2012-ben a jelentős minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze 4 százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban a 100 és 200 fő közöttiek (7 százalékuk). A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor több mint háromnegyedük nem emel bért, 8 százalékuk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét – derült ki a GKI legfrissebb felméréséből.
Nehéz lesz megtartani a nettó bér értékét
A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére. A létszám növekedésével párhuzamosan emelkedik a béremelést tervezők aránya, de még az 500 fő feletti cégeknél sem emel, csak alig több mint a válaszadók kétharmada, a 200-500 fősöknél pedig 69 százalék. Ugyanakkor az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó keresetcsökkenést – áll a tanulmányban.
Azok a cégek, amelyek formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit.
Különösen romlik azon munkavállalók helyzete, akiknek a munkáltatója a cafetéria-rendszer újabb megadóztatása (10 százalék EHO) és az adható keretösszegek (pl. melegétkeztetés) mérséklése miatt további veszteségeket kell hogy elszenvedjenek, ha egyáltalán kapnak még ilyen juttatásokat. Náluk a kimutatott bércsökkenés mellett a tényleges jövedelem akár még a bérüknél is jobban visszaeshet. Így 2012-ben, ha melegétkezésre nem is, meleg helyzetekre biztosan számíthatunk – írja a GKI a tanulmányban.
A cégek negyede érezné a „szankciókat”
A 18 százalékos minimálbér-emelés kikényszerítésére, valamint a nettókereset-csökkenés meggátlása érdekében (mivel az adójóváírás kivezetése, az egyéni tb-járulék megemelése 250 ezer forint bruttó keresetig csökkenti a nettó jövedelmeket) több fegyvert is be kíván vetni a kormányzat. Aki nem teljesíti a béremelési elvárásokat (azaz senkinek sem csökkenhet a nettó bére), nem vehet részt közbeszerzési eljáráson, nem kaphat állami megrendelést és támogatást. Jó hír azonban, hogy az EU-forrásokat nem kívánják megvonni tőlük, persze erre a kormánynak nem lenne módja.
A cégek negyede vett már részt sikerrel közbeszerzésen és/vagy kapott közvetlen állami támogatást. A jövőben a cégek egyharmada tervezi, hogy közbeszerzésen indul, vagy állami támogatásért folyamodik.
Azok a vállalkozások szorulhatnak ki az állami megrendelői körből, ahol sok alacsony bérű dolgozó van, ahol az átlagbér jellemzően 250 ezer forint alatt van, mert ebben az esetben még az inflációnak megfelelő béremelés mellett is csökken a nettó kereset.
