a VDSZ tartott: drámaian nehéz év előtt állnak, holott a munkaadók többsége kifejezetten együttműködő, s a helyzet rendezésére törekszik. A munkáltatók többsége ugyanis kész lenne megadni a szükséges kompenzációt, ám ez sokuknál egyszerűen vállalhatatlan bérnövekményt okoz, miközben nincs reálbéremelés, s a dolgozók jó esetben legfeljebb azt fogják érezni, hogy nem változott a fizetésük.

A VDSZ ezért ágazatoktól független, országos átfogó felmérést kezdeményez más szakszervezetekkel közösen, hogy a számok és a tapasztalatok tükrében, a munkáltatók képviselőivel összehangoltan találjanak megoldást a feszült helyzetre. Székely szerint a közös álláspont kialakítása az egyetlen módja annak, hogy az érdekvédelem tompítsa a második bércsökkenési csapást, amelyet az új Munka törvénykönyve hatályba lépése után minden eddiginél erősebben fognak érezni a dolgozók. Az elnök attól tart, hogy a „második csapás” komoly feszültséget eredményez és súlyos konfliktusokhoz vezethet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik